(11.20)

Az állampolgárok és különböző társadalmi szervezetek részéről is jelentős aktivitás tapasztalható e vitában, e reformfolyamatban, ugyanis az állam büntetőhatósága és maga a büntetés az ember jogállását, ezáltal emberi méltóságát is érinti.

Ezért is van külön kiemelt jelentősége a nemzetközi egyezményekben, így különösen a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányában, az emberi jogok európai egyezményében és az alapjogi chartában megfogalmazott két garanciális alapelvnek, a nullum crimen sine lege elvnek és a nulla poena sine lege elvnek az egyes országok büntetőjogi rendelkezései közötti kifejezett alkalmazására.

Ezen elvi jelentőségű tételek hazánkban a nemzetközi egyezményekkel összhangban már az Alaptörvényünk XXVI. cikkének (4) bekezdésében is helyet kaptak, továbbá a jelen törvényjavaslat első rendelkezései között is szerepelnek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg hatályos magyar büntető törvénykönyv két nagy részre tagolódik: a hatállyal, a felelősséggel, a szankciókkal és az értelmező rendelkezésekkel foglalkozó általános részre, valamint az egyes bűncselekményeket és büntetési tételeket tartalmazó különös részre.

Az új követelményeknek megfelelő törvényjavaslat a büntető törvénykönyvet három részre osztja: úgymint általános részre, különös részre és záró részre.

Az általános része a tervezetnek szerkezeti felépítésében nagyrészt követi a hatályos Btk.-t, hiszen az logikus, időtálló, ezért annak lényegi módosítása nem szükséges. A hatályos Btk. különös részének fejezeti felosztása azonban idejétmúlt, hiszen az alaptörvényt alapul véve a Btk.-nak is hangsúlyosabban kell kifejezésre juttatnia a kiemelt, védett jogi tárgyak, így különösen az emberi élet, a szabadság jelentőségét. A törvénytervezet záró részében pedig az értelmező, hatályba léptető, hatályon kívül helyező rendelkezések kapnak helyet.

A hatályos Btk. általános része alapvetően tehát nem igényel koncepcionális újragondolást, annak dogmatikája kellően kiforrott, gyakorlata pedig természetesen úgyszintén kiforrott.

A büntetések és intézkedések rendszere, valamint a büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezések esetében azonban szükségesnek tűnik egy, a jelenleginél koherensebb rendszert kialakító, a kormányzat büntetőpolitikáját tükröző felülvizsgálat. Mivel erről az imént Lukács Tamás képviselőtársam vezérszónoklatában már részletesen szólt, ezért én a vezérszónoklatom súlypontját a Btk. általános része helyett a Btk. különös részének újításaira helyezem.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új törvénytervezet szerint a Btk. különös része a jelenleginél több, azonban kisebb terjedelmű fejezetekből állna, az egy fejezetek alá tartozó bűncselekmények pedig a védett jogi tárgy szempontjából szorosabb kapcsolatot alkotnának.

A törvényjavaslat egyidejűleg jelenleg bűncselekménynek minősülő egyes magatartásokat dekriminalizál. Ezek vonatkozásában ugyanis kifejezett jogi álláspontunk az, hogy a büntetőjogi fenyegetettség fenntartása nem indokolt, ezért a jövőben csak szabálysértési alakzatként kívánjuk szankcionálni.

A fentiekre tekintettel nem szerepel az új Btk. különös részében a közszemérem megsértése, a határjelrongálás, a földmérési jel megrongálása, a hamis statisztikai adatszolgáltatás, a gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése, a vásárlók megkárosítása, a beutazási és tartózkodási tilalom megszegése és a sajtórendészeti vétség. Az árdrágítás bűncselekménye, továbbá a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése a tervezet szerint szintén kikerülne az új Btk.-ból.

A hatályos Btk.-hoz képest azonban a törvényjavaslat új bűncselekményként új törvényi tényállásokat is megállapít, továbbá egyes törvényi tényállásokat összevon vagy több további tényállásra bont. Így például kiválik az orvvadászat és az orvhalászás az állatkínzásból. A javaslat összevonja az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot, valamint egységesen a szexuális erőszak megnevezést használja ezekre az elkövetési magatartásokra.

Az új Btk.-ban új bűncselekmény lesz például a kényszermunka, a teljesítményfokozó szerrel való visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása, a közfeladati helyzettel való visszaélés, a géntechnológiával módosított növényfajokkal kapcsolatos kötelezettség megszegése.

Az egyes fejezetek vonatkozásában a törvényjavaslat a Btk. hatályos szabályozásához képest az alábbi fő változásokat vezeti be.

Az új Btk. emberiesség elleni bűncselekményekről szóló fejezete az ENSZ által összehívott diplomáciai konferencián 1998. július 17-én, Rómában elfogadott, a nemzetközi büntetőbíróság statútuma rendelkezéseire figyelemmel határozza meg e bűncselekményeket.

Az új Btk. háborús bűncselekményekről rendelkező fejezete szintén a fentiekben felhívott statútum rendelkezéseivel való összhangban határozza meg a háborús bűncselekményeket. Új tényállásként kerül bevezetésre a tiltott sorozás, a védett tulajdon elleni támadás, az élő pajzs használata, a túlélők megölésére utasítás és a humanitárius szervezet elleni támadás.

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekményeket meghatározó fejezet tekintetében csak kisebb módosításokat hajt végre a törvényjavaslat, úgymint foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tekintetében egyértelművé válik, hogy a bűncselekmény elkövetésének nem feltétele az, miszerint az elkövető a foglalkozását hivatásszerűen folytassa. Bármilyen foglalkozási szabályszegés megalapozhatja a büntetőjogi felelősségre vonást.

Az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűncselekményeket az egészségügyi ágazati szabályok határozzák meg. A törvényjavaslat csak kisebb pontosításokat hajt végre egyes tényállások körében, így például a genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása önálló alcím alatt kerül megalkotásra.

A törvényjavaslat megszüntetné a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat, de a bíróság a büntetés kiszabása során értékelheti a terhelt szenvedélybetegségét. Önállóan nevesített elkövetési magatartás lesz a kábítószer-fogyasztás, továbbá büntetendővé válik a 18. életévét be nem töltött személy kábítószer-fogyasztásra való eredménytelen rábírása is.

A törvénytervezet szerint az emberi szabadság elleni bűncselekmények vonatkozásában jelentősen bővül a minősített, vagyis a súlyosabb megítélés alá eső cselekmények köre, így az emberrablás és az emberkereskedelem súlyosabban büntetendő, ha azt 18., illetve 14. életévüket be nem töltött személy sérelmére követik el.

A hatályos Btk. XIV. fejezete a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket tartalmazza. A törvényjavaslat ezt a fejezetet kettébontja a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre, valamint a gyermek érdekét sértő és a család elleni bűncselekményekre.

A törvényjavaslat továbbá a 18. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális erőszakot határozza meg minősített esetként, szemben a hatályos törvénnyel, ahol csupán a 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére történő elkövetés számít minősített esetnek.

A szeméremsértés keretében büntethetőek lesznek a szexuális jellegű, emberi méltóságot sértő magatartások is. Megszűnik a megrontás kapcsán a magánindítványhoz kötöttség.

A törvényjavaslat a kiskorú veszélyeztetése tényállását három tényállásra bontja: a kiskorú veszélyeztetésére, a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozására és a kényszermunkára.

A törvényjavaslat önálló tényállásban nevesíti a gyermekmunkát, ezzel eleget téve számos nemzetközi egyezményben előírt kötelezettségvállalásunknak.

(11.30)

A javaslat új tényállásként állapítja meg az együtt élők közötti lelki bántalmazást, amely a már jelenleg is bűncselekményként értékelt elkövetési magatartások mellett kisegítő jelleggel szolgálhatja a családon belüli erőszakkal szembeni hatékonyabb védelmet.

Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények fejezete a hatályos szabályozáshoz képest nem módosul jelentősen.

A közlekedési bűncselekmények keretében a törvényjavaslat a közúti veszélyeztetés tényállását kiegészíti. Így lehetőség nyílik arra, hogy a gyakorlatban gyakran megvalósuló közúti veszélyeztetés személyi sérüléssel nem járó alapesete közforgalom elől el nem zárt magánúton, például hipermarketek, illetve benzinkutak parkolójában és szervizútján is elkövethető legyen.

A bódult állapotban történő járművezetés önálló tényállássá válik. A járművezetés ittas állapotban tényállás vonatkozásában a javaslat azt bünteti, ha a tettes 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében vezet.

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények vonatkozásában az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés és a fogolyszökés törvényi tényállása módosul, továbbá új tényállás lesz a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása.

A törvényjavaslat egy fejezetben szabályozza a hatályos Btk. XV. fejezetében két önálló cím alatt szereplő, közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket.

A törvényjavaslat a hivatali bűncselekményekről szóló fejezetet úgy alakítja át, hogy a tényállások büntetési tételét a hivatalos személy elleni bűncselekmények büntetési tételéhez igazítja. Új bűncselekményként kerül bevezetésre a bántalmazás a közfeladatot ellátó személlyel szemben. A hivatalos személy elleni erőszak tényállása vonatkozásában a törvényjavaslat a büntetési tételek szigorításával kívánja biztosítani valamennyi hivatalos személy fokozott büntetőjogi védelmét.

A törvényjavaslat átláthatóbbá teszi a hatályos Btk. terrorcselekményre vonatkozó szabályozását azáltal, hogy azt három önálló tényállásra bontja, így önálló tényállásban kerül megfogalmazásra a terrorcselekmény finanszírozása is. Terrorcselekmény finanszírozásába a jövőben beletartozik a személyi feltételek biztosítása mellett az az eset is, amennyiben valaki terrorista csoport tevékenységét támogatja akár személyi feltételek biztosításával, akár más módon.

A köznyugalom elleni bűncselekmények vonatkozásában kiemelendő, hogy a törvényjavaslat egyszerűsíti a garázdaság és a rendbontás jelenleg túlszabályozott tényállását. Emellett a közösség elleni uszítás tekintetében külön nevesítésre került a fogyatékosság, a nemi identitás és a nemi irányultság mint csoportképző tényező.

A vagyon elleni bűncselekmények három külön fejezetben kerülnek szabályozásra: a vagyon elleni erőszakos, a vagyon elleni és a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények cím alatt.

A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményekről szóló fejezetből kikerülnek a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények, a pénzmosás, illetőleg az információs rendszer elleni bűncselekmények, mivel azokat a törvényjavaslat önálló fejezetben rendeli büntetni. A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekményeket a törvényjavaslat külön fejezetben szabályozza.

A tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23. napján kelt, számítástechnikai bűnözésről szóló egyezménye, valamint az információs rendszerek elleni támadásról szóló 2005/222/IB számú kerethatározat rendelkezésein alapulnak. E fejezet csak az információs rendszer integritása elleni bűncselekményeket tartalmazza. Ugyanakkor e fejezeten belül kerül szabályozásra új megnevezéssel a tiltott adatszerzés címszó alatt - kibővítve az elkövetés tárgyát a személyes adattal, a gazdasági és üzleti titokkal - a magántitok jogosulatlan megismerésének a bűncselekménye.

A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények körében a törvényjavaslat a kibúvást a polgári szolgálat alól, illetőleg a polgári szolgálat megtagadása bűncselekményeket nem tartalmazza, mivel hazánkban a polgári szolgálat 2012. január 1-jével megszűnt.

A katonai bűncselekményekről szóló fejezet elhagyja a hatályos fejezet egyes címeit. A törvényjavaslat e fejezet vonatkozásában több bűncselekmény büntetési tételét is enyhíti. Ennek az az oka, hogy a hatályos büntetési tételek igen szigorúak, továbbá a büntetéskiszabás körében a rendszerváltoztatást követően kialakult ítélkezési gyakorlat is az enyhítés irányába mozdult el.

Mindezekből megállapítható, tisztelt képviselőtársaim... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. Befejezem, egy mondatot mondanék még. Mindezekből megállapítható, tisztelt képviselőtársaim, hogy az új büntető törvénykönyv jelen törvényjavaslat szerinti megalkotása időszerű és szükségszerű.

Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)