Pehm József Vas megye déli részén, Csehimindszenten született, majd iskolai tanulmányait a XX. század első évtizedében a szombathelyi Premontrei Gimnáziumba folytatta, majd 1915-ig papneveldében tanult. 1915. június 12-én 23 évesen szentelte pappá gróf Mikes János megyés püspök. Káplán, hitoktató, majd hittanári szolgálatát végezve érte el 1919-ben a kommün, és internálták szülőfalujába. A kommunisták bukása után Zalaegerszegen volt plébános. XI. Piusz pápa 1937-ben prelátussá, XII. Piusz pápa pedig 1944. március 4-én veszprémi püspökké nevezi ki, és a rákövetkező napon Esztergomban szentelték fel.

Hogy ki is ő? Úgy gondolom, már az eddig elmondottak alapján ráismertek. Ő Mindszenty József. Mikor a második világháború hazánkat is elérte, a dunántúli katolikus egyház vezetőivel memorandumot fogalmaztak meg - a keresztény erkölcsre hivatkozva -, és követelték a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcokat a Dunántúlon, mert a háború nem a magyar nép harca. Letartóztatják, majd megjár több börtönt, és 1945. április 20-án visszatér Veszprémbe. Rövid, egyéves veszprémi püspöksége alatt 34 új plébániát és 11 új falusi iskolát alapított.

1945. március 29-én elhunyt Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás. A katolikus egyház a nehéz időkben legfőbb vezető nélkül maradt. 1945. augusztus 16-án XII. Piusz pápa Mindszenty József veszprémi püspököt nevezi ki esztergomi érsekké és Magyarország hercegprímásává.

Magyarországon a második világháború után a Mindszenty által kezdeményezett újraevangelizálási programban kiemelt helyet kapott az engesztelés gondolata, az őszinte Isten- és emberszeretetből fakadó folyamatos imádság, a Mária-tisztelet, a magyar szentek követése, a családi élet és a közélet erkölcsi tisztasága.

(0.40)

1947. augusztus 15-én indítja a "Boldogasszony évet", amely a legsikeresebb hiterősítő intézkedése volt, amely rádöbbentette a kommunista vezetőket, hogy a nácizmussal is szembehelyezkedő hercegprímás tömegeket képes megmozgatni. Ez jól látható volt az 1946-os Szent Jobb-körmeneten, ahol milliók vettek részt. 1947. augusztus 31-én tartják a kékcédulás, manipulált országgyűlési választásokat, és a kommunisták átveszik a hatalmat. Mivel a szovjet módszert átvéve az egyház üldözését is Moszkvából irányítják, a terrorszervezet, az ÁVH 1948 karácsonyának másnapján a bíborost letartóztatja. Vallatása a már ismert ÁVO-s módszerekkel történik, megalázás, kínzás, akaratmódosító gyógyszerek beadása, de a hercegprímás nem törik meg, mert a hite nagyon erős.

Hamis vádak alapján, látványos koncepciós perben - kémkedés, hazaárulás, a hatalom megdöntésére irányuló összeesküvés és valutaüzérkedés bűntett elkövetése - Olti Vilmos vérbíró, a valamikori nyilaskeresztes párt tagja 1949. február 8-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Ugyanebben a perben állítottak a vádlottak padjára négy papot, sőt, az ország leggazdagabb arisztokratáját, herceg Esterházy Pált is. Az 1956-os forradalom napjaiban a rétsági honvédtisztek, Pálinkás Antal, azaz Pallavicini Antal őrgróf, őrnagy vezetésével szabadították ki Mindszentyt. Az őrgrófot az ellenforradalom egyik vezéralakjaként állították be, és megvádolták a bíboros erőszakos kiszabadításával, majd 1957-ben kivégezték. Mindszenty bíborost mélyen megrázta Pálinkás őrnagy kivégzésének híre. "Halála kapcsolódik a velem történt eseményekhez" - írta emlékiratában.

Tizenöt évi félrabság után elhagyja az USA követségét, és 1971. szeptember 28-án a Vatikánba megy, majd Bécsbe. Közben VI. Pál pápa kommunista nyomásra a bíborost lemondatta tisztségéről. 1976. május 6-án lelkét átadja a teremtőjének, holttestét 1991. május 4-én ünnepélyes keretek között hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájában.

Mindszenty József, Magyarország hercegprímása mintegy 6 millió magyar katolikus hívő főpásztoraként a nemzet jelentős részére mély hatást gyakorló közéleti szereplő is volt. Két lélek lakozott benne, a mártíré és az áldozaté. Mártíromságot vállalt és viselt egyházáért, hitéért, hazájáért és áldozattá vált a politikai küzdelemben. Végezetül 1948-ban Zalaegerszegen mondott egyházi és világi híveknek tartott beszédével búcsúzom: "Én csak azt fogom tekinteni a jövőben, hogy mi a becsület. Nem akarom megérni, hogy ha autómmal elhaladok valamelyik temető mellett, a halottak kiugorjanak sírjaikból, és öklüket rázva utánam kiáltsák: Magyarok, hol a becsület?"

Tényleg, magyarok, hol a becsület?

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)