Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örülök annak, hogy a kormánypártok soraiban is ül olyan képviselő, aki nemcsak hogy vakrepülésnek minősíti azt, amit a GMO-lobbi világszerte és egyébként Magyarországgal is csinál, pontosabban csinálni szándékozik, hanem látja azt is, és nagyon remélem, hogy ezt pontosan látja mindenki előbb-utóbb, hogy az úgynevezett köztermesztésbe való beerőltetés során milyen hátsó és hátulról jövő mozgatórugók azok, amelyek irányítják ezt az egész folyamatot. Hiszen látható, hogy összeérnek azok a multilobbik, amelyek egyébként nagyjából kézben tartják a GMO-iparágat, a vetőmagipart, a növényvédő szerek iparágát.

Látható az is, hogy az utóbbi évtizedek háborús konfliktusai, esetei során is egyébként ez egy rendszeresen visszatérő probléma volt, Irak lerohanása után például érdekes módon megjelentek az amerikai vetőmagot árusító cégek, és olyan kizárólagos szerződések is születtek, amelyek értelmében a helyi gazdák érdekes módon már csak az amerikai vetőmagos zsákokhoz jutottak hozzá. Tehát egy olyan, az egész világot behálózó és átszövő, nem azt akarom mondani, hogy összeesküvésről van szó, de egy olyan háttérhatalmi játékról, amiről Varga Géza képviselőtársam kiválóan értekezett a korábbiakban.

Látható az is, hogy az Amerikai Egyesült Államok a tekintetben áll az egész folyamat mögött, hogy a saját versenyképességét vagy annak illúzióját vissza tudja szerezni. Hiszen a mezőgazdasága - azáltal, hogy genetikailag agyonszennyezett, kemikáliákkal agyonszennyezett - lényegében a világpiacon a versenyképességét elveszítette, egyetlen eséllyel bír: a WTO izomerejével betörni valahogy az európai uniós piacra, a lehető legtöbb itteni piacot is a sajátjához hasonlatossá tenni, hogy a versenyképességének a látszatát ezáltal biztosíthassa vagy visszaszerezhetővé tegye. Éppen arról van szó, hogy az Európai Uniónak az ereje nem volt elég ahhoz, hogy a WTO ezen izomerejével szemben megvédjen bennünket, megvédje saját magát, éppen ezért nem lehet csak a brüsszeli engedélyekben bízni Magyarország GMO-mentességének fenntartását illetően, mint ahogy minden más területen bebizonyosodott, hogy az EU vagy nem tudott bennünket megvédeni a nemzetközi begyűrűző hatásoktól, vagy kimondottan rosszat akart nekünk, például a piacaink vagy a mezőgazdaságunk teljes körű leépítése, tudatos leépíttetése során. Tehát nagyon örülök annak, hogy vannak itt olyanok, akik ezt látják, hiszen ez végre cselekvésbe torkollhat.

Az önmagában számomra kevés, hogy egy többpárti megegyezés van ezen a területen, mert ez annyit jelent, hogy látjuk a problémát, ez a diagnózis szintje, de nyilván a terápia kidolgozása adhat majd vitákra okot. Nagyon remélem, hogy ez lesz az első olyan terület, ahol viták nélkül tudunk majd előrébb lépni a továbbiakban, de ehhez az kell példának okáért, hogy Magyarországon se fordulhasson elő, hogy a korábbi, jól működő laborrendszer részleges privatizálása során olyan kezekbe került és olyan kezekben is maradjon a laborrendszerek egy része, amelyeknek az adott esetben veszélyes termékeit nekünk be kellene vizsgálni, pontosabban: ne vizsgálhassák a saját termékeiket nagyon sokszor, mint ahogy az előfordul.

Azt is látnunk kell, hogy egy megoldás van erre a problémára hosszú távon, amit a jobbikos képviselők rendre és visszatérően hangoztatnak, ez pedig az önellátás fontosságának a kiemelése, a mezőgazdaságtól az állampapírokig. Azért mondom, hogy az állampapírokig, mert többször elmondjuk azt is, hogy ha az eladósodottságunk vagy az adósleveleink a saját kezünkben lennének, a kitettségünk azon a téren is kisebb lenne, a mezőgazdaság tekintetében pedig igenis újra éléskamrává kell válni, mint régen, legalább regionális szinten, de akár európai szinten is. Minden adott ahhoz, hogy ne legyünk ilyen külső, begyűrűző hatásoknak kitéve, és saját magunkról tudjunk gondoskodni.

Nagyon fontosnak tartom annak a kiemelését is, hogy a hagyományos nemesítés valóban egy olyan kivezető ösvényt jelenthet, ami szembeállítható és igenis alternatívaként állítható a GMO-lobbinak a vegyi és laboratóriumokban kidolgozott módszereivel szemben. Hogy egy példát mondjak: magyar gazdaként Csige István fejlesztette ki azt a Millennium 2000 nevű fajtát - kukoricafajtáról van szó -, amely 380-420 centi közötti magasságot is képes elérni, és másfélszeres terméshozamot képes produkálni a hagyományos fajtákhoz képest. Itt van azért a politikumnak is egy visszatérő felelőssége, miszerint az ilyen magyar szabadalmak, nemesítések úgy elvesznek a hivatali útvesztőben, ahogy egyébként nagyon nem szabadna nekik, sőt, sok esetben külföldi kézben kötnek ki. Az általam említett gazdaember kijelentette, hogy ez csak egy magyar kézben maradó fejlesztés lehet, tehát ő ezt nem akarja külföldi vagy multinacionális kezekbe adni, de eddig nem igazán kapott hivatali segítséget a munkájához.

Nagyon kérem, hogy figyeljünk oda ezekre az egyedi kezdeményezésekre, azokra a kivezető ösvényekre, amelyek talán 5-10 évvel ezelőtt még a nagyipari szinttel szemben nem mutathattak alternatívát, de egy ilyen forrongó világban, válságörvények sorozatának elején, közepén - hiszen hol van még a vége - igenis az önfenntartás felé vezető ösvényeket világíthatnak meg, ezért megérdemlik a figyelmet minden szinten. Tanka Endre vagy Nagy Bálint professzor öt éve, tíz éve felhívták a figyelmet ezekre a problémákra, akkor még süket fülekre találtak - az elhangzottak fényében én nagyon remélem azt, hogy végre előrelépést lehet elérni ezen a területen is, és valóban megvalósíthatjuk önfenntartásunkat, még egyszer mondom, a mezőgazdaságtól az állampapírokig.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage