Egyelőre csak az igazgatói kinevezések botrányairól hallunk nap mint nap, illetve arról, hogy az önkormányzatok hogyan próbálják kicselezni a leendő államosítási elképzeléseket - mellesleg megjegyzem, hogy ez ugyanúgy jellemző a fideszes vezetésű településekre is. Az utóbbi időben tömegében próbáltak megegyezni különféle egyházakkal, hogy átadják nekik az iskolájukat, mentik, ami menthető alapon, még akkor is, ha kérdésessé válik a világnézetileg semleges oktatás biztosítása. Szintén jellemző az iskolaépületek társasházzá minősítése vagy más jogi trükkök alkalmazása. Nem csoda, hogy keresik a menekülőutat, hiszen nem akarják szó nélkül tűrni és elszenvedni a kormány oktatáspolitikáját.

Tisztelettel kérdezem az államtitkár asszonyt: meddig akarják még bizonytalanságban tartani az iskolákat, a tanárokat és a diákokat? Mikor derülnek ki végre a részletek? Tudom, hogy sok jóra nem számíthatunk, hiszen a Széll Kálmán-tervben már nyíltan szerepel az, hogy az oktatást hosszú távon egy lejtőre kívánják állítani, de mégis kíváncsi lennék, hogy milyen finanszírozási modell keretében képzelik el ezt az új szabályozási rendszert. Mit jelent az, hogy az állam csupán fenntartói szerepet vállal, a működtetés továbbra is az önkormányzat feladata lesz? És csak csendesen szeretném megjegyezni, hogy a 160 ezer fős oktatási ágazat irányítása óriási felelősség. Hogyan lehet az, hogy még mindig nem ismerik a szabályozást? Meddig tartja még bizonytalanságban a kormány a magyar oktatáspolitika szereplőit, meddig tart még ez a káosz, államtitkár asszony?

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)