Abban önnek igaza van, amit mond. De azért azon is gondolkozzon el, hogy amikor a bizottsági ülésen az volt a kérdés, hogy ki legyen a többségi vélemény képviselője, akkor ott nem is tudták kitalálni a fideszes képviselők, hogy ki legyen a többségi vélemény képviselője. Tehát az önök felkészültségét a törvény előkészítésével kapcsolatban szerintem ez elég jól mutatta, hogy abszolút nem is voltak képben a bizottsági ülésen, meg sem szólaltak a törvénnyel kapcsolatban. Én magam pedig, úgy van, ahogy mondja, pontosan azt mondtam el, amit itt elmondtam, jeleztem, hogy a törvényben még sok-sok probléma van, ezeket a vitában fogjuk kifejteni.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra a kérdésre szeretnék egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektetni, amit Szűcs képviselő úr a hozzászólásának végén mondott, nevezetesen, hogy rengeteg vitát váltott ki ez a törvény, és nagyon sok gond volt a törvény alkalmazásával. Azt gondolom, hogy alapvetően a sok vitát és a sok konfliktust a városban nem ez a törvény, hanem a törvényt megelőző állapot váltotta ki, amikor még nem az önálló forrásmegosztásról szóló törvény szabályozta a források szétosztását, hanem az önkormányzati törvényben volt szabályozva, 1990-től ez a törvény szabályozta néhány paragrafussal. És az volt a feltétele a forrásmegosztásnak, hogy az önkormányzat elkészített rendeletét kellett a kerületeknek elfogadniuk. És minden év elején, vissza lehet nézni a sajtótermékeket vagy éppen a rádióinterjúkat vagy a tévéinterjúkat, nem szólt másról a város év elején, mint hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egymással vitatkoztak a forrásmegosztás tekintetében.

Azt kell hogy mondjam, sokszor nem is értették az emberek, hogy miről szólnak ezek a viták, de azt látták, hogy a pénz körüli marakodásról. Pontosan ezért, hogy ezeket a vitákat elkerüljük minden év elején, 2003-ban készítettünk egy forrásmegosztási törvényt, amely törvényt egyébként igen nagy konszenzussal fogadott el a parlament, akkor még a Fidesz is támogatta ezt a törvényt. Deutsch Tamás volt akkor még a főváros VII. kerületének a képviselője, ott nemigen vett részt az üléseken, de legalább az egyeztetésre eljött, és ott képviselte a Fideszt. Tehát 2003-ban készült el az a törvény, amelyik egyébként mind a mai napig él, és amelynek a módosításáról most beszélünk.

Ez a törvény egyébként egy nagyon széles konszenzus alapján készült, minden érintett kerületet, polgármestereket, bizottsági elnököket bevontunk az előkészítésbe. Így került elfogadásra itt a parlamentben, és nem véletlenül kapott ilyen széles támogatást. Ez a törvény egyébként azokra a kérdésekre, amelyek a korábbi években felmerültek, és a viták középpontjában álltak, nevezetesen, hogy valamifajta normativitás legyen a szétosztásban, hogy az követhető legyen, hogy az adatszolgáltatás áttekinthető legyen, és világos legyen, hogy mikor mi alatt mit értünk, tehát a fogalomtisztázás, és hogy a kiszámítás módja követhető legyen, na, ezeket a kérdéseket rendezte ez a törvény.

(15.00)

Meg lehet nézni, hogy 2003 óta minden év elején, amikor a forrásmegosztás kérdésként fölvetődik, akkor valójában nem volt már vita a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között. Ez egy teljesen normális folyamat volt, hogy egyébként a fővárosban ennyi idő alatt kihordtunk egy ilyen törvényt, és az létrehozta ezt a konszenzust. Mindannyian tudjuk, hogy a fővárosban lakik a lakosság egyötöde, de sokkal többről van szó. A főváros Budapest arca, hiszen ha bárki érkezik Magyarországra, legtöbbször először Budapestre érkeznek, itt szállnak meg, ezt a várost ismerik.

Ezért fontos, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket a forrásmegosztásban rendeztünk, nevezetesen, hogy a város valamifajta szolidaritási elv alapján tudjon működni, hogy ahol több bevétel keletkezik, az valamilyen rendszer alapján azoknak a kerületeknek, ahol kevesebb bevétel van, valamennyit visszaad, valamennyit juttat azért, hogy a város egy egységes képet és egy egységes arcot kapjon, ezért kerültek bele különböző szempontok, a komfort nélküli lakások nagysága, az üzlethelyiségek nagysága vagy éppen a panellakások száma a szétosztás rendszerébe. Ez azt eredményezte, hogy a város egy egységes fejlődés irányába indult el, valamifajta szolidaritás érvényesült.

Az, ami most történik, és amire már a bizottsági ülésen is felhívtam a figyelmet, és most ismét szeretném jelezni, az, hogy kivesznek különböző, a forrásmegosztásba korábban beszámított adókat vagy pedig forráslehetőségeket, az nem szól másról, mint hogy a jobb érdekérvényesítő kerületek a maguk számára kiveszik azt a pénzösszeget, ami nekik kell. Nevezetesen, az idegenforgalmi adó pontosabban ebbe a kategóriába tartozik. A gazdagabb kerületek ezt kiveszik, a szegényebb kerületek pedig nem kapnak az újraosztásban ebből az összegből. A város hosszú időn keresztül egy kiegyensúlyozott fejlődésnek volt a része, most az lesz a következő években, hogy a belső kerületek fejlődnek, a külső kerületek pedig elmaradnak a fejlődésben, lepusztulnak, csúnya arcot fognak mutatni. Amíg a repülőtér működik, még néhány évig talán, addig az onnan érkezők majd azt látjuk a XVIII. kerületben, a X. kerületben vagy éppen a IX. kerületben, hogy milyen állapotok uralkodnak, külvárosi, lepusztult állapotokat fognak látni a beérkezők, ezzel szemben a város közepe egy nagyon szép, színes, csilli-villi és egy nagyon gazdag arcot fog mutatni majd az ideérkezőknek.

Összességében azt gondolom, hogy ez a nagy problémája annak a módosításnak, amit itt most megpróbálnak legitimálni, ami ellen egyébként már a költségvetési törvényben is fölemeltük a szavunkat, és jeleztük, hogy nem jó. Tudok konkrét számokat mondani egyébként, hogy melyik kerület milyen mértékben járt rosszul azzal a módosítással, amit itt most törvényi rendszerben megpróbálnak behozni és szabályozni. A 2011. évben való alkalmazása pedig szintén azt jelenti, hogy míg 2011-ben elfogadtak költségvetést a kerületekben, most mindenki elkezd rettegni, hogy vajon akkor mi lesz, amikor az év végén ezt majd újra átnézik, vissza kell fizetni, vagy nem kell visszafizetni.

Szeretném jelezni, hogy a korábbi években, 2003 előtt, amikor ez a rendszer még működött, akkor pontosan ez volt, év végén ismét vita volt arról, hogy kinek mennyit és hogyan kell fizetnie. A törvény azt tette lehetővé, hogy egy átlátható rendszer volt, mindenki tudta, hogy mennyit kap, kiszámíthatta, és nem kellett attól félnie, hogy az év végén vissza kell fizetnie valamilyen más számítás alapján. Egyébként jelzem, ma az sem kizárt, hogy év közben hoznak be egy olyan törvényt, ami azokat a kerületeket, amelyek korábban jól jártak ebből, a későbbi időkben rosszabb helyzetbe fogja hozni. Összességében az a baj, hogy nem szolidáris a várossal, és hogy a kiszámíthatatlanságot hozza vissza a rendszerbe, ezért nem támogatott az előttünk lévő törvényjavaslat.

Köszönöm szépen.