BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A törvényjavaslat az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946. évi február hó 13. napján kelt nemzetközi egyezményben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Magyarországon működő intézményeire és tisztségviselőire való kiterjesztéséről megnevezést viseli, ehhez képest maga a javaslat elég rövid, mindössze három szakaszból áll. Ezt követi a törvényjavaslat részletes indoklása, amelyik az egekig tömjénezi a nemzeti vadászati civil szervezet elkötelezettségét a fajmegőrzés és természetvédelem iránt, és lényegében önök is ezzel indokolták a fentiekben megnevezett kiváltságok juttatását.

Ha ez így van, kérdezzük államtitkár urat és a kormányt, miért nem emeli nemzetek felettivé a hazai jogrend szempontjából a kormány az évtizedes távlatban hazánkban elismerten tevékenykedő Nemzetközi Vadvédelmi Alapot, a WWF-et, vagy éppen a kormány számára ugyan néha kellemetlen, ám szintén hosszú távú nemzetközi tapasztalatokkal és hálózattal rendelkező Greenpeace-t. Mondhatnók úgy is, hogy ez utóbbi szervezetek talán méltatlanok lennének erre? Mitől méltóbb erre a fentiekben említett szervezet, röviden a CIC?

Az irgalmatlanul hosszú és bonyolult elnevezésű, de roppant egyszerű törvényjavaslat ezért gyanússá válik az egyszerű halandó számára. Nincs-e esetleg netalántán ismét összefüggésben a nagy szalonkavadász miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt vadászati lobbitevékenységével? Kérem államtitkár urat, hogy ezt is válaszolja meg. Valóban a nemzeti érdek motiválta-e a kormány az előterjesztés megalkotásában, avagy inkább egy jól behatárolható csoporthoz, személyhez köthető lobbiérdek? Úgy véljük, ez utóbbi jár közelebb az igazsághoz. A tömjénezés így kiegészül a Semjén Zsolt irányította vadászlobbi kormánykapun benyomakodó mancsával. A törvénytervezet bonyolult elnevezése ezért közérthetőbben "tömjént és irhát" lehetne.

A javaslat lényegében két dolgot tartalmaz. Egyrészt lehetővé kívánja tenni a magyar állam támogatásával, hogy a címben jelzett nemzetközi vadászati civil szervezet, amely ma Ausztriában az ottani törvények szerint egyfajta közhasznú státussal rendelkezik és nem kormányzati szervezet, Magyarországra hozza székhelyét és ehhez állami támogatást kapjon anyagi értelemben, másrészt ki kívánja rá egyoldalúan terjeszteni a kormányok feletti nemzetközi szervezeteket megillető kiváltságokat. Ez megjelenne a szervezet három vezetőjének, valamint a szervezet irodájának és javainak magyar joghatóságok általi érinthetetlenségében: adózás alóli mentességek, eljárások alóli mentességek, információgyűjtési tilalom, házkutatás tilalma s a többi, s a többi, s a többi. Ez a törvényjavaslat indoklásában részletesen, másfél oldal terjedelemben elolvasható.

A szervezetnek 32, főként fejlett, gazdag ország a tagja, de tagságának meghatározó gerincét vadászok, magánszemélyek adják, akik szeretnek a világ különböző országaiban vadászgatni. A szervezet nyolcvanéves működése során kénytelen volt elmenni olyan irányba, hogy elfogadható szinten tiszteletben tartsa a környezet- és természetvédelem érdekeit, így hitvallásként a fenntartható vadászatot jeleníti meg. Ez pozitív dolog, ugyanakkor számtalan helyen, így épp Magyarországon is jelenleg is vita folyik arról, hogy egy-egy faj esetében a fajmegőrzést a teljes vadászati tilalom vagy a szabályozott vadászat szolgálja-e jobban.

Lássuk hát részleteiben, hogyan is gondolkodik e szervezet a természetvédelemről. A szervezet elnökének, Bernard Lozé úrnak a közleménye épp a közelmúltban jelent meg a következő címmel: Banning Lion Hunting Endangers the Survival of Lions in the Wild!

(14.10)

Ez magyarul annyit tesz, hogy az afrikai oroszlánok vadászatának megtiltása veszélyezteti a vadon élő oroszlánok túlélését.

Ez jól mutatja, hogy a szervezet hogyan működik. Úgy működik, kérem szépen, hogy vadászunk azért, hogy pénzügyi alapot teremtsünk egy adott faj védelmére. Adott esetben ez egy kiszolgáltatott, fejlődő országban egy működő stratégia, és adott esetben még elfogadható stratégia is lehet, ha ezzel például az orvvadászatot meg lehet akadályozni. Magyarország azonban egy teljesen más státuszú ország, és ez a fajta szemlélet itt ne honosodjon meg, ezt tudnám ajánlani a kormánynak.

Hasonlóképpen közlemény olvasható a szervezet honlapján arról, hogy a dél-afrikai fajtamegőrzés, elefánt-fajtamegőrzés jól profitál a trófeavadászatból. Magyarán szólva, lőjünk ki elefántokat azért, hogy az elefánttrófeából aztán finanszírozzuk az elefántok védelmét. Vagy Tádzsikisztán: "a fenntartható vadászat stabilizálja a vadállományt" címmel jelenít meg közleményt a szervezet.

Kérem szépen, elfogadom, hogy bizonyos esetekben egy ilyen civil szervezet álláspontja egy adott országban, egy adott helyzetben tolerálható lehet, sőt adott esetben tényleg szolgálhat fajmegőrzést és akár természetvédelmi célokat is. De ne ringassuk magunkat abban az illúzióban, hogy itt alapvetően egy közjóléti funkciójú szervezetről van szó. Itt kemény üzlet áll a háttérben.

A szervezet csatlakozott a CITES-egyezményhez, de ez nem feltétlenül jelent valami csodálatos előnyt vagy olyan privilégiumot, ami miatt e szervezetet támogatni kellene, hiszen elemi érdek az egész világon a CITES betartása, azaz ha a szervezet nem csatlakozott volna hozzá, akkor ezt inkább számon kellene kérni rajta. Önmagában nem erény a CITES-hez való csatlakozás.

Ráadásul a CITES-nél Magyarország adott esetben szigorúbb szabályokat is érvényesít a trópusi területekről, idegen országokból származó trófeák behozatala vagy élő állatok behozatala tekintetében. Adott esetben egy ilyen szervezet betelepülése Magyarországra veszélyeztetheti e szigorú szabályok fennmaradását abban az esetben, ha e szervezet kormányok feletti jogosítványokat szerez.

Az Ausztriában közhasznú szervezet először itt a hazai jog alóli mentességi státust és forrást kap, majd később - mint ez önök által is kinyilvánított cél - megpróbál majd nemzetközivé válni, nemzetközi szerződések útján nemzetközi szervezetté, nemzetközi jogalannyá kinőni magát. Ez egy igazi globalista, a nemzeti kormányokat gyengítő elképzelés, kérem szépen.

Akkor, amikor Magyarország rendre küzd azzal, hogy nemzetközi szervezetek az ország érdekei ellen tevékenykednek, és Magyarországra olyan szabályozásokat kényszerítenek - lásd IMF vagy GATT, hasonlók -, amelyek a hazai ipart, a hazai gazdaságot tönkreteszik, akkor Magyarország akar otthont adni egy újabb globalista szervezet megszületésének és megnövekedésének? Ezt egy nemzeti kormánytól, kérem szépen, nem vártuk volna.

Kifogásoljuk azt a tényt is, hogy ha a magyar kormány egy tagja ilyen lobbitevékenységeket és ilyen szervezeteket támogat, akkor miért nem jön ide maga, és miért nem mondja el azt, hogy miért teszi ezt, és miért az államtitkár úrra hárítja ennek a felelősségét.

A Jobbik tehát nem támogatja e törvényjavaslatot, mert nem támogathatjuk újabb kormányok feletti szervezetek megerősödését és megtelepedését hazánkban. Nem támogatjuk, mert megengedhetetlennek tartjuk, hogy egy itt működő, nem kormányzati szervezet és annak külföldi állampolgárságú vezetői mentesüljenek a hazai jogállami intézményrendszer hatósági intézkedései alól, hogy törvények felettivé váljanak. Nem támogatjuk, mert álláspontunk szerint ez a szervezet egy elitklub, amely a nemzetközi vadászat, a vadászati turizmus érdekeit szolgálja, azaz köszönő viszonyban sincs a hazai természetvédelem és a hazai vadászok érdekeivel. Megerősödése véleményünk szerint az utóbbiak további kiszorulásával, érdeksérelmével járhat.

Nem támogatjuk, mert a Magyar Országgyűlésnek nem Semjén Zsolt személyes ambícióinak leképződésével és nemzetközi vadászok szórakoztatásának feltételeivel, hanem a magyar emberek alapvető közösségi érdekével kellene foglalkozni akkor, amikor nincs és nem is lesz egymillió munkahely ebben az országban, amikor devizahitel-válság van, amikor havonta jelentenek és vezetnek be újabb és újabb adókat.

Nem támogatjuk azért sem, mert a szervezet betelepülése, kormányok feletti szervezetté válása már középtávon veszélyeztetheti álláspontunk szerint a hazai természetvédelem fennmaradását, színvonalát.

A hazai természetvédelem eredményesen a szigorú tilalmak rendszerén nyugszik, a betelepülni kívánó szervezet ezzel szemben a vadászatból, bérvadásztatásból finanszírozott fajmegőrzés módszertanával dolgozik. Ezért lobbizik, elsősorban a fejletlen, szegény országokban. Nyíltan vállalt célja a bérvadásztatás, a vadászati turizmus fellendítése, ami a hazai természetvédelmi érdekkel egyértelműen szemben áll.

A fentiek alapján a javaslatot a leghatározottabban elutasítjuk, Semjén Zsolttal szemben pedig mindenképpen megfogalmazzuk azt az elvárást, hogy miniszterelnök-helyettesként a nemzeti érdeket szolgálja, és ne bizonyos csoportérdekeket.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage