LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Csak rögzíteni szeretném Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam és mások felvetésére, hogy a ház-, illetve a levezető elnök az alkotmányügyi bizottság délelőtti döntésének megfelelően járt el, és terjesztette elő a szavazás menetét és rendjét. Erről az alkotmányügyi bizottság döntést hozott, és ezt Salamon László képviselőtársam megerősítette itt az előbbiek folyamán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem érdemes a törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosítókról szóló döntés előtt néhány alapkérdést azért mégiscsak tisztázni, ami valószínűleg az általános vitában még nyitva maradt.

(19.20)

Az a kérdés, hogy azok, akik támogatják elvileg ennek a törvénynek a meghozatalát vagy a kérdés újraszabályozását, egyetértenek-e abban, hogy ma Magyarországon egy 18 év alatti fiatal ma este például, ha bemegy Pest környékén egy nagy multinacionális áruházba, akkor minden gond nélkül, lényegében minden gond és szankció nélkül jut alkoholhoz és jut cigarettához. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ez a magyar valóság ma. Én meghallgattam önöket nagy tisztelettel, arra kérem a Jobbik frakcióját, tekintettel arra, hogy azt föltételezem, hogy a szabályozási szándékban nincs közöttünk különbség, kérem, hallgassanak meg, hogy mi mit javaslunk.

Tehát azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy Budapest környékén a nagyon nagy áruházakban éjszaka - vagy akár délelőtt is - egy 18 év alatti fiatal minden gond nélkül cigarettához és alkoholhoz juthat. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Ennek a megakadályozása több eszközt igényel. Talán észrevették, hogy a nemdohányzók védelmében Európában az egyik legszigorúbb törvényt és törvénymódosítási csomagot fogadtuk el az elmúlt két esztendőben - nem kis társadalmi vitákat kiváltva -, szándékaink szerint még a maximális célt nem elérve. Egyébként, hogyha Göndör képviselőtársam álláspontja szerint néhány hónapra valahol nem lehet cigarettát kapni Magyarországon, az én szívem nem fog megszakadni, tehát valószínűleg ebben nem mindenkivel értünk egyet.

Tehát ez az Országgyűlés, sok esetben az önök támogatásával, a nemdohányzók védelmében és a fiatalok dohányzásának visszaszorítása érdekében történelmi lépéseket tett meg és hozott meg, amelyben, úgy gondolom, pártállástól függetlenül minden képviselőtársam részt vett. Nagyon csodálom, hogy az elhangzott érvek, amelyek itt a vitában - az általános vitában, a részletes vitában és most itt a záróvitában - elhangoztak, valahogy egybecsengenek a nagy multinacionális kereskedőházak kritikáival. Vajon ez hogyan lehetséges? Vajon hogyan lehet, hogy amikor a multinacionális kereskedőházak akár diplomatákon keresztül is próbálják befolyásolni a magyar törvényhozást, akkor ezeket a kritikákat visszahallom az ellenzék soraiból? Az LMP kritikája tipikusan egy ilyen észrevétel volt, hogy a szocialistákról ne is beszéljünk. (Göndör István: Én a nemdohányzókat képviselem.)

Valahogy ez számomra nagyon érdekes, mert azt gondolom, hogy a szabályozás egyik eszközével mindenki egyetérthet. Amellett, hogy megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a dohányzást visszaszorítsuk, megkíséreljük azt is, hogy a kereskedelmi játékszabályokat újraalkossuk. Ennek egyik fontos eszköze a kereskedelem újraszabályozása, szigorítása, ellenőrzése. Én eddig az összes magyar hatóságtól - a minisztériumokat is beleértve - azt a kritikát kaptam, hogy a fiatalkorúak védelmében előterjesztett dohánykereskedelmi törvényjavaslat túl szigorú, túl erős kontrollt és túl nagy védelmet jelent, Európában az egyik legkeményebb fiatalokat védő szabály lesz, a szülők felelősségét is sok esetben megállapítva és kikényszerítve. Azt gondolom, ez nem szégyellnivaló, hanem erre mindenki, aki meg fogja szavazni a módosító indítványokat, büszke lehet. Ezt szeretném kérni mindenkitől, hogy a fiatalok védelmében ezt tegye meg.

Ne legyen kétségük, képviselőtársaim, hogy ez a törvény valóban a fiatalok védelmén túl a magyarországi dohány-kiskereskedelem újraszabályozását jelenti, ami egyébként működik Franciaországban, működik Spanyolországban, működik Olaszországban, működik Romániában és kiválóan működik Ausztriában, mint ahogy más országokban is a dohány-kiskereskedelem állami monopóliumnak számít. Nincs a szabályozásnak egyetlenegy olyan sora sem, amely az Európai Unió valamelyik országában ne működne. Teszem fel a kérdést: persze hogyha ez máshol működik, akkor nálunk miért ne működhetne? Kinek áll valóban érdekében, hogy az elmúlt négy hónapban mindent elkövessen, hogy ez a törvény ne szülessen meg, és megpróbál nyomást gyakorolni a törvényhozás különböző eszközeivel?

Szeretném megjegyezni, hogy megvitathatja természetesen az Alkotmánybíróság majd ennek a törvénynek az elfogadási menetrendjét, de fölhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványok mindegyike annak a társadalmi vitának az összegzése, amely az elmúlt két hónapban folyt le, és önök a Házszabály módosításakor elismerték, hogy létezik olyan helyzet, amikor igenis a társadalmi észrevételeket be kell építeni a törvényjavaslatba, és erre lehetőséget kell biztosítani. A Házszabály zárószavazás előtti módosítókra vonatkozó átalakítása ezt a célt szolgálta, és ennek maximálisan megfelelünk, az Alkotmánybíróság döntését is figyelembe véve.

Szeretném kérni az önök támogatását tehát ahhoz, hogy a magyar fiatalok, akik célközönségei a dohányiparnak és a dohánykereskedelemnek, nagyobb védelemben részesüljenek, és valóban az az 500 milliárdos piac végre magyar kézbe kerüljön, mindennel együtt, és magyar családok gyarapodjanak és tudjanak megélni ebből. Ez tízezer magyar család számára jelentheti a megélhetést, ami mégiscsak negyvenezer ember. Sajnálom, aki ezt nem támogatja, és javaslom az Országgyűlésnek, hogy támogassa a törvény megvalósítását célzó módosító indítványokat.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage