Államtitkártársaim a tanúim rá, hogy a legutóbbi miniszteri értekezleten, akkor, amikor ezt a témát fölvetettem és szóba került, akkor kiderült, hogy a körzeti erdőtervbizottság, amelynek két erdész és két természetvédelmi szakember a tagja, nem tudta a dolgot eldönteni. A két erdész azt mondta, hogy történjen szálalásos fakitermelés, a két természetvédő kolléga azt mondta, hogy ne, őrizzük meg ezt a területet; és mivel patthelyzet alakult ki, a meglévő szabályrendszer szerint miniszter úrnak kell döntenie.

Miniszter úr márpedig döntött, és nagyon határozottan - és én ennek örülök - a természetvédelmi szempontot vette figyelembe.

Tehát szeretném jelezni önnek - és ez publikus dolog -, hogy a természetvédelmi érdekek érvényesülnek, azaz ebben az erdőben legfeljebb pro silva, azaz szálalásos módon egy-egy fa kivétele lehetséges, de sem nagyobb méretű erdőletermelés, sem tarvágás, semmi, semmi, semmi ilyesmi, és a természetvédelem teljes erejével mondom azt, hogy a természetvédelmi szempontok érvényesülnek.

De akkor nézzük az ön további kérdését, mert nemcsak a Csarna-völgy kapcsán érdeklődik, hanem azt kérdezi, hogy miért van az, hogy 16 éven keresztül a nemzeti parki övezetek kijelölésére nem került sor. Tisztázzunk néhány fogalmat! Mi az, hogy természetvédelmi kezelés, terület felmérése, nyilvántartása, kezelése, ezt a törvény írta elő '96-ban. '97-ből van egy KTM-rendelet, amely külön szabályozza a természetvédelmi kezelési terveket, és ezekre a zónákra ezeket a kezelési terveket írja elő. Márpedig 2001 óta 73 országos jelentőségű védett területet jelöltünk ki és 6 tájvédelmi körzetet, 2011 és 2012-ben pedig tizenötöt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), miközben nincs ilyen zónarendszer, ugyanakkor szigorú védelem alatt vannak bizonyos területek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)