SPALLER ENDRE (KDNP): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a szót. Egy korábbi interpelláció foglalkozott azokkal a fogyasztókkal, akiknek a mérőóráját a szolgáltató problémásnak találta, és leszerelte. Fontos, hogy azok a fogyasztók, akik szerződésszerűen teljesítenek, ne kerülhessenek megalázó helyzetbe, és ne nekik kelljen megmagyarázni, hogy nem lopták az energiahordozót.
Szólnunk kell azonban azokról is, akik különböző okokból nem megfelelően vételezik az energiát, mondjuk ki: lopják. Miközben a szolgáltatóknak mindent meg kell tenni azért, hogy az ártatlan fogyasztókat védjék, támogatnunk kell őket abban is, hogy megvédjék a saját tulajdonukat. Nem egyszerű azonban tetten érni, és a lopás mértékét meghatározni. Képzeljük csak el azt a helyzetet, hogy valaki kiépíti mondjuk az elektromos áram lopására alkalmas hálózatot, ám amikor felelősségre vonják, azt mondja, hogy abba a dugaljba ő soha semmilyen eszközt nem csatlakoztatott. Máris nehéz rábizonyítani. Vagy megtalálják valakinél a mérőórát elkerülő gázvezetéket, az illető be is ismeri, hogy valóban ő építette, de azt mondja, sose merte használni, vagy a lelkiismerete nem engedte, hogy használja. A bűncselekmény máris bizonyíthatatlan.
A helyzet azonban még ennél is kacifántosabb. A legtöbb esetben ugyanis nem kikerülik a mérőórát, hanem manipulálják azt. A gázórák mágnesezése mindenki által ismert jelenség. Kevesen tudják azonban, hogy ma már terjednek a megmágnesezhetetlen mérőórák. De a probléma java része nem ebből áll, hanem abból, hogy a plombákkal követik el a visszaéléseket. A lézergravírozás időszakában nem csodálkozhatunk azon, hogy a mérőórák plombáját olcsón, minden gond nélkül hamisítják. Rendőrségi adatok szerint olyan plombanyomót is lefoglaltak már, amiről a szakember sem tudta volna megmondani, hogy hamisítvány. A plombát leszedik, az órát visszatekerik, és így kevesebb fogyasztást mutat az óra. A különbözeten a bűnözők és az órával rendelkező fogyasztók osztoznak. E bűncselekményeket szervezetten, ipari segítséggel végzik el. A fogyasztók egy részét kényszerítik. E bűncselekmények szociológiai jellemzői hasonlóak az uzsora bűncselekményekhez. E csoportok a szegénység vámszedői.
Több tízezer olyan ház lehet Magyarországon, ahol valamelyik energiahordozót nem vagy nem teljesen fizetik ki a fogyasztók. A jelenség mérete, elterjedtsége indokolja, hogy az állam szigorúbban lépjen fel e területen. Talán az új Btk. megalkotása alkalmas pillanat lehet erre.
Kérdezem, hogy tervezi-e a kormány, hogy a Btk.-ban nevesítse az energialopást és annak elősegítését mint kriminológiai tényállást.
Köszönöm a szót. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)