Mostanra ez a törvény a beszállítók és a kereskedelmi láncok közötti kapcsolatrendszer egyik alappillérének tekinthető, hatálybalépése óta ezen a számunkra fontos területen jelentős mértékű pozitív folyamatok is végbementek. Ugyanakkor további teendőink is vannak; a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottságának megteremtése hosszú távú céljaink között szerepel.

Figyelemmel kell lennünk azokra az elmúlt évekbeli tapasztalatokra, amelyek alapján felmerül a szóban forgó jogszabály korszerűsítésének igénye, rendelkezéseinek felülvizsgálata, egyes szabályainak pontosítása és az eddig nem szankcionált, de a piaci viszonyokat nemkívánatos módon torzító magatartások tiltása. Ezeknek az eddigiekben nyitva hagyott kérdéseknek a megnyugtató rendezése érdekében áll a magyar mezőgazdasági árutermelőknek csakúgy, mint az irányukban elkötelezett kormányzatnak és törvényhozásnak. Erre keresi a választ az előttünk lévő módosítás, és meglátásom szerint azt megfelelő módon meg is találja.

(18.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! A kereskedelmi láncok a magyar élelmiszerpiac domináns szereplői. Visszatérő probléma, hogy a kereskedők gyakran tisztességtelen módszereket alkalmazva aránytalanul nagy mértékben részesednek a mezőgazdasági és élelmiszer-termelő vertikum által elért eredményekből. Az önmérsékletnek és a társadalmi felelősségvállalásnak ez a hiánya súlyosan veszélyezteti a termelés fenntarthatóságát, a beszállítók versenyképességét, a kereskedők által alkalmazott árpolitika pedig a minőségi árutermelést is kényszerpályára tereli. A törvény új szabályozó elemeinek megjelenése és szükségszerű kiigazítása ezeket a kedvezőtlen folyamatokat kívánja rendezni és mérsékelni.

Tekintettel az élelmiszer-ellátás stratégiai jelentőségére, az élelmezési és piacbiztonság fenntartásának fontosságára, az így elérhető intézkedések egybeesnek a kormány törekvéseivel, és élvezik annak támogatását. Ezzel párhuzamosan alapvető célunk az is, hogy a lakosság élelmiszer-szükségleteinek kielégítését úgy próbáljuk megszervezni, hogy annak külső kiszolgáltatottsága a lehető legkisebb mértékű legyen.

A mostani javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja a törvény hatályos rendelkezéseit, így a beszállító és a kereskedő fogalmát, a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket, utat nyit az új termékek piaci bevezetéséhez kapcsolódóan a közös kockázatkezeléshez. Új elemként állapítja meg a diszkriminatív árazás tilalmát, amely azokra az esetekre vonatkozik, amikor a kereskedő azonos termékek vonatkozásában a származási ország alapján eltérő árképzési mechanizmust alkalmaz. A kereskedelmi gyakorlatban rendszeresen alkalmazott fogás, hogy vevőcsalogatás céljából az alacsonyabb importáron beszerzett terméknél jelentősen kisebb árrés kerül megállapításra. Ez a magatartás komoly piaci zavart okoz, melynek egyenes következménye a hazai termékek fogyasztásának drasztikus visszaesése.

A szóban forgó kereskedelmi gyakorlat alkalmazása során a hazai beszállító valójában nem az importőr beszállító adott termékével kerül versenyhelyzetbe, hanem a kereskedő teljes termékkínálatával, így a hazai termékek piacvesztése nem versenyképességi problémára vezethető vissza, hanem olyan forgalmazói diszkriminációra, amellyel éppen az új szabályozás révén kívánunk szakítani. Ez a tilalom elsősorban olyan terméktípusok esetén értelmezhető, ahogyan hallottuk a képviselő úrtól, mint például a tej, a tőkehús, a vágott baromfi, a zöldség és gyümölcs.

Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor azt is, hogy a bekerült módosító javaslatok több tekintetben a nyitott és jogos kereskedői kéréseket is rendezik. Ilyen terület a nem szándékos túlrendelés miatti készletfelhalmozáshoz kapcsolódó, beszerzési ár alatti értékesítés tekintetében tett engedmény. Főként a hatósági ellenőrzés egyszerűsítése és hatékonyságának javítása szempontjából üdvözlendőek azok a módosítások, amelyek pontosítják és egyértelműsítik a hatóság mozgásterét, egyben bezárnák az ellenőrzés alá vont kör számára korábban nyitva hagyott kiskapukat, továbbá az elektronikus adatszolgáltatás segítségével korszerű módon támogatják és meggyorsítják a hatóság operatív tevékenységét.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásként engedjék meg, hogy hangsúlyozzam a megoldáskeresés időszerűségét, amivel régi adósságunkat róhatjuk le elsősorban a magyar termelők és beszállítók felé, ráadásul azt az Európai Unió egyik fontos alapelvével is adekvát módon, a beszállítók közötti diszkriminatív megkülönböztetés kizárásával kívánjuk rendezni. Legfontosabb célunk azonban, hogy egy tisztességes kereskedelmi kultúra alakuljon ki beszállítók és forgalmazók között, és az előttünk lévő indítvány is ezt szeretné megerősíteni.

Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.