Egyetértünk, mikor a miniszter úr azt mondja, hogy egy érték ez a törvényjavaslat, egy hiánypótló törvényjavaslat. Igen, hungarikumról több évtizede beszélünk, és igazán törvényi keretekbe most foglaljuk. Ugyanakkor az, hogy egy kerettörvény-e - egy kerettörvény, hiszen kimondja a javaslat, hogy ez egy kerettörvény, de azért több képviselőtársam is belecsúszott abba, hogy már szeretné a tartalmát is látni, és ez tőlem sem idegen, tehát annak a felsorolása, hogy mik kerüljenek ebbe a kerettörvénybe. Igen, valóban, még sok buktató áll a kerettörvény előtt, mire ez egy intézkedésekkel kitöltött törvény lesz és működőképes lesz.

Sajátos az is, hogy a hungarikumtörvény nagyon különböző értékeket próbál egy nevezőre hozni, itt szellemi értékek, kulturális értékek, tárgyi értékek, gazdasági teljesítmények mérésére vállalkozik. Valóban nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal tekintek annak elébe, hogy ezt hogyan fogja kezelni, hogyan fogja tudni ezeket a nagyon különböző dolgokat ez összehasonlítani. Itt van ez a piramis - kevés olyan törvényjavaslat volt előttünk, amelyik ábrákkal is illusztrálta a gondolatmenetét vagy a struktúráját. Itt most találtunk egy piramist, amelyik valóban jól összefoglalja szinte egy pillantásra azt, hogy mit is akar a törvény elérni. De e helyett a piramis helyett - amit az előbb mondtam, hogy szellemi értékek, kulturális értékek egyfelől, tárgyi értékek, élelmiszerek, nagyon konkrét dolgok másfelől - én egy kétcsúcsú piramist tudnék jobban elképzelni, vagy a belső szerkezetet nem egészen látom.

(23.10)

Nemcsak egy képzavart akarok most megosztani önökkel, hanem említi is a törvény azt az 510/2006/EK tanácsi rendeletet, amely a különböző élelmiszerekre vonatkozóan határozza meg az eredetvédelmet - földrajzi eredetvédelem és hasonlók -, a védett földrajzi indikátorok, az eredetvédett és a hagyományőrzött termékek garanciáját. Ez automatikusan beletartozik a hungarikumokba, írja valahol a törvényjavaslat, de mégis ez több mint a hungarikumok. A hungarikumokat mi itthon tudjuk szabályozni, a saját hungarikumbizottságunk tudja eldönteni annak a definícióját, azt, hogy mi tartozzon oda. Minden kiváló termékünk hungarikum lesz, de nem minden hungarikum lesz európai uniós minőségi szempontból is eredetvédett. Valahogy mintha a csúcsára még kívánkozna valami, amikor a hungarikumokat mondjuk, mert nem minden hungarikum tudja elérni azt a lépcsőt, és ez egy szűrőként is működik, hogy az alsóbb szintekről minél nagyobb merítés kell.

Talán az egyik fideszes képviselőtársam mondta, talán a kulturális bizottságban, amivel nem értek egyet, hogy nehogy túl sok legyen az alapnál. Szerintem az alapnál igenis, a terepen, amikor gyűjtik össze a települések a saját értékeiket, akkor engedjünk meg egy nagyon-nagyon nagy merítést, hiszen ez senkinek kárt nem okoz. Viszont valóban, ahogy a miniszter úr is mondta, ez akár közösségfejlesztő erő is tud lenni ezeken a településeken, hogy hadd legyenek ők is büszkék az értékeikre. Nem minden érték fog felkerülni a következő szintre, a magyar értéktárba, és ami oda felkerült, onnan nem mindegyik lesz majd hungarikum.

Hosszan tudnánk mindannyian sorolni, talán egy kicsit ismételve is, hogy mi minden jó ebben a rendeletben, tervezetben, mi mindennel tudunk egyetérteni, azonban megpróbálok néhány különbözőséget vagy esetleg megfontolásra érdemes gondolatot behozni. A bizottság tagjainál azt értem, amikor a miniszter úr mondja, hogy több albizottság lesz, és különböző szakmai albizottságok, de maga a főbizottság - ha most én így nevezhetem, talán a törvény nem használja ezt a szót -, az a 13 tag, ott a kormány, a különböző tárcák képviselői vannak többségben. Ugyan megemlíti a határon túli magyarokat, a különböző köztestületeket, mint Tudományos Akadémia, Művészeti Akadémia s a többi, de mégis csak a kormány képviselői vannak többségben. Ez egy picit fölveti azt a veszélyt, és az elmúlt két év erre ad némi okot, hogy kormány közeli forrásokból származó hungarikumok esetleg, amikor versenyezni kell - hogy olyat mondjak, amelyik már nem versenyez, a csabai kolbász meg a gyulai kolbász -, melyik tud felkerülni az értéktárból a hungarikum kategóriába. Jobb volna, ahogy a szocialista képviselőtársam említette, a Hungarikum Szövetség ajánlásait egy picit jobban figyelembe venni, egy picit, hogy úgy mondjam, decentralizálni a legfelső döntéshozó szervet, legalább paritásosra hozni a kormányzati szerv és a köztestületek közötti arányt.

A határon túli magyarok három delegáltjáról beszél, vagy arra tesz javaslatot az előttünk fekvő tervezet. Amikor azt mondja, hogy "határon túli magyar közösségek", itt mindenképpen szükséges volna egy pontosabb definíció. Mert akkor most mely közösségek? Nem akarok rémeket látni, és oda politikát keverni, ahol még nincs, de azért a határon túli szervezetek, ha ilyen laza megfogalmazással mondjuk, akkor melyik közeli, milyen beütésű szervezetekről beszélünk? Itt talán meg kellene határozni a MÁÉRT vagy a Kárpát-medencei értekezlet képviselőit vagy küldötteit, hogy ne nekünk, itthon kelljen vitatkozni, hogy ki képviselje a határon túlról, ki delegálja ezt a három személyt.

Az, hogy kormányzati, kormányrendeleti szintre utalja a részletek kidolgozását: nem tudom, tétován mondom, de talán jobb volna, ha országgyűlési törvényjavaslatok formájában történne ez is, természetesen kormány-előterjesztésre, vagy akár tárca-előterjesztésre. Talán nagyobb rangot adna neki, és mégiscsak kisebb a változtatás esélye, ha az Országgyűlés szabályozza, országgyűlési törvényekben szabályozzuk a részleteket is.

A jelölések alkalmazásának - és akkor én is belecsúszok, miközben egy kerettörvényről van szó, a részletekbe -, én azt gondolom, és ezt az élelmiszerekre hadd vonatkoztassam, hogy a jelölésekben óriási tartalékaink vannak. Talán erre utalhatna már a kerettörvény is. Mire gondolok? Arra, hogy az Unióban az élelmiszereknek egységes jelölésük van, és ezeket ott be kell tartani. Ugyanakkor nem EU-idegen az, hogy hungarikumtörvényünk legyen, és ha hungarikumtörvényünk van, akkor talán ennek az uszályában esetleg a hungarikum minősítést kapott élelmiszerek jelölésénél talán eltérhetünk akár az uniós szabályoktól is. Amit már Font Sándor képviselőtársam említett, itt akkor tényleg magyar termék legyen, és az EU- és non-EU-eredetű dolgokat tényleg ki tudjuk szűrni. Ezek tehát nagy lehetőségek itt.

Ugyanakkor viszont ösztönözni kellene... Mindig szoktuk mondani, hogy milyen csodálatos és gazdag hagyományokkal rendelkezünk, és erre büszkék vagyunk, legyen szó turisztikai kérdésekről, kulturális örökségről, épített örökségről vagy éppen az élelmiszereinkről, de azért itt a kérdést mindig gyorsan tegyük hozzá, hogy vajon mi az, amire az utánunk következő húsz vagy ötven év múlva az utódaink büszkék lesznek, hozunk-e ilyet létre. Általában költőiként is fel lehet tenni ezt a kérdést, de én azt hiszem, hogy ez a hungarikumtörvény egy picit jobban fokuszálhatna arra, vagy tehetne kísérletet arra, hogy ösztönözze is ezeknek az újaknak a létrejöttét, ne csak azzal, hogy várja a beérkezésüket, és ott egy dicsőségben lehet részük ezeknek az új dolgoknak, de akár az épített környezetre és sok minden másra gondolok. Természetesen az egyéni szellemi teljesítményeket, mint a Rubik-kocka, nem tudjuk befolyásolni, nem tudjuk ösztönözni, csak nagyon korlátozottan, de talán az élelmiszerek és a tárgyi kultúránk vonatkozásában lehetnénk proaktívabbak, hogy új értékeket is hozzunk létre, ne csak a meglévőket kategorizáljuk.

Néhány módosító javaslatot a képviselőtársaim be fognak adni a frakcióból, ezek közé fog tartozni például az is, amikor azt mondjuk, hogy akár a preambulumban már deklaráljuk, hogy a magyar nyelv önmagában egy hungarikum. Nemcsak azért, mert lehetne mondani, hogy persze minden nemzet nyelve hungarikum, de a magyar nyelvről elég sok nyelvész, és nem csak magyar nyelvész nyilatkozza már azt, hogy a magyar nyelv, akár ha a szókincsét nézzük, akár ha a kifejezőkészségét, hogy milyen logika van mögötte - és most nem akarok nyelvészeti fejtegetésekbe belemenni -, hogy a magyar nyelv különbözik, és bocsánat, de felette áll sok minden más nyelvnek, azt nemzetközi nyelvész kutatók is mondják. Én azt hiszem, hogy az nem egyfajta nacionalizmus lenne, ha deklarálnánk, hogy márpedig a magyar nyelv hungarikum, és ilyen értelemben a világnak adunk vele valamit.

Ezekbe a szakbizottságokba mindenképpen, a képviselőtársaim módosítói között lesz olyan, amelyik több köztestület bevonását fogja javasolni, például a kamarák bevonását. De gondolom, itt nyitott kaput döngetünk, mert a miniszter úr említette, hogy a szakbizottságokban ezeknek helyük lesz. De mivel nem tudjuk a szakbizottságok összeállítását, arra nem utal ez a kerettörvény, ezt is csak kíváncsian tudjuk várni.

Gőgös képviselőtársam mondta, hogy kérjük a kormányt, hogy legalább ahol ilyen nagy egyetértés van az általános vitára bocsátás és a célok vonatkozásában, ott a módosító javaslatainkat egy picit építőleg legyenek kedvesek fogadni, és ez legyen a befogadott módosítók számát illetően is egy jó példája a nemzeti együttműködésnek.

Köszönöm szépen, és akkor átadnám a szót. (Taps.)