Ennek ellenére megjegyzéseket tennék, ha nem is közvetlenül tartoznak ide, de minden esetben kapcsolódnak az adott témához. Sok minden elhangzott a korábbiakban a GMO-fajtákkal kapcsolatban. Számomra a legnagyobb aggályt a képviselőtársaimhoz hasonlóan ugyanaz a tényező jelenti, az, hogy ma Magyarországon, vagyis a világon ezeket a GMO-fajtákat nem vizsgálják kellőképpen. Amikor egy gyógyszer engedélyezéséhez minimum tíz év szükséges, tíz év engedélyeztetési procedúra szükséges, addig a GMO-fajtáknál ez a procedúra teljesen rövid, és a hasonlóság alapján már kijelentik azt, hogy mehet köztermesztésbe.

Nem tudom, képviselőtársaim közül ki olvasta a Monsanto világa című könyvet. Mindenképpen érdekes és érdemleges olvasmánynak tartom ezt a könyvet. Abban le van írva, és utal arra, hogy a multinacionális cégek hogyan állnak tulajdonképpen a környezetszennyezéshez, akár a növényvédő szerekkel kapcsolatban, akár az egyéb olajtermékekkel kapcsolatban, illetve ne tagadjuk, itt az egyik legnagyobb fajtatulajdonosról is rögtön szó van, a könyv címe kapcsán itt említettem, hogy hogyan viszonyul a világhoz. Nekik egyetlenegy elképzelésük van, ez a profitelképzelés. Mindenáron szeretnék a kukorica-, burgonya- vagy egyéb növényfajtáikat a világon minél nagyobb mértékben a köztermesztésbe bevonatni, bevonni, hiszen a vetőmag-előállítás óriási biznisz.

Ma Magyarországon a vetőmag-előállítás sajnos oda sorvadt vissza, és képviselőtársamnak is reagálok, hogy Magyarország azért tudott önellátó lenni vetőmagból, de most már az érdekeltségek különbözőképpen alakultak. Pontos információm nincs, de a Martonseed Rt.-ről konkrétan tudok. Nagyon jó kukoricafajtákat állított elő Magyarországon, nagyon kiváló termésátlagokkal. Nem bírta a versenyt a multinacionális cégek által behozott, lényegesen olcsóbb, ugyanakkor viszont valljuk be, hogy termésátlagában magasabb termésátlagot mutató fajtákkal szemben, tehát kiszorultak a piacról ezek a jónak, időnként kiválónak minősíthető magyar fajták, és gyakorlatilag teljes egészében teret hódítottak a különböző származású és a világ különböző pontjairól hozzánk érkező kukorica-vetőmagok.

Az elhangzottak kapcsán még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Szóba került, hogy a különböző növényeknek nem ismerjük a reakcióit a külvilággal kapcsolatban. Azért most már vannak ismereteink. Ezek az ismeretek azt erősítik meg, ami ebben a jelentésben van, hogy nem szabad Magyarországon engedni a génmódosított kukorica és egyéb növényfajták termesztését. A diabrotica virgifera, a kukoricabogárnak nevezett rovarral szemben a nemesítők a génmanipuláció segítségével kifejlesztettek egy olyan kukoricát, amiben egy darabig a bogár nem okozott károkat, mígnem aztán fogta magát, nem merném mondani, hogy rezisztenssé vált vele szemben, de mindenképpen toleránssá vált az ilyen GMO-nemesített fajtával szemben a kukoricabogár, és ugyanúgy károsította tovább a kukoricát, mint azelőtt. Tehát itt azért már konkrét eredmények vannak, amik ha nem is laboratóriumban, de a természetben születtek. Állatorvos kollégáink is nyilván tudnak mondani hasonló tapasztalatokat, biztosan előfordult már olyan, hogy ezt a hatást lehetett tapasztalni növényeknél.

Én megmondom őszintén, hogy vállalom azt, hogy tartok a bizonytalantól, és tartok a kiszámíthatatlantól, és ismételten mondom, ezért tartom helyesnek Magyarországnak azt az álláspontját, hogy ne bonyolódjunk bele legalább a termesztési szinten a GMO-fajtákba, hiszen ez egy vakrepülés. Vakrepülés, senki nem mondja meg, hogy mi lesz ennek pontosan a vége, azt sem tudjuk, hogy lesz-e egyáltalán számunkra belátható időn belül ennek hatása; lehet, hogy még később.

Nem szabad a GMO-fajtákat és a GMO-nemesítést összetéveszteni a hagyományos nemesítéssel. Hagyományos nemesítés esetén az anya és az apa, tehát a szülőpárok tulajdonságait egyesítjük. A GMO-nemesítés során ebbe még beteszünk egy pluszgént, amiről fogalmunk sincs, hogy hogyan fog a természetben valóban reagálni. Tehát ne tévesszük össze ezt a két nemesítési formát.

A glifozátról van szó, pontosan így van, a szója esetében. A glifozát, képviselőtársamnak mondom, gyakorlatilag a Glialka. Tehát a glifozát 48 egy hatóanyag, amit a szójában használnak, és az fordult elő az Egyesült Államokban, hogy tényleg már nem tudják hova emelni a rezisztens törzs mértékét, mert kezd a gyomnövény is ellenállóvá válni. Tudjuk ezeket a problémákat, Magyarországon mi tapasztaltuk, aki járatos a növényvédelemben, az ismeri a '70-es évekből például a disznóparéjt, amint az atrazinra tökéletesen rezisztenssé vált, a fehér libatop, az amaranthus retroflexus és annak a fajtársai, ahol olyan szinten történt a rezisztencia kialakulása, hogy a kiszórt atrazin hatóanyagok szinte nem is hatottak rá, nyugodtan tudtak a kukoricában jobb kártételt tenni ezek a gyomnövények. Tehát tudjuk, hogy ilyen dolgok kialakulhatnak.

A DDT-re is egy kicsit rátérve: a DDT esetében is az volt a probléma, hogy már nem tudták hová emelni a dózisokat, hogy mondjuk, a burgonyabogarat megfelelő formában elvigye, és mint azt tudjuk, a DDT visszaköszön a mai napig is a környezetkárosításban. Ugyanettől kell tartani a génmanipulált fajtáknál is, amit nem tapasztalunk azonnal, mert a DDT károsító hatását se tapasztaltuk azonnal, évtizedekkel később élővizeinkben és azt mondják, hogy még a bálnák zsírjában is ki tudták mutatni ennek a hatóanyagnak a jelenlétét.

Azt teszem hozzá, hogy mindezek ellenére, hogy ilyen információk birtokában vagyunk, Afrikában használják ezeket az általunk már régen károsnak minősített hatóanyagokat különböző rovatok irtására, kihasználva az országok szegénységét. A semmit nem érő termékekhez olcsón hozzá tudnak jutni, olcsó előállítás kapcsán.

(15.40)

Tehát, tisztelt államtitkár úr, én nagy köszönettel vettem ezt a jelentést. Nagyon örülök annak is, hogy Magyarország Alaptörvényében benne van a genetikailag módosított fajták termesztésének a tiltása. Úgy gondolom, hogy ami konszenzus létrejött itt a parlamentben ezzel a témakörrel kapcsolatban, látva az elszántságot, ha a külső erők, márpedig a külső erők még egyszer-kétszer be fognak próbálkozni önöknél is és a magyar állam mindenkori vezetésénél, hogy mondjunk le erről a mentességről, akkor, remélem, nem lesz olyan parlament - én úgy látom, hogy most nincs, és majd nem is lesz -, amely kétharmaddal hajlandó lenne a magyar alaptörvényt megváltoztatni azért, hogy ennek az üzleti szférának ki tudjuk szolgálni az igényeit.

Köszönöm a jelentést, és mindenben, amiben tudok segíteni ebben az ügyben mint növényvédő, állok a szakmai tárca rendelkezésére.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)