A törvényjavaslat benyújtását megelőző társadalmi vita, valamint a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatási szervek, testületek képviselőinek részvételével tartott egyeztetések számos ponton alakítólag hatottak az igazságügyi tárca által még februárban közzétett eredeti tervezetre. Ülésünkön a bizottság több tagja fontosnak tartotta az előkészítés során beérkezett előzetes észrevételek részletes megismerését, és ehhez Répássy államtitkár úr a segítségét a maga részéről felajánlotta. Észrevételek az ülésünket megelőzően közvetlenül a bizottságunkhoz is érkeztek, amelyeket mérlegelünk, illetve a törvényalkotás további folyamatában mérlegelni fogunk. A bizottságunkban lefolytatott sokoldalú vita eltérő véleményeket tükrözött, amelyek köréből a bizottság elnökeként és e minőségemből folyóan a többségi álláspont képviselőjeként alapvetően a bizottság többségi támogató véleményét tolmácsolom önöknek, a kritikai észrevételek kifejtését átengedve a kisebbségi álláspont előadójának.

A bizottsági vita nagyobbrészt - híven az általános vita természetéhez - általánosságokban mozgott, de egyes részletkérdések megvitatása, így például a jogos védelem problematikája, a halálbüntetés kérdése vagy a büntethetőségi korhatár leszállítása a részletek érintését sem nélkülözte. Örvendetes volt, hogy a vitát alapvetően a szakmai megközelítés jellemezte, és a hozzászólók általában mellőzték az olyan politikai megnyilatkozásokat, amelyek a vita színvonalára ártalmasak lettek volna.

Abban mind kormánypárti, mind ellenzéki részről egyetértés alakult ki, hogy az új büntető törvénykönyv megalkotására szükség van. Az új kódex megszületésének alapvető funkciója, hogy a büntetőjog területén is lezárja a rendszerváltozással megnyílott korszakot, amelyre - a rendszerváltozás követelményeinek engedelmeskedve - a büntetőjogi szabályok viszonylag gyakori módosulása volt a jellemző, természetes következményeként az ebben az időszakban felgyorsult társadalmi és politikai változásoknak, és a jog, témánk esetében a büntetőjog reagáló természetének. Elhangzott, hogy a jog gyakori változása önmagában nézve nemkívánatos, mert a labilitás alkalmas a jog tekintélyének, elfogadottságának gyengítésére és aláásására. Ezért nagyon fontos, hogy olyan büntető törvénykönyv szülessen, amely a jövőben mentes lesz a gyakori módosítás szükségétől. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a büntetőjog szabályainak olyan morális alapokon kell állnia, melyekkel a társadalom alapvetően azonosulni tud.

Kormánypárti és ellenzéki felszólalások egyaránt az előterjesztés erényeként ismerték el a törvényjavaslat koherens, egységes és szakmailag színvonalas voltát. Többségi oldalról annak fontossága is hangsúlyozásra került, hogy a büntetőjog kimunkált dogmatikai rendjét nem szabad könnyelműen megbontani. Megnyugtató, hogy a törvényjavaslat a büntetőjog korábbi dogmatikai rendszerével kontinuitást mutat.

Több hozzászólás is foglalkozott a büntetések mértékének kérdésével. Az ellenzéki hozzászólások megoszlottak ebben, a szocialista párti képviselők inkább túlzottnak ítélték egyes bűncselekmények esetében a törvény szigorát, míg a jobbikos felszólalók általában kevesellték azt. Szocialista oldalról kritika fogalmazódott meg a bírói döntések mérlegelésének egyes esetekben történő törvényi korlátozásával kapcsolatban, amire példaként a középmértékű büntetés előírása, illetve a jogos védelem szabályozása is említésre került. A bizottság többsége ezeket az aggályokat általánosságban nem osztotta.

A többségi oldalról elhangzott egyik hozzászólás a most hatályos szabályozás köréből létező példákat hozott fel a bírói mérlegelés törvényi korlátozására, így a feltételes szabadságból való kizárást, a próbára bocsátás kötelező megszüntetésének esetét, a kötelező vagyonelkobzás esetét. A mérlegeléstől függetlenített következmények előírása tehát nem teljesen idegen a büntetőjog világától, amely alkalmazásától a törvényhozó hatalom elvi éllel nem zárható el. A mérlegelés törvényi korlátozásának konkrét eseteit és módját az egyes megoldások kapcsán külön-külön kell megvizsgálni és meghatározni.

A többségi álláspontot képviselők oldaláról a javaslat erényeként értékelték, hogy az nyitott az újításokra, a bűnözés újabb formáira és jellegének bizonyos fokú változására adandó új büntetőjogi válaszok keresésére. Ugyanakkor ezzel összefüggésben fontosnak tartották a törvényjavaslat mértéktartását. Ennek kapcsán példaként merült fel a büntethetőségi korhatár 12 évre történő leszállítása, amely csak a kiemelkedően súlyos bűncselekmények eseteire korlátozódik, továbbá, hogy a 12 és 14 év közötti elkövetőkkel szemben a törvényjavaslat az intézkedések árnyalt eszközrendszerét intézményesíti.

Hasonlóképpen a mértéktartó újításra példa a jogos védelem szabályainak módosulása, amellyel összefüggésben a bizottság többsége egyértelműen azonosult azzal az iránnyal, hogy a jelenlegi szabályozáshoz képest a jogellenes támadás következményeinek kockázatát alapvetően a jogellenes támadónak kell viselnie.

Mint már utaltam rá, ezekben a kérdésekben a hozzászólók különböző részletekbe is belebocsátkoztak, amelyek inkább a részletes vita műfajába illeszkednek. Mindazonáltal a vita során kifejezésre került az a készség, hogy a felmerült és egymásnak feszülő vitaérvek kölcsönös átgondolásával közösen törekedjünk a legjobb megoldások megtalálására.

A bizottsági vita során az előbb említett kérdések mellett más kérdések is felmerültek, részben a büntetési rendszer egyes elemeivel, a bűncselekmények és szabálysértések egymáshoz való viszonyával, a trichotomikus rendszerrel, egyes bűncselekmények megítélésével, továbbá megítélésének megváltozásával, illetve szabálysértéssé történő átminősítésével kapcsolatosan.

(9.40)

Ezekben a kérdésekben a bizottság nem merült el a részletekben, de több hozzászóló is utalt arra, hogy a felvetett problémákat módosító javaslatok formájában vissza fogják hozni, így azokkal a törvényjavaslat további tárgyalása folyamán még találkozni fogunk.

Összegezve a bizottság munkáját: az alkotmányügyi bizottság színvonalas szakmai vitát folytatott a témában, majd annak befejezését követően a törvényjavaslatot 18 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal szemben, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)