A lényeg, hogy ma az az álláspontja a kormánynak, hogy nem osztunk földet, és nem adunk el földet. A földet állami tulajdonban tartjuk, és bérbe, haszonbérbe adjuk. Tehát az a benyomás, amit az ön hozzászólása kialakít, mintha itt földeket osztogatnának egyébként, megtévesztő benyomás, mert itt bérleti szerződésekről van szó, ezeket a földeket eddig is bérleti szerződésekkel hasznosították. Az én számomra, amikor ön azt a kérdést teszi föl, hogy hogyan vonok mérleget - ha jól fordítottam le, a tükör meg... -, tehát hogyan vonok mérleget az eddigi működésünk tekintetében, hogy jobb állapotban van-e a vidék vagy rosszabban, mint volt, azt tudom mondani, hogy ma sokkal több ember jut haszonbérleti lehetőséghez a mi kormányunk megalakulása óta, mint amennyien korábban hozzájutottak, tehát egyértelmű, hogy a helyzet jobb.

Azzal egyetértek, amit ön mond, hogy lehetne jobb is természetesen, igyekszünk is. Meg fogunk érinteni majd a földtörvény vitája során egy olyan témát, ami rendkívül érzékeny jogállami kérdéseket is felvet, a már korábban megkötött, hosszabb távú, tehát most le nem járó földhaszonbérleti szerződéseknek az újratárgyalását is szeretnénk elérni, amelyeket nagy tőkéstársaságok kötöttek meg. Szeretnénk, ha erről a földtörvény kapcsán itt lenne a parlamentben egy nyílt vita.

Csak azt tudom tehát önnek mondani, hogy a legteljesebb nyíltsággal viszonyulunk ehhez a kérdéshez, ezért azt javaslom, hogy támadás helyett inkább készüljünk föl a földtörvényről szóló vitára, és ott mérlegelni fogjuk az ön érveit is. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)