DR. STÁGEL BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Immáron köztudott tény, hogy a magyar családok elmúlt években felvett devizahitelei nyomasztó teherként nehezednek a magyar nemzetgazdaság szinte valamennyi területére. Ez a szocialista kormányok szinte legsúlyosabb öröksége. Különösen is felháborító, hogy a hosszú távon jelentős kockázatot jelentő devizahitelek felvételére szinte a teljes akkori államigazgatási apparátus asszisztálása mellett, megfelelő tájékoztatás nélkül került sor. Így a családok többsége egy teljességgel átláthatatlan, a jövőbeni kockázatokról említést sem tevő rendszerben hozott számos esetben sajnos rossz döntést.
Az Orbán-kormány időben felismerte, hogy a gazdasági válság idején esélyt sem adunk az országnak akkor, ha a magánszféra ilyen mértékű, európai összehasonlításban is kiugróan magas devizában történő eladósodottságán nem változtatunk. Nem is volt tehát kérdés, hogy a kiszolgáltatott és reménytelen helyzetbe került magyar családoknak törvényben garantált segítséget kell nyújtani, hogy kijuthassanak a devizahitel-csapdából. Az ország kiszolgáltatottságát okozó államadósságot csökkenteni kell, azoknak a családoknak a helyzetét pedig mielőbb rendezni kell, akik az otthonukat ajánlották fel a hitel fedezeteként.
Az Országgyűlés ennek eredményeként még 2011. szeptember 19-én elfogadta a rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztést lehetővé tévő törvényt, ami a közteherviselést szem előtt tartva az állam, a bankok és a hitelfelvevő családok közt osztja el a költségeket. A nemzeti összefogás jegyében olyan jogszabályt fogadott el a parlament, amely szélesre tárva a kaput megkülönböztetés, társadalmi státusra vagy anyagi helyzetre való tekintet nélkül mindenki számára lehetővé tette a végtörlesztést, hiszen a devizahitelezés a magas forint-deviza árfolyamok miatt a családok anyagi helyzetét megrendítette, a megszerzett otthon elvesztésével fenyegetett, de önmagában a drasztikusan megnövekvő törlesztőrészletek a belső hazai fogyasztás visszaesésével is jártak.
Sajnálatos, hogy az ellenzéki pártok közül se az LMP, se az MSZP nem szavazta meg a több százezer magyar családnak segítséget nyújtó mentőövet. Ugyanakkor emlékszünk még az LMP közleményire, amelyekben többek között kifejtették: "A végtörlesztés magán viseli az elmúlt másfél év elhibázott kormányzásának jegyeit, világossá válik benne a Fidesz torz társadalomfelfogása. A kormány szinte mindenkit az út szélén hagy. Tízezreket csapott be a kormány. Sőt, nemcsak erkölcstelen, hanem jogtalan is a végtörlesztés." És jól ismertek azok az MSZP-s fanyalgások is, amelyek a végtörlesztés kapcsán megfogalmazódtak, és ami alapján az ország és a magyar családok elképesztő mértékű eladósodottságát előidéző korábbi kormánypárt még arra sem volt hajlandó, hogy megszavazza ezt a gazdasági mentőövet.
És most mit látunk, kedves képviselőtársaim? A sajtó számos híradásában már beszámolt róla, hogy az MSZP és az LMP, bár 2011 szeptemberében nem szavazta meg az egyösszegű végtörlesztést lehetővé tévő törvényt, az LMP és az MSZP padsoraiban mégis ülnek olyan ellenzéki képviselők, akik bár akkor nemmel szavaztak, utólag mégis igénybe vették a végtörlesztést.
(13.40)
Parlamentáris demokráciában a nép által jelölt és választott képviselők hozzák meg az egyes közügyekkel kapcsolatos döntéseket. Ilyen közügy a végtörlesztés esete is, ezért felháborító, hogy valószínűsíthetően több ezer, devizában eladósodott család szavazatával parlamentbe került pártok képviselői pusztán politikai haszonszerzés céljából szavazatukkal nem támogatták az egyösszegű végtörlesztés lehetőségét; meg akarták fosztani a devizaadósságból szabadulni próbáló családokat még az adósságcsökkentés lehetőségétől is úgy, hogy ők maguk viszont országgyűlési képviselőként igénybe vették a kedvezményes konstrukciót. Devizahitelezés esetén ez az ellenzéki hitelesség? Ilyen képviselők vállalták a konstruktív ellenzéki szerepet?
Tisztelt Országgyűlés! A riogatás, a választópolgárok bizalmával visszaélő, felelőtlen és teljességgel ellentmondásos ellenzéki magatartás ellenére magyar családok igenis éltek a végtörlesztés felkínált lehetőségével. 2012. január 30-áig meghaladta a 141 ezret a fix árfolyamon végtörlesztett szerződések száma, és további 19 ezer szerződés esetében igazolták az ügyfelek a szükséges fedezet meglétét. A végtörlesztés céljára fordított hitelkiváltó forinthitelek száma január végéig mintegy 37 ezer volt, így összességében mintegy 160 ezer családnál szűnt meg a devizakockázatoknak való kitettség.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az adatok és az elmúlt hónapok eseményei jól mutatják, hogy nemcsak kormányozni felelősség, hanem az ellenzéki szerepvállalás is felelősségteljes és következetes magatartást követelne.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)