Az ellenőrzések jogi és szakmai alapját a közvetlenül hatályos EU-rendeletek, a hazai jogrendbe jogszabályonként átültetett irányelvek és szakmai háttérként a kapcsolódó harmonizált szabványok adják. Az Európai Unióhoz hasonlóan olyan szabályozási környezetet kell alkotni Magyarországon, hogy a fenti adatokhoz is könnyen hozzá lehessen jutni, és azokat nyomon követve valós tapasztalatokat lehessen leszűrni. Ez utóbbi segítségre lesz a megfelelő jogszabályi környezet megteremtésében.

A negyedik középtávú fogyasztóvédelmi stratégiában is rögzítésre került, hogy a jogalkalmazásra nagy hangsúlyt fektet az Európai Unió, nem lehet ez másképp Magyarország új fogyasztóvédelmi koncepciójában sem. A jogszabályváltozások ki kell hogy terjedjenek a hatósági jogalkalmazás eszköztárának kibővítésére, a fogyasztó és a vállalkozás ne csupán az ellenőrző és büntető hatóságot lássa, hanem az állam egy olyan szereplőjét, amely alternatív és preventív eszközökkel is képes előmozdítani a jogkövető magatartást.

A stratégia külön fejezetben tartalmazza a piacfelügyeleti tevékenység erősítését. A felügyelőségek felügyelői felkészültek az ellenőrzési tevékenység valamennyi területének ellátására. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakmai tapasztalata és laboratóriumi háttere pedig alkalmas a szakmai szempontok érvényesítésére, és mint másodfokú közigazgatási eljárást lefolytató hatóság, a jogorvoslati eljárások lefolytatására. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszerében a Fogyasztóvédelmi Hatóság szerepe jelentős abban, hogy irányítja a termékbiztonság ellenőrzésével összefüggő piacfelügyeleti feladatokat. A piacfelügyeleti ellenőrzések célja a nem biztonságos, veszélyes termékek kiszűrése a hazai és ezáltal az Európai Unió piacáról. Az ellenőrzések jogi és szakmai alapját a közvetlen hatályos EU-rendeletek, a hazai jogrendbe jogszabályként átültetett irányelvek és szakmai háttérként a kapcsolódó harmonizált szabványok adják.

Az áruk biztonságosságával kapcsolatos ellenőrzések tervezéséhez megfelelő kiindulási alapot szolgáltat az Európai Unió gyors információs rendszere, valamint a Fogyasztóvédelmi Hatóság által működtetett központi piacfelügyeleti információs rendszer. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ellenőrzések során a hatóság kiemelt figyelmet fordít a korábban már letiltott, illetve valamely tagállam által bejelentett veszélyes termék keresésére. A piacfelügyeleti munka éppúgy kiterjed a gyártók és a vámhivatalok telephelyére, mint a fogyasztóknak árut eladó vásárokra, piacokra és kereskedelmi egységekre. Az elmúlt években végzett témavizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a veszélyes termékek aránya a forgalomban nem vagy csak igen kis mértékben csökkent. A termékbiztonsági hiányosságokon kívül a vállalkozások nagyon sokszor nincsenek tisztában az általuk forgalmazott termék jogszerű forgalmazásához szükséges legalapvetőbb előírásokkal.

Az elkövetkezendő években az éves ellenőrzési és vizsgálati program kialakítása során indokolt fokozottan felhasználni a korábbi évek tapasztalatait, valamint az EU gyors információs rendszeréből származó információkat. A piacfelügyeleti ellenőrzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a csecsemő- és gyermekkorúak védelmére, illetve a vegyipari és kozmetikai termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti ellenőrzésekre. A piacfelügyeleti ellenőrzések hatékonyságát - ezen eredményes felderítést, gyors intézkedést értünk - jelentősen befolyásolja a hatóság vizsgálati háttere, azaz a laboratóriumok korszerűsége.

(13.20)

A laboratóriumok fejlesztésének célja egy olyan stratégia kidolgozása, amely megteremti Magyarországon a fogyasztási cikkek biztonságának szavatolását, védi a fogyasztók egészségét, és megakadályozza a környezet indokolatlan szennyezését. A fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kapnak a termékminőséggel, valamint a termékbiztonsággal összefüggő vizsgálatok. Gyors módszerek alkalmazásával a hatóság képes hozzájárulni a fogyasztók érdekeinek minél rövidebb időn belüli, megalapozott, vizsgálatokkal alátámasztott érvényesítéséhez, a szükséges hatósági eljárások lefolytatásához.

Tekintettel a hatályos EK-rendeletre, amelynek értelmében a termékek szabad forgalomba bocsátását megelőzően a közösségi piacra történő termékek ellenőrzésért felelős hatóságok ellenőrzik a termékek jellemezőit, az annak alapján folytatott gyakorlatban a jelenlegi eljárás hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. A piacfelügyeleti tevékenység és a veszélyes termékeknek az EU piacán történő megjelenésének megakadályozása is azt kívánja, hogy az eljárást ésszerűsítsük, annak hatékonyságát megnöveljük. Szintén a hatósági fellépés hatékonyságát növelheti, ha a Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt jogállást kap, és tevékenysége során ténylegesen átfogó ellenőrzéseket lesz képes végezni.

Az egyes hatóságok jogalkalmazó tevékenységének összehangolása érdekében valamennyi ellenőrző hatóságra kiterjedő ellenőrzési kódex kidolgozása indokolt, amely biztosítja azt, hogy az egyes hatóságok ellenőrzéseiket olyan módon hozzák összhangba, hogy a vizsgálatok a vállalkozások munkáját csak a feltétlenül szükséges mértékben és ideig zavarják.

Ezek voltak az ígéretek, és most nézzük meg, mi valósult meg az előttünk lévő jogszabálytervezetben. Az előterjesztő célja: a forgalomba hozott termékek a fogyasztók és a felhasználók számára ne jelentsenek veszélyt az egészség és a biztonságosság szempontjából, valamint megfeleljenek a vonatkozó európai uniós aktusokban és a hazai jogszabályokban foglalt követelményeknek. Célja továbbá, hogy a forgalomba szánt és a már forgalomban lévő termékek megfeleljenek az egészségre, a biztonságra, a fogyasztóvédelemre és más közérdekre vonatkozó követelményeknek. A törvényjavaslat részletesen rögzíti, a személyi hatály a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott, valamint forgalmazott termékek magyarországi székhelyű gyártójára, importőrére, forgalmazójára, valamint a gyártó magyarországi székhelyű meghatalmazott képviselőjére terjed ki, kibővítésre kerül továbbá a fogyasztó, a forgalmazó, illetve a termék fogalma.

A termékek alapvető biztonsági és megfelelőségi követelményeire, a gazdasági szereplők kötelezettségeire, a piacfelügyeleti ellenőrzésre és intézkedésekre, valamint a piacfelügyeleti hatóságok egymás közötti, továbbá az Európai Bizottsággal történő együttműködésre vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Meghatározza a termékek forgalomba hozatalának és forgalmazásának alapvető biztonsági és megfelelőségi követelményeit. A gazdasági szereplők kizárólag biztonságos és a jogszabályi előírásoknak megfelelő terméket hozhatnak forgalomba, illetve forgalmazhatnak.

Tovább: a gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságáról és megfelelőségéről annak tervezése és gyártása során. Az importőr, illetve forgalmazó nem hozhat forgalomba, nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről szakmai gondossága körében tudja, hogy veszélyt jelenthet annak használójára. A piacfelügyeleti hatóságok feladatkörükben eljárva ellenőrzik, hogy a Magyarország területén forgalomba hozott, forgalmazott vagy üzembe helyezett termékek megfelelnek-e a vonatkozó biztonsági és jogszabályi követelményeknek. Tartalmazza a megfelelőségértékelési eljárással és a CE-megfelelőségi jelölés feltüntetésével kapcsolatos általános szabályokat. Tartalmazza a gazdasági szereplők kötelezettségeit. Külön-külön kerültek lefektetésre a gyártókra, a meghatalmazott képviselőkre, az importőrökre, illetve a forgalmazókra vonatkozó előírások.

A gazdasági szereplők kötelezettségei közül fontos kiemelni a piacfelügyeleti hatóságokkal való együttműködési kötelezettséget, amely kiterjed a termékek használatából származó veszélyek elhárítására, a termékek eredetének nyomon követésére, illetve a szükséges információk és dokumentációk megadására. A hatóságok piacfelügyeleti tevékenységére, ellenőrzésére, intézkedésére vonatkozóan tartalmazza a legfontosabb előírásokat. A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak bármely termék biztonságosságát, megfelelőségét, illetve dokumentációját ellenőrizni, továbbá jogosultak laboratóriumi vizsgálat céljából mintát venni, az érintett gazdasági szereplő székhelyére, telephelyére belépni, illetve a szükséges információkat és dokumentációkat a gazdasági szereplőktől bekérni, illetőleg a gazdasági szereplőket nyilatkozattételre felhívni. A súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóságok lefoglalhatják, megsemmisíthetik, illetve elrendelhetik azok forgalomból történő kivonását és/vagy visszahívását.

Szabályozza az Európai Unió tagállamain kívüli, harmadik országból érkező nem megfelelő vagy okmányhiányos termékkel kapcsolatos vámeljárást. A jogszabályi előírásoknak meg nem felelő vagy okmányhiányos importtermék esetében a vámhatóság haladéktalanul értesíti a központi piacfelügyeleti információs rendszert működtető hatóságot, és azon keresztül az importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóságokat. A vámhatóság egyidejűleg tájékoztatja a vámkezelést kérőt arról, hogy a vámkezelést az importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóság válaszának megérkezéséig felfüggeszti.

A piacfelügyeleti hatóságok együttműködnek egymással, a tagállamok és a harmadik országok illetékes hatóságaival, továbbá az Európai Bizottsággal. Azon termékekre, amelyek vonatkozásában a piacfelügyeleti hatóságok döntésükben rendelkezést hoztak, a központi piacfelügyeleti információs rendszerben adatbázis létesül. A javaslat szerint ebben az esetben a központi piacfelügyeleti információs rendszert működtető hatóság és a piacfelügyeleti hatóságok információcseréje kölcsönös és kötelező. Szabályozza a közösségi gyors tájékoztatási rendszer működtetésével, kezelésével és információtovábbításával kapcsolatos eljárásokat.

A piacfelügyeleti hatóságok 15 ezer forinttól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatják a gazdaság szereplőit. Ha a jogsértés a fogyasztók vagy a felhasználók életét, testi épségét, egészségét sértette vagy veszélyeztette, a bírság összege 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet. A piacfelügyeleti hatóságok minden esetben bírságot szabnak ki, kivéve, ha a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. A jogalkotó érvényesíteni kívánja a közösségi harmonizációs jogszabályoknak a piacfelügyeletre vonatkozó, már létező rendelkezéseit és azok végrehajtását.

A javaslat tárgyi hatálya nem terjed ki az élelmiszerre, a takarmányra, az élő növényre vagy állatra, az emberi eredetű készítményre vagy a közvetlenül növények vagy állatok reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű készítményre. A fogyasztó fogalma összhangban van a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott fogyasztóval. Jól szabályozott, hogy egy adott termék csak megfelelőségértékelési eljárást követően hozható forgalomba vagy forgalmazható.

A törvényjavaslat meghatározza a piacfelügyeleti hatósági eljárások általános elveit, hozzájárulva ezzel a hatósági jogalkalmazás megkönnyítéséhez, és erősíti az együttműködést és a kölcsönös információcserét a különböző hatóságok között. A javaslat biztosítani kívánja a magas szintű és szakmai színvonalú piacfelügyeleti hatósági tevékenység ellátását azáltal, hogy meghatározza a hatósági eljárások általános elveit, nagymértékben hozzájárul a hatósági jogalkalmazás megkönnyítéséhez és átláthatóbbá tételéhez. Továbbá erősíti az együttműködést és a kölcsönös információcserét a különböző hatóságok között.

Ezért a javaslatban foglaltakkal az MSZP frakciója egyetért és támogatja. Köszönöm szépen.