GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyre több titokra derül fény földügyekben. Azért érdemes kasszát csinálni, mert a múlt héten újabb és egyre riasztóbb, érdemben nem cáfolt információk kerültek nyilvánosságra. A kormány pedig az egyre nyilvánvalóbb problémák ellenére állítja, hogy minden rendben van, mi pedig azt gondoljuk, hogy a szakmai szempontokat rendre felülírta egy-egy jól időzített telefonhívás vagy egyéb politikai utasítás.
Az állami földek bérbeadása kapcsán az első botrány egy évvel ezelőtt kezdődött: Kaba határában felszámolási eljárás indult egy állami földeket művelő cég ellen. Az NFH helyi vezetője, konzultálva a helyben lakó, zömében családi gazdálkodóval, úgy döntött, hogy az ezer hektár termőföldet 21 helybeli termelőnek javasolja kényszerhasznosításra adni.
(9.30)
A politika és a minisztérium azonban közbeszólt. A megyei vezetőt kirúgták, a helyi fideszes képviselő nyomására négy nem helyben lakó politikai kiválasztott kapta meg elsőre egy évre. Amikor ebből hangfelvétellel alátámasztott botrány kerekedett, a tárca vezetése a parlamentben letette a nagy esküt, hogy a folytatás nem így lesz, nem lesz elég egy telefon, a szakma és a helybeli kistermelőket segítő szempontok fognak dönteni. Közben pályázaton meghirdettek 65 ezer hektár állami termőföldet, amelyből 17 ezer hektár esetében döntés is született. Ma már világosan látszik, hogy a módszer nem változott.
A törvényellenesen titkosított pályázat végeredménye teljes felháborodást hozott az érintett helyben lakó gazdálkodók körében. A kiírás szerint a földbérlet a helyben lakó gazdálkodókat segíti, illetve az állattartók földszükségletét biztosítja, ezzel szemben Fejér, Borsod, Baranya, Bács-Kiskun megyében jellemzően távolabbi településen élő, korábban állattartással egyáltalán nem és földműveléssel is legfeljebb csak szőrmentén foglalkozó szereplők nyerték el a területek zömét. A korábbi gazdálkodókkal szemben műkörmös, tetőfedő vállalkozó nyert. Van olyan nyertes is, akinek a február 28-án elnyert földjén ígéretes búzamező ringatózik, amit október végéig el kellett vetni.
A miniszterelnök, a miniszter tucatjával kapta a panaszos, reklamáló leveleket. Ezeket az önmagukat gazdabarátnak mondó kormányzati szereplők válaszra sem méltatták, ehelyett visszamutogató, politikai haszonlesőket emlegető válaszokat kaptak a médián keresztül. Az ügyet vezető hírré emelő Ángyán Józsefet tisztességtelen támadások érték, és semmibe veszik azokat az elemzéseket, amelyek a politikai földmutyit igazolják. Az időközben általunk közérdekű adatként nyilvánosságra hozott pályázati pontozási rendszer ékes bizonyítéka, hogy félresöpörve a szakmai szempontokat, mindent vitt a szubjektív bírálat. Arra ugyanis nincs a mai napig érdemi válasz, hogyan lehet egy pályázat eredménye az, hogy legálisan működő, helybelieket foglalkoztató állattartó gazdaságok alól húzzák ki a földet Kaskantyún, Sopronban, Nagyesztergáron.
Hogyan nyerhet Felcsúton egy állattartó fiatal gazdálkodóval szemben egy korábban mezőgazdasági termelőtevékenységet nem végző, igaz, jelenleg az ágazati minisztériumban dolgozó hölgy (Folyamatos moraj, mozgás. - Az elnök csenget.) még akkor is, ha ő a helyi Fidesz-vezető lánya? (Az elnök csenget.)