A 2010-es bizottsági javaslatról már részben volt szó, de én az éberségünket szeretném fokozni azáltal, hogy erre ismét felhívom a figyelmet. Ez sokkal nagyobb veszélyt rejt, mint akár a moratórium fenntartása vagy nem fenntartása. Tudjuk, hogy a Bizottság kétévente támadta meg ezt a magyar javaslatot, 2007-ben, aztán 2009-ben, és 2011-ben ezt a szokásos kétéves periódust nem alkalmazta, feltételezhetően éppen azért nem, mert ez a 2010-es javaslata tagállami hatáskörbe adja a köztermesztésben való tiltást vagy engedélyezést, azt gondolom, hogy ez ezért van.

(15.50)

Tehát sokkal nagyobb a veszély, ha a 2010-es bizottsági javaslat keresztülmegy. Ugyanis, ha a vetőmagok forgalmát nem tudjuk megtiltani, akkor előfordulhat, hogy mondjuk, Békéscsabán egy vetőmag-forgalmazó gazdabolt, mondjuk, ki fogja tenni nem a szennyezett, nem a GMO-val szennyezett vetőmagját, hanem magát a MON 810-est, ki fogja tenni a polcra, mondván, hogy esetleg bejön Romániából egy vevője, és őt is szeretné kiszolgálni, és mi nem akadályozhatjuk meg, az áruk szabad kereskedelmére való hivatkozással. De onnan már csak egy lépés az, hogy ebben a gazdaboltban a kiszolgáló kislány, mondjuk, egy elképzelt történetben, tévedett, és nem azt a zsákot vette le, hanem amazt, és már sokkal nagyobb problémával nézhetünk szembe, mint akár tavaly, amikor csak a százalékot, az engedélyezett százalékot meghaladó szennyezettséget találtunk a kukoricában.

Tehát én a 2010-es bizottsági javaslatra tértem ezzel vissza, és tisztelettel kérném államtitkár urat: mi a dánoknál az a másik irány, amit tetszett említeni? Nagyon érdekes volna. Hiszen ha ismernénk... - elismerésünk a magyar elnökség alatti erőfeszítésért, tudunk róla, ez a 19-en mellette, 9-en ellene, hogy a lengyelek nem foglalkoztak vele, ez érthető, illetve megértettük. De a dánok milyen új stratégiát próbálnak? Azért volna fontos ezt tudni nekünk, akik ebben közös platformon állunk, hogy akkor erre milyen új stratégiát, milyen új lépést kellene kialakítanunk.

A takarmányokra szeretnék még egy pillanatra visszatérni, itt is azzal a szándékkal, hogy az összefüggéseit, a kontextust lássuk világosan. A takarmánykereskedelemben a jelentés is bírálja az EU-nak a nem megfelelő takarmánystratégiáját. Ez abból áll, hogy az Európai Unióban az állattenyésztésben a takarmány, a fehérjetakarmány 75 százaléka kívülről jön, elsősorban dél-amerikai államokból. Ezt egyszerűen azért teszi az Európai Unió - minden ép ésszel ellentétes, ami az európai mezőgazdaságot illeti -, mert a WTO-n nem tilthatja ezt meg, és az összes génmódosított anyag ezen keresztül jön. Addig hiú ábránd arról beszélnünk, hogy majd kizárjuk, címkével jelöljük, és akkor így majd az állati termékekben nem lesz olyan termék, amikor az állatot génmódosítottal etették - ezért nem. Tehát az Uniónak ez az ellenállása. Úgyhogy eljutunk megint a WTO-hoz, amelyik nem egy demokratikusan választott csúcsszervezete a világnak.

De miért is rossz ez még nekünk, magyaroknak? Az EU-nak ez a rossz takarmánystratégiája azt eredményezi, hogy mivel a tengerparti övezetben landolnak a hajók, kikötnek, és ott alakultak ki az Európai Unió nagy állatgyárai, ez az egyik oka, én fő oknak nevezném meg, hogy az állattenyésztés aránya miért olyan alacsony Magyarországon, és megint csak mindannyian egyetértünk abban, hogy azt emelni kellene. Ezért nem tudjuk emelni. Tehát világosan kell látni a célpontot, hogy honnan jöhet a támadás az országunk, a nemzeti érdekeink ellenében. És ez feltétlenül egy ilyen irány.

A fehérjetakarmány kérdésében jámbor óhajnak tudom tekinteni, ami a Darányi-tervben is megjelenik, mert Magyarországon az északi övezetekben a hőmérséklet és a napfény nem elegendő a szójához, a déli megyékben pedig a páratartalom nem elegendő ehhez. Magyarországon nem lesz szójatermesztés, sikeres legalábbis nem.

Mire ez a tengerpartokon kikötött fehérjetakarmány beérkezik az Unió belsejébe, mondjuk Magyarországra, jelentősen drágább, mint a tengerparti övezetekben. Ezért a magyar állattenyésztés nem versenyképes, és rögtön eljutottunk a dán meg a holland mélyhűtött sertésekből készült Pick szalámiig.

Egy másik hírrel szeretném befejezni ezt a felszólalásomat, ez pedig az, hogy Európában a biotermelés, az ökológiai gazdálkodás lenyomta a GMO-t, jelentem. A génmódosított szervezetek területaránya 2011-ben - még azokban az országokban is, természetesen, ahol ezt engedélyezik, mi erre büszkék lehetünk, hogy nálunk nem - a 0,1 százalékát sem haladja meg az európai termőterületnek, tehát a génmódosított növényekkel vagy vetőmaggal bevetett terület. Az a terület pedig, amelyen biogazdálkodás, minősített ökológiai gazdálkodás történik, 3,7 százalék volt 2011-ben.

Tehát mindenképpen ebből is világosan kell látnunk, hogy jó úton járunk, a jó oldalon állunk, a génmódosított szervezetek ellen minden erőnkkel küzdeni kell, az ökológiai gazdálkodásnak pedig ennek megfelelően mellé kell állnunk.

Még csak egy hír, hogy akkor a hírekkel szeretném naprakésszé tenni ezt a szerintem lassú reagálású jelentést, ez pedig az, hogy a Monsanto is bejelentette, hogy 2012-től a MON 810-es kukoricát Franciaországban nem fogja forgalmazni. Szabad volt neki eddig, jelentem. Tehát gyakorlatilag visszavonulóban vannak még ezek a hatalmas erők, ezek a háttérhatalmak is akkor, ha nem lankad a küzdelmünk. És mi ezt szeretnénk hozzátenni a vitával ehhez a jelentéshez, hogy ne lankadjon a figyelmünk, és legyünk résen.

Nagyon szépen megköszönném államtitkár úrnak, ha a fölmerült kérdésekre esetleg tudna válaszolni majd, mert gazdagabb lenne a vita.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)