A társadalom értékítéletét, nyomóerejét nem szeretnénk kirekeszteni ebből az egész vitából, és éppen ezért a kritikánk alapvetően az, amit a Jobbik frakciója részéről elmondtunk - és ezt majd nyilván részletesen ki fogjuk fejteni a vezérszónoki beszédben Gyüre Csaba képviselőtársammal együtt, illetve az általános vitában több más szakterületet is érintően több más képviselőtársammal együtt -, hogy a jelenlegi Btk.-hoz képest ugyan paragrafusszámban közel száz paragrafussal többet ad a jelenlegi Btk.-hoz képest a javaslat, azonban igazi áttörést azokon a pontokon nem hoz, amit a társadalom vár és elvár a mindenkori magyar törvényalkotástól. Mit értünk ez alatt? Azt értjük ez alatt, és azt mondtuk el, hogy gyakorlatilag az általános rész tekintetében az alapvető fogalmi rendszereken nem változtat a mostanihoz képest a javaslat, büntetési tételekhez képest, büntetéskiszabási rendszerhez sem nyúl olyan mértékben hozzá, hogy ennek valós, reálisan elvárható következményei legyenek a társadalomban.

Azt is elmondtuk - és mindig megkapjuk kritikaként mi, akiket leegyszerűsítetten rendpárti, büntetésszigorítási frakciónak mondanak -, hogy mi is nagyon jól ismerjük a büntető kriminológia és a büntetőjog alapvető tételeit, amely szerint önállóan egy büntető törvénykönyv megalkotása, módosítása, tízszeres súlyosabbá tétele bizonyos büntetési tételeknek nem jelent megoldást, nem jelent azonnal elvárható változást a Magyarországon tomboló bűnözési hullám megfékezésében, főleg akár egyes nevesített eseteit is mi szeretjük megjelölni és hangsúlyozottan bemutatni, úgymint politikusbűnözés, tehát az a bűnözési magatartási forma, amely a politikai befolyás felhasználásával közpénzeket, közérdeket sértő módon fejti ki hatását; vagy azt a bűnözési típust, amit úgy nevezünk, hogy fehérgalléros bűnözés, ami lényegében a gazdasági szektorban működő bűnözés, hihetetlen károkat okozva a nemzetgazdaságnak és a gazdasági szereplőknek; vagy pedig olyan bűnözési forma, amit lehet akár cigánybűnözésnek, mindennapi bűnözésnek nevezni, mindegy, hogyan nevezzük, az a fajta bűnözési forma, ami gyakorlatilag a mindennapi életvitelt nehezíti el és lehetetleníti el ma már a társadalom egyre nagyobb rétegei számára, több millió ember számára, kimondhatjuk, hogy az élete és vagyonbiztonsága mindennapi veszélynek van kitéve.

Nagyon jól tudjuk, hogy a zéró tolerancia, amit mi képviselünk és meghirdettünk, nem egy egyszerű dolog. Nem sikerült a kormánynak sem két hét alatt rendet csinálni, nyilván egyetlenegy kormány sem lenne képes erre, de mi nem is mondunk ilyet, hogy két hét alatt képesek lennénk. Viszont ha egy negyvenéves időköz után most egy új Btk. alkotásába fogott a kormány, és le is teszi az asztalra a javaslatát, úgy gondoljuk, hogy helyesen tolmácsoljuk a társadalom azon elvárását, hogy szellemiségében, hatékonyságában a jogalkalmazó bírák számára irányt mutató jogalkotói elvárás szempontjából ugyan vannak üdvözölhető elemek, ezt kiemeltük, például a jogos védelem tekintetében van egy szándék arra, hogy erősítse a birtokát, személyét védő és sok esetben kiszolgáltatott, fegyveregyenlőtlenségben lévő személy védelmét, azonban a jelenlegi megfogalmazása a jogos védelemnek például az arányosság fogalmának beemelésével gyakorlatilag lényegében visszalépést jelent a jelenlegi rendszerhez képest, ahol a bírói gyakorlat a szükségességből vezeti le azt az arányosságot, ami szerintünk egyébként indokolt. Helyesek azok az egyes tényállási elemek, hogy valaki, mondjuk, a birtokát életet nem veszélyeztető fizikai biztonsági eszközökkel védi, és ott a jogos védelmet elfogadja. Tehát itt elfogadtuk ezt az elemet, azonban magában a jogos védelemben bizony nagyon komoly hiányosságot, illetve visszalépést figyelhettünk meg.

Számon kértük, és úgy érzem, hogy joggal... - nyilván ellentétesen az MSZP álláspontjával, és itt azért nyilván meg kell mutatni az MSZP álláspontját, bár ezt Bárándy Gergely képviselőtársam majd a vezérszónoki beszédben meg is teszi, ő jelezte is, hogy nem is kíván külön ezzel az eszközzel élni, hanem majd komplex rendszerben mondaná el a véleményét. De igazából a kritikáját úgy fogalmazta meg az MSZP-képviselőcsoport nevében, illetve Ipkovich György képviselőtársunk, hogy ahol szigorítást tartalmaz a javaslat, az nemkívánatos, és igazából a 2008-2009-es Btk.-módosítások irányát kérte számon; illetve arra utalt, hogy a büntethetőség korhatárának a leszállítása - ugye, ezt Ipkovich György képviselőtársunk emelte ki - az nemkívánatos. Mi pont azt mondtuk, és nekünk az az általános követelményünk, hogy ez egyáltalán nem egy ördögtől való dolog, ezt majd részletesen kifejtjük, civilizált európai kultúrállamokban is igenis 10 év fölötti korban már - akár Norvégiában, Svájcban - a gyermekkorú bizonyos bűncselekmények esetében büntethető. Jelenleg egy apró lépést tartalmaz a javaslat: az élet elleni bűncselekményeknél büntethetővé teszi 12 éves korhatár fölött az elkövetőket, azonban ez kevés.

Kevés - visszatérve, amit elmondtunk -, a büntetési tételek rendszerét gyakorlatilag érintetlenül hagyja az új Btk. És ez az egyik legnagyobb hiányossága, hiátusa ennek a javaslatnak, mert úgy érzem, azzal, hogy az emberölés alapesetének az 5-15 éves keretét megtartja, amely egy elég erős viszonyítási mérce a büntető törvénykönyv összes egyéb különös részi tényállásának a büntetési tétele meghatározásánál, ezzel a jelenlegi bírói gyakorlatra való hatáskifejtésről lemond a büntető törvénykönyv megalkotásával a javaslattevő. Tehát azt mondja, hogy tulajdonképpen igen, persze a feltételes szabadságra bocsátáshoz szükséges várakozási időt megnöveli 20-ról 25 évre, ezt tudjuk támogatni, de összességében nem kíván - ahogy mi szoktuk mondani - radikális változást elérni a büntetési tételek rendszerében. Még egyszer mondom, nagyon jól tudjuk, hogy a büntetés elkerülhetetlensége és minél gyorsabb bekövetkezése a leghatékonyabb eszköz, tehát az államtól elvárható - ezt fejtettük ki elég hosszan a büntetési tételekkel kapcsolatban -, hogy ne csak a büntető törvénykönyv módosítását végezze, hanem egy olyan hatékony bűnüldözési, bűnfelderítési rendszert működtessen, egy komplex rendszert működtessen ügyészség, rendőrség, bíróságok útján, amellyel meg tudja védeni az embereket a bűnözésnek való kiszolgáltatottságtól.

Életfogytig tartó szabadságvesztés esetében felvetettük azt Apáti István képviselőtársunkkal, hogy a 18 és 20 év közötti életkor tekintetében elfogadhatatlan, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alól fenntartja a kivételét ennek a körnek a jelenlegi javaslat is.

(9.50)

Üdvözöltük a zsebszerződésekkel szembeni fellépést tartalmazó klauzulát, ez egy jó irány, és nem osztottuk azt, illetve vita támadt az MSZP-s képviselőtársakkal, Ipkovich György képviselőtársunk jelezte, hogy ez szegény eljáró ügyvédkollégákat hogyan fogja érinteni. Jómagam is ügyvéd vagyok, én egyáltalán nem védem az ügyvéd státust ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy olyan megfogalmazása van ennek a tényállásnak, hogy ebből az eljáró ügyvédnek igenis ki kell derülnie. Ha egy tulajdonszerzési korlátba ütköző földszerzési ügyletkötés érdekében jelennek meg előtte, meg kell nyilatkoztatnia, tehát kötelezettségévé kell tenni, nyilván az ügyvédi törvény megfelelő módosítása is szükségesnek tűnik ehhez, de az tény és való, hogy a zsebszerződések tömeges elterjedésében sajnálatos módon közjegyzők, ügyvédkollégák is nagy számban részt vettek, részt vesznek, ezt nyugodtan kijelenthetjük.

A családon belüli erőszak elleni törvényi tényállás megalkotását fontosnak tartottuk; ugyanakkor azt is, hogy tűnjenek el azok a rendelkezések, amelyek főleg a szocialista kormányzás alatt alapvető szabadságjogok korlátozását jelentő módon az egyesülési joggal való visszaélés, jogosulatlan közbiztonsági tevékenység és egyéb más cselekményeket büntetnek, ami a társadalom védelmét szolgáló erőket gyengíti.

A többit pedig majd a vezérszónoki beszédben és az általános vitában fejtjük ki.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)