Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Az a problémánk ezzel, hogy ez a helyzet és ez a felvezetés, amit ön itt előadott, senkit nem fog kielégíteni abból a szempontból, hogy az önök Nemzeti Eszközkezelő-konstrukciójában még mindig a bank mondhatja ki a végső szót, még mindig mondhatja azt, hogy neki jobban megéri elárvereztetni a károsultnak a lakását, házát, és ha ez így történik, akkor mehet az illető, amerre lát. Hiszen a Nemzeti Eszközkezelő még nem igazán tudta kifejteni a hatását, múlt héten nyújtották be a parlament elé a javaslatot, ami alapján egyáltalán elkezdhetné ezt. Az ócsai falu, mint mondtuk, már sehol nincsen.
Kérem, hogy egyeztessen a főnökével egy kicsit többet. Ma volt Matolcsy úr miniszteri meghallgatása a fogyasztóvédelmi bizottság előtt, ahol elmondta, igenis elismerte a kérdésemre, hogy adott esetben állhat elő olyan helyzet, hogy a Nemzeti Eszközkezelő nem tud annyi családot megmenteni, ahányat kilakoltatnak, erre az esetre mondta ő, hogy majd az önkormányzatok segítenek. Adódnak a további kérdések: egyeztetnek önök egymás között? Nem mesélte el önnek a saját főnöke, hogy ez a terve? Szóltak önök az önkormányzatoknak a tekintetben, hogy egy ilyen teher fog rájuk hárulni? Miből fogják ezt megoldani? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
A kérdések sorjáznának tovább. Látható, hogy önök felkészületlenek a probléma kezelésére - az a kérésem, hogy szedjék össze magukat végre!
Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)