DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr.

A hozzászólásomat attól függetlenül fogom megtenni, hogy képviselőtársnőm minket is itt büntetni kíván. Szeretném azért megjegyezni, hogy pénteken voltak, akik a "Láncot" választották, voltak, akik a "Szabadságot".

Ami a konkrét törvényjavaslatot illeti, természetesen nem hallgathatom el, hogy egyrészt van kritikánk azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik gyakorlatilag hetente terjeszt elő egy módosítást a büntető törvénykönyv módosítására, és valóban célszerű lenne még az ellenzéki frakciók részéről is, hogyha a büntetőjogi kódex kíméletével próbálnánk eljárni a törvényhozási munkában.

A másik kritika inkább szakmai jellegű. Nem való a vagyon elleni bűncselekmények közé egy olyan tényállás, ami nem a vagyoni hátrányhoz telepíti a büntetőjogi felelősséget. Ugyanakkor mégis tárgysorozatba vételre alkalmasnak tartjuk ezt a törvényjavaslatot, egész egyszerűen azért, mert a konkrét botránytól függetlenül hosszú ideje, évtizedek óta mérgezi az egyetemek, az egész felsőoktatás, a tudományos szféra légkörét az, hogy nagyon sok esetben érdemi szankciók nélkül lehet szellemi terméket elsajátítani, és azzal jogtalan előnyökre szert tenni.

Más kérdés, hogy ez a tényállás nem a vagyon elleni bűncselekmények kategóriájába való, de akkor, amikor az Országgyűlés tárgyalni kezd egy ilyen törvényjavaslatot, azzal is tisztában kell lenni, hogy a büntetőjog csak egy eszköz az értékközvetítésre. Az értékközvetítésre az is eszköz lehet, hogyha valaki valóságosan elkövet egy plágiumot, legyen bármilyen politikai botrány körülötte, akkor senki nem veszi a bátorságot ahhoz, hogy relativizál egy ilyen cselekedetet, megpróbálja kimagyarázni. Szerintem mind a kettő egyszerre fontos, az is fontos, hogy védelmet adjunk például a hallgatóknak, vagy megvédjük az egyetemek tekintélyét a bérdiplomaírástól, de az is, hogy az ilyen cselekedeteket (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) politikai pozícióból senki ne relativizálja.

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage