Nemzetstratégiai szempontból az egyik legfontosabb törvényjavaslat, amelynek a megtárgyalását kezdjük most, és a célok, amelyeket megfogalmazunk, az értékőrzés, valamennyi magyar értékre kiterjedő értékőrzés átfogja 1100 éves történelmünket, a múltat, a jelent és a jövendőt is megalapozza. A magyarságtudat szempontjából, a határon belüli és határon túli magyar közösségek összefogása szempontjából, szellemi, tudományos, kulturális, művészeti és az anyagi kultúra világának a szempontjából is egy rendkívül fontos javaslat áll előttünk.

Biztos vagyok abban, hogy valamennyien tisztában vagyunk a törvény súlyával. Így volt ez a közelmúltban is, hiszen a törvény megalkotására 2008 júniusában kivételesen egységes politikai akarat adott felhatalmazást, az Országgyűlés egyhangúlag megszavazta azt a határozatot - a 77/2008. (VI. 13.), valamint a 122/2008. (V. 28.) számú országgyűlési határozatot -, amely az előttünk lévő célkitűzéseket rögzítette.

A kormányprogram, a nemzeti együttműködés programja a hungarikumokkal kapcsolatban leszögezi: "El kell érni, hogy a nemzeti kiutat jelentő hungarikumaink kiemelt védelemben és támogatásban részesüljenek. A hungarikumok megtartása, leltározása és méltó támogatása nemzeti ügy, elsőrendű kormányzati, állami és társadalmi feladat."

Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény tervezetének elkészítésével újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar jogalkotás az általam már elmondottakon túl is, hiszen a tudományos világ mellett a civil és szakmai szervezetek körében is hosszú évek óta érlelődő igénynek tesz eleget, egy olyan igénynek, amely a lakosság és a gazdasági élet szereplői, a kultúra és a művészet alkotóerői számára is rendkívül fontos. Érlelődött az igény, hogy vegyük számba és rendszerezzük a magyarság szellemi, tárgyi és kulturális örökségét. Így régi adósságot törleszthetünk most, amikor a törvényhozás él ezzel a lehetőséggel, és elképzeléseink szerint egy átfogó jogszabállyal gondoskodunk értékeink védelméről.

Az előttünk lévő tervezet, ahogy említettem, alapos előkészítő munkának köszönhető. Széles körű társadalmi egyeztetés folyt 2010-ben és 2011-ben is, több ezer javaslat érkezett társadalmi szervezetektől, civilektől a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. Nem volt az elmúlt időszakban olyan lakossági fórum, gazdafórum, ahol ne került volna szóba a hungarikumok ügye. Külön köszönöm Lezsák Sándor alelnök úrnak és Simicskó István képviselő úrnak, államtitkár úrnak azt, hogy már a korábbi időszakban is nagyon sokat tettek ezért a fontos ügyért, és köszönöm valamennyi segítőnek, aki részese volt a korábbi előkészítő munkának. Számítunk rájuk a jövőben is. A Magyar Tudományos Akadémia, a Gazdasági Versenyhivatal, érdekvédelmi szervezetek, különböző állami szervezetek is részt vettek a tervezet előkészítésében. Valamennyien felelősséggel, nagy odafigyeléssel végezték munkájukat.

A jogszabály alapján a magyar nemzeti értékek körébe lesznek sorolhatók a magyarsághoz kapcsolódó tárgyak, a szellemi és kulturális javak, a szokások, a jelképek, a nemzettudatot megtestesítő alkotások. Különféle szakmai szempontok szerint összeállított értéktárak, hazai, uniós és nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti javak eddig is léteztek. Egy közös értéktár létrehozása, majd folyamatos bővítése újabb elemekkel Európában is egyedülálló és követhető példa lesz, és mindezt mi itt Magyarországon tudjuk majd megtenni és felmutatni.

Tisztelt Országgyűlés! Az eddig elmondottakból is következik az, hogy a benyújtott javaslat egy kerettörvény-tervezet, ami azt jelenti, hogy a jövőben további végrehajtási szabályok megalkotására is szükség lesz. A szabályozás meghatározza a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok fogalmát, kijelöli azok felkutatásának, rendszerezésének, népszerűsítésének, megismertetésének és ápolásának főbb kereteit itthon, Európában és a nagyvilágban. Meggyőződésem, hogy nem kell szerénykednünk. Ha már ennyi tehetséges magyar ember született a földre, élt dolgosan, alkotott maradandót és hagyományozott át értékeket szerte a világban, akkor érezzünk magunkban felelősséget aziránt, hogy szellemi, tárgyi és kulturális kincseinket megóvjuk, összegyűjtsük, átörökítsük és tovább gyarapítsuk. Nem kerülhet veszendőbe semmilyen érték, nem mondhatunk le semmilyen olyan értékről, amelyet a magyarság, bármely részén is a Földnek fölhalmozott, amelyet fölmutatott.

A szabályozás felállítja azt a rendszert, amelyen keresztül az összetett és sokrétű feladatok megvalósíthatók. Keretet adunk az önkéntes cselekvési programokhoz. Meghatározzuk a feladatokat a hazai és határon túli társadalmi és civil szervezetek, valamint a települési és a megyei önkormányzatok, továbbá a hatáskörrel rendelkező minisztériumok számára.

A tervezet kidolgozásakor kiemelt szempontunk volt, hogy egy alulról felfelé építkező rendszert hozzunk létre. Ennek megfelelően minden lehetőség adott a nemzeti értékek átfogó számbavételére. Ahogy említettem, a magyar nemzethez kötődő értékek összegyűjtése nem állhat meg az országhatároknál.

A magyarság páratlan szellemi, tárgyi és kulturális kincsekkel gazdagította a Kárpát-medencét, Európát. Gyakran már elfeledett vagy idehaza kevésbé ismert értékeink is vannak, amelyeket össze kell gyűjtenünk a fölleltároznunk.

Az első körben a legfontosabb a nemzeti értékek hazai és nemzetközi szintű felkutatása, számbavétele. Ebből születik meg a nemzeti értéktár. Ezt követően tudományos alapossággal végzett elemzések, vizsgálatok segítenek kiválasztani az értéktárból, hogy mi sorolható a magyarság csúcsteljesítményeinek számító hungarikumok körébe.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A tervezet kidolgozása során fontos törekvésünk volt, hogy valamennyi tudományos, művészeti, kulturális érték bekerülhessen ebbe a körbe. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nem szabad a nemzeti értékek és a hungarikumok körét csupán egyik vagy másik szakterületre szűkíteni, a lehető legtágabban kell ezeket az értékeket értelmeznünk.

A rendszer amellett, hogy értékeket ment, közösségformáló erővel is bír, mivel itthon és a határainkon túl is gyűjtőmunkára ösztönzi az embereket, a helyi közösségeket, a civil szerveződéseket. Sőt, ez a gyűjtőmunka már megkezdődött, aktív helyi közösségek, nemzeti elkötelezettségű társadalmi és civil szervezetek vannak, amelyek már régóta gyűjtik ezeket az értékeket. Fontos, hogy ez a struktúra nyitott legyen, bárki által megismerhető legyen, és befogadja azokat, akik csatlakozni szeretnének ehhez a nagy munkához. Így a munka bármely fázisában és bármely szintjén javaslatot lehet tenni kiemelkedő teljesítmények vagy tárgyak nemzeti értékekké, illetve hungarikummá történő nyilvánítására.

(22.10)

Tisztelt Országgyűlés! Jól tudjuk azt, hogy a "hungarikum" szót akár pozitív, akár negatív értelemben ma már egyre gyakrabban használjuk, használják - fontos az, hogy most fog konkrét tartalmat nyerni ez a kifejezés -, és miközben a beépülése megkezdődött a köztudatba, így rögzül a törvény által egy olyan erővel ellátva, amely a méltó helyet is megtartja a "hungarikum" kifejezés és a gondolatkör számára, amit mindez jelent. A tervezet szerint a "hungarikum" szó olyan értéket jelöl, amely egyedisége, különlegessége és kimagasló minősége révén a magyarság csúcsteljesítményei közé tartozik.

A hungarikumokat belföldön és külföldön egyaránt a magyar kultúra és tudomány eredményeként kell hogy számon tartsák. Idetartoznak azok a védett természeti értékek, illetve mindazok, amelyeket az e törvény végrehajtására kiadandó jogszabályokban meghozottak szerint végzett egyedi értékelés alapján a hungarikumbizottság hungarikummá minősít.

Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretném ismertetni nemzeti értékeink rendszerezésének tervezett folyamatát. Ahogy már említettem, a nemzeti értékek azonosítása, összegyűjtése és az adatok rendszerezése egy alulról felfelé építkező nemzeti értékpiramisban történik. A gyűjtés első lépése a helyi közösségek által azonosított nemzeti értékek nyilvántartására a települési önkormányzatok által létrehozott települési értéktárak. A feladatokat rábízhatják a kezelésükben működő múzeumokra, a meglévő közgyűjteményekre, intézményekre is, munkájukban folyamatosan segíthetik őket egyesületek, civil szervezetek is, a magánszemélyek által nyújtott segítségről pedig külön elismeréssel nyilatkozhatunk.

A települési értéktárak az adatokat a szintén önkéntes alapon létrehozható megyei szintre továbbítják, amennyiben ilyen szint nincs, akkor közvetlenül a hungarikumbizottsághoz. A megyei önkormányzatok is az összegyűjtött adataikat a hungarikumbizottságnak küldik meg. Költségtakarékossági okokból a gyűjtőmunka az önkormányzatok számára választható feladat, de biztosak vagyunk abban, hogy nem jár különösebben nagy költséggel ez a munka. A lezajlott társadalmi vita kedvező visszajelzései alapján bízunk benne, hogy a települési és megyei önkormányzatok többsége élni fog a lehetőséggel, és létrehozza saját területi gyűjteményét, hiszen meggyőződésem, hogy Magyarországon minden település rendelkezik egyedi értékekkel, olyan értékekkel, amelyek védelemre érdemesek. Minisztériumunk és a többi tárca is áttekinti és rendszerezi az irányításuk alatt működő intézmények vagy a kezelésükben lévő gyűjtemények adatait. Ezekből létrehozzák a saját, úgynevezett ágazati értéktáraikat, amelyek adatait megküldik a hungarikumbizottságnak.

Az európai uniós oltalommal rendelkező, valamint a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek külön vizsgálat nélkül hungarikumok lesznek a törvény erejénél fogva, ugyanakkor a nemzeti értékké vagy hungarikummá történő minősítés nem érinti a szóban forgó értékek egyéb jogszabályok alapján fennálló védettségét. Törvényileg biztosított átjárhatóság van az egyes rendszerek között, tehát itt van egy átjárhatóság, így a korábbi oltalmi formák nem olvadnak be, hanem szerves részét fogják képezni a nemzeti értéktárnak, tehát kiegészítik egymást.

A hungarikumbizottság a nemzeti értéktárba felvett gyűjteményből külső vagy saját kezdeményezésére választja ki a hungarikumként is azonosíthatóakat, meghatározhatóakat. Fontos, hogy a kétszintű értéknyilvántartás bevezetésében valóban csak azokat a nemzeti értékeket azonosítsuk hungarikumként, amelyek kiemelkedő tulajdonságaik, elterjedésük, ismertségük, egyediségük révén arra méltóak.

A 13 fősre tervezett hungarikumbizottság lesz a rendszer csúcsán álló, valamennyi érintett terület képviseletének bevonásával létrehozott független testület, amely neves szakértőkből áll. A hungarikumbizottság döntéseinek szakmai megalapozása és az egyes szakterületek hatékony képviselete érdekében a bizottság alatt hungarikum-szakbizottságok működnek. Az ágazati szakbizottságok munkájában különösen az adott területen működő államigazgatási szervek, hatóságok, tudományos testületek, oktatási intézmények, gazdasági és szakmai kamarák, valamint a szakmai szervezetek képviselői kapnak helyet.

A hungarikumbizottság a nemzeti értéktár és a hungarikumok gyűjteményének meghatározásán kívül számos más kapcsolódó tevékenységet is ellát, illetve felügyel. Ezek közé tartozik, hogy javaslatot tesz a kormánynak a hungarikumok fenntarthatóságára és hasznosíthatóságára vonatkozóan, pályázatokat ír ki a hungarikumok megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, a termékek hazai és nemzetközi piaci bevezetésére, kezdeményezi a magyar nemzeti értékek megismertetését az iskolai oktatásban, erősítve a nemzeti öntudatot, és emellett magyar és angol nyelvű internetes honlapot működtet a nemzeti értéktár és a hungarikumgyűjtemény bemutatására.

Tisztelt Országgyűlés! A szabályozás egyik irányvonala a magyar nemzeti értékek és hungarikumok azonosítására, rendszerezésére és nyilvántartásba vételére vonatkozik. A másik irányvonal a hungarikumként azonosított termékek és szolgáltatások tanúsító védjegy létrehozásával és működtetésével is biztosított védelme, illetve széles körű megismertetése. E termékek előállítása megújulási lehetőséget biztosít a kézműves kis- és középvállalkozások, hagyományőrzők számára, ugyanakkor új vállalkozások beindítását is előmozdíthatja, és az ipari vállalkozások szintén felismerhetik bennük azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek javítják életképességüket, versenyképességüket, és egyúttal munkahelyeket is teremthetnek.

Tisztelt Országgyűlés! Bízunk abban, hogy a tervezet, amely tisztázza a hungarikum fogalmát, stabil hátteret biztosít nemzeti kincseink rendszerezéséhez, védelméhez, áthagyományozásához és gyarapításához. Minderre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/5539. számú törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)