DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat előzményeként elmondom, hogy a katasztrófavédelem és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény új közterhet vezetett be, a katasztrófavédelmi hozzájárulást. Ezt a veszélyes létesítmények üzemeltetői, illetve a veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek kötelesek megfizetni a veszélyes tevékenységből származó árbevételük alapján. A hozzájárulás mértéke az ebből származó árbevétel 0,1 százaléka.
A Széll Kálmán-terv 2.0-ban foglalt adóintézkedések a katasztrófavédelmi hozzájárulás eltörlését irányozzák elő. A megszüntetés indoka egyrészt a viszonylag kis összegű tervezett várható bevétel, amely mindössze 1-2 milliárd forintot tesz ki. A terv emellett a kisadók megszüntetésével kapcsolatos adminisztrációcsökkentésre is hivatkozik. Hozzá kell tennem, hogy e tekintetben a kormánynak volt ezzel egyező kommunikációja. A katasztrófavédelmi hozzájárulás költségvetési szerepe már csak az összegnél, a várható bevétel miatt is marginális.
A hozzájárulásból származó tervezett bevétel, mint említettem, 1-2 milliárd forint, amely már önmagában is olyan nagyságrend, amelynél felvetődik az a kérdés, hogy összevetve a bevallásával, illetve a beszedésével, az ellenőrzésével kapcsolatos költségeket, kérdéses, hogy a nettó bevétel pozitív irányban mozdul-e el. Emellett a Széll Kálmán-terv, mint említettem, tervezte ennek az adónak a kivezetését. A katasztrófavédelmi hozzájárulás jelentős adminisztratív terhet jelent. A katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjának meghatározása jelentős problémát okoz, hiszen az érintett gazdálkodó szervezetek nyilvántartási rendszerei jellemzően nem tartalmazzák az árbevétel szükséges megbontását, hogy veszélyes tevékenységből származik-e az adott bevétel, vagy sem, emellett számtalan gyakorlati és jogértelmezési probléma merül fel, amely növeli a jogbizonytalanságot.
Emellett a hozzájárulás beszedésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok a hatóságnál, az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőségnél is jelentős teherként jelentkeznek, hiszen ilyen jellegű feladata eddig még nem volt ennek a szervezetnek. Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulást 2013-ban valóban kivezetik, akkor a támogató rendszerek, folyamatok egy évre történő kialakítása összességében az erőforrások pazarlásával egyenértékű.
A javaslatunkat az is indokolja, hogy álláspontunk szerint a katasztrófavédelmi hozzájárulás ellenőrzése nem lesz megfelelő. Utaltam rá, hogy az OKF jelenleg nem rendelkezik a szükséges ellenőrzési gyakorlattal. Ez önmagában a fizetési hajlandóság alacsony szintjét fogja eredményezni. Ez kiegészül azzal, hogy 2013-ban, mint mondtam, a hozzájárulást kivezetik, így 2012-ben szinte egyetlen érintett év ellenőrzése lényegében értelmetlenné válik, ami a fizetési hajlandóság további erodálásához vezet.
Mindezek alapján nyújtottuk be az indítványt. Remélem, hogy az indokaink alapján meggyőződhetnek a tisztelt képviselőtársaim, hogy az indoklásban leírtak alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás eltörlését támogatni tudják.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)