Ugyanakkor az is látható és az is elmondható, hogy ezek a konszenzus felé hajló megegyezések, amelyek az Európai Unió keretein belül, a kívülről meghatározott kereteken belül keresik Magyarország szabadulásának útját egy leendő GMO-csapdából, nem biztos, hogy önmagukban eredményre vezetnek, hiszen 2006 óta, ha csak az utóbbi időszak botrányait, balhéit nézzük, akkor látható az, hogy egymást érik azok az óriási veszélyforrások, amelyek Magyarországot fenyegetik. Hogyha csak a tavalyi kukoricabotrányra gondolunk, vagy arra, hogy garantáltan GMO-mentesnek mondott vetőmagos zsákokból olyan vetőmag fordult ki, ami bizony már szennyezett volt, akkor kijelenthető az, hogy Magyarországon nemcsak az ellenőrzési rendszerrel van gond. És amúgy is végiggondolandó két dolog ezzel kapcsolatban: egyrészt, hogy ellenőrizhető-e minden tétel, ami egy ország piacára beérkezik, fizikailag van-e erre lehetőség; másrészt pedig, hogy Magyarország, Európa volt éléskamrája fenntarthatja-e azt az állapotot, hogy mondjuk, vetőmag tekintetében behozatalra szorul. Ez egy önmagában vérlázító tény és esemény vagy fejlemény.

Tehát elmondható az is, hogy ez esetben bizony komoly problémák vannak, és nem feltétlenül oldható meg ez a helyzet pusztán a jelenlegi, kívülről várt engedélyek alapján, például Brüsszel engedélyével, hiszen most is látható, hogy az utóbbi időszakban az Európai Unió intézményrendszerén belül olyan döntés született, amely egyrészt kimondja, hogy nagyobb a tagországok szabadsága azt illetően, hogy GMO-mentesek akarnak lenni vagy sem, tehát ezen döntés deklarációja terén már nagyobb a szabadság, mégsem fogadja el az Európai Unió a tagoknak, mondjuk, a vetőmag-kereskedelem megtiltását célzó jogkörét. Tehát adott esetben a tőke szabad áramlására való hivatkozással nem lehet Magyarországról kitiltani azt a szennyezett termékcsoportot, amely pontosan az amúgy szabadon meghatározható GMO-mentességünket veszélyezteti és csinálja ki, visszavonhatatlanul és visszafordíthatatlanul adott esetben.

Nagyon sokat beszélünk a GMO-kérdésről, egyáltalán a genetikailag módosított összetevőkről. Nagyon sokan tudják szerencsére azt, hogy itt egy alapvetően veszélyes vagy legalábbis kiszámíthatatlan fajtáról van szó - de mégis mi az, ami a kutatók laborjaiban folyik? Tehát egypár szót azért arra is "vesztegessünk" el, hogy mi ez az egész. Példának okáért a GMO-laborok és -lobbierők által megtámogatott üzemekben készül az a fajta, amit sarkvidéki lepényhal génjeivel látnak el, ilyen módon hidegtűréssel próbálnak felszerelni. Így születik a "fagyálló" alma, ami gyakorlatilag a természet megerőszakolása, és hasonló példák, fajták özöneit lehetne felsorakoztatni.

Lényegében a GMO-lobbi és a -laborok, az ő laborjaik kétféle irányba próbálnák elvinni a genetikailag módosított ágensek nagyüzemi termesztését. Az egyik irány egyértelműen a kémiai gyomirtó szereknek ellenálló fajták, amelyeknél a lényeg az, hogy ellátják egy olyan védelemmel a beavatkozáson átesett növényfajtát, amely ellenáll a kémiai gyomirtó szernek, aztán az egész termelési területet szőnyegbombázásszerűen leszórják egy olyan irtószerrel, ami lényegében egy biológiai sivatagot alakít ki. Egyedül az a növény marad meg, amit beoltottak ezen kémiai gyomirtó szernek való ellenálló képességgel.

A másik fajta pedig, ami legalább ennyire veszélyesnek tűnik, a rovarok számára mérgező anyagot termelő növényfajták terjesztése, ahol nyilvánvaló, hogy egy olyan méreganyag kerül be, nemcsak a növény szervezetébe, hanem a tápláléklánc által az emberi szervezetbe is később, legalábbis ennek a veszélye fennáll, amelynek a hatása nem tűnik kellőképpen vizsgáltnak, nem feltétlenül bizonyított, hogy semmiféle veszéllyel nem jár az emberi szervezetre nézve. Tehát megint csak egy olyan eseménysorról van szó, ami mögött nem állnak több évtizedes kutatási adatok, eredmények, és először próbálják ezt behozni nemcsak az uniós, hanem a magyar piacra is, és utána próbálnak majd hatástanulmányokat mellécsatolni.

Nagyon sok ilyen történt már. Látható egy csikicsuki játék, amelynek során az Európai Unió egyes tagországai megkísérelnek, megpróbálnak ellenállni, ugyanakkor a WTO kőkemény erőszakkal erőszakolja befelé az uniós piacra ezeket a fajtákat. Egyes államok ellenállnak, mások egyáltalán nem, de ha Magyarország kizárólag a brüsszeli engedélyekre vár és arra, hogy Brüsszel engedélyezze számára azt, hogy fenntarthassa a GMO-mentességét, akkor csúnya meglepetésekben lehet részünk a tekintetben, hogy a WTO lobbierejét alábecsülve bizony olyan meglepetésekkel szembesülhetünk, amelyekre nem számíthatunk. Beerőszakolhatnak fajtákat Magyarországra. A tőke szabad áramlása címszó alatt, mint említettem, már megtiltható lényegében az, hogy ezeket a fertőzött vetőmagokat kiiktassuk Magyarországról. Ezek behozatalára tavaly is volt példa.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

És az a helyzet, hogy Magyarország a teljes körű védettségét nem tudja a jelenlegi feltételrendszer mellett biztosítani. Megoldást jelenthetne például az, hogy az egyik legveszélyesebbnek és leginkább GMO-ágensekkel fertőzöttnek tartott terményfajta, mint a szója esetében, egy magyarországi fehérjepótló program keretein belül a kitettségünket csökkentsük; tehát hogy ezeket a külföldről behozott és nagy eséllyel veszélyesnek minősíthető anyagokat - hiszen a világ szójatermelésének, tudjuk, a döntő hányada már genetikailag módosított alapokon áll - legalább kiszűrhessük a piacunkról.

Egy problémánk van ezzel, hogy egy nem létező, Darányi-tervnek elnevezett valami próbálja ezt a fehérjepótló programot számunkra biztosítani. Azért mondhatjuk, hogy nem létező, mert a jelen állás szerint szinte egyetlen magyar forintot nem tettek ezen program mellé. A Darányi-terv lényegében az EU-s források újraelosztásának egy felcímkézett neve, ami azért sunyi megoldás, mert a tervezet egyes elemeit 2020-ig próbálják kiterjeszteni, tehát azt a látszatot keltve, hogy itt egy legalább két ciklust átívelő, nagyívű programról van szó, csakhogy az EU-költségvetési sarokszámok és adatok még tippek formájában sem érhetők el a 2014 utáni időszakra. Tehát amire hivatkozik a Darányi-terv, az még forintosításra, meg eurósításra sem kerülhetett, hiszen nem létező összegekkel dobálódznak. Ettől várni azt, hogy mondjuk, egy fehérjepótló programmal átfogó módon ki tudjuk zárni Magyarország piacairól azt a veszélyesnek tekinthető szójabehozatalt, ami jelen pillanatban még fennáll, enyhén szólva illuzórikus.

És ha azt vesszük, hogy a takarmányozás tekintetében ezen szójafajták vagy ezen külföldről behozott és esetlegesen veszélyes ágensek mennyire kiterjedtek, elterjedtek, akkor elmondhatjuk azt, hogy a magyar lakosság többsége, amelyik fogyaszt húst, vagy amelyik nagy bevásárlóközpontokban vásárol, sajnálatos módon már most genetikailag módosított, sok esetben szennyezett élelmiszert fogyaszt, attól függetlenül, hogy nagyon sokszor nem tud róla.

És nekem mondhatják azt, hogy a közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy 85 százalék nem kíván GMO-t fogyasztani a vásárlók közül. Valóban így van, nagyon örülök neki. Annak is örülök, hogy a tudatos vásárlók száma egyre nő, és a tudatosságuk mélysége is folyamatosan erősödik. Csak az a probléma, hogy nagyon sok esetben nem látják, hogyha genetikailag módosított összetevővel fertőzött élelmiszer közelébe jutnak; másrészt, még ha külön polcokon tárolnák ezeket a szupermarketekben, mint ahogy egyes európai uniós ötletek arra vonatkoznak, hogy a feltüntethetőség mellett egy ilyen szeparáció is valósuljon meg, tehát különítsük el a genetikailag módosított összetevőkkel fertőzött élelmiszert a rendestől, akkor két problémánk van. Egyrészt még mindig az ár az első számú befolyásoló tényező a vásárlások esetében, másrészt Magyarországon nagyon sok termékcsoport esetében talán nem is maradna GMO-mentes termelés vagy árufajta, és ez az óriási probléma. Tehát meg kellene tisztítani a saját piacainkat a már itt lévő ágensektől is.

A behozott vetőmagok ellenőrzése és ennek célzása önmagában üdvözítő, de teljes körű megoldást nem hozhat el. Tehát el kell hogy mondjuk azt is, hogy Magyarországon lehet versenyelőnyökről beszélni, lehet azt mondani, hogy a GMO-mentesség egy óriási versenyelőny, de ehhez a magyar mezőgazdaságnak működnie kellene. Ennek a tetején egy magyar tulajdonú feldolgozóiparnak kellene lennie, ami nincs. Jelen pillanatban azért nincs, mert Nyugat-Magyarországon, bár néhol művelik a földeket, de jobbára a külföldiek hasznára, Kelet-Magyarországon pedig nagyon sok helyen nem művelik a földeket, mert aztán adott esetben éjjel jönnek bizonyos bűnözői csoportok, és elprivatizálják a terményt. Tehát a fizikai létfeltételei hiányoznak a tisztességes művelésnek.

Ezért Magyarországon egy teljesen átfogó programmal kellene érzésünk szerint és elgondolásunk szerint rendet teremteni ezen a területen is. Természetszerű, hogy én is üdvözlöm, hogyha egy többpárti megegyezés keretein belül sokan felismerik azt, hogy itt egy létező veszélyről van szó, amivel szemben Magyarországot a jövőben és hosszú távon is meg kell óvni. De az nagyon rettenetes érzéseket kelthet bennünk, hogy ugyanaz a multilobbi áll adott esetben a GMO-vetőmagok és GMO-val fertőzött termények behozatala mögött, mint amelyik mondjuk, elintézte a tavalyi év során, hogy a nagyon ígéretes hamburgeradóból csak chipsadó lett, hiszen egyes multik lobbierejének hatására szűkült azon termékek köre, amelyeket ezzel az új adófajtával terheltek.

(15.10)

Alapos a félelem, hogy ugyanilyen lobbierők hathatnak a kormányzatra a jövőben is a tekintetben, hogy lazuljanak a szabályok. Mi erre figyelni fogunk, támogatjuk önöket abban, hogy erősítsék a Magyarországról genetikailag módosított összetevőket kizáró törekvéseket; legyenek konkrétumok is ezek mögött; erősítsük meg a magyar laborrendszert, vegyük vissza azoktól, akik adott esetben felvásárolták, hogy a saját terményeiket vizsgáltassák meg vele a későbbiekben; és helyezzük Magyarországot teljesen új alapokra. Hiszen a Kárpát-medencében minden természeti és minden isteni adottság megvan ahhoz, hogy egy normális önfenntartás felé törekvő teljes egészben, egységben tudjunk működni, nincsen szükségünk ehhez külföldi génpiszkált szemétre.

Nagyon köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)