DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt hadd köszönjem meg a törvényjavaslat mellett szóló, támogató nyilatkozatokat. Az igazság az, hogy nem igazán vettem ki a szavakból azt, hogy mi a szakmai indoka annak, hogy tiltakozott ellene az LMP is, valamint az MSZP képviselői is. Úgy látom, hogy mindkét párt az adóemelés pártján áll (Derültség az MSZP soraiban.), nem örülnek annak, hogy a gazdálkodó szervezetek részére egy adócsökkentés következik be (Göndör István: Ezért kellett volna beszélnünk, elnök úr! Erről kellett volna beszélnünk!), amelynek megfelelő szakmai tartalma is van.
Nem hiszem azt, hogy bármelyik vállalkozó, aki érintett ennek a járuléknak az eltörlésében, nagyon bánná, hogy 2012 második felében be kellene fizetni az esedékes adónak a 40 százalékát. (Dr. Harangozó Tamás: Minek vezettétek be?) Én úgy gondolom, hogy ez a járulékkivezetés elsősorban összhangban van az adózás rendszeréről alkotott Fidesz-KDNP-filozófiával (Közbeszólások az MSZP soraiból.), amely szerint a jövedelemirányú adóztatás helyett az árbevétel-, illetve a forgalomirányú adóztatás felé kell fordulni, és a Széll Kálmán-terv 2.0-ból már 2012-ben bevezetendő adókból megfelelő fedezete lesz a katasztrófavédelemnek. Mint ahogy az előterjesztés is tartalmazza, az így kivezetett járulék adminisztrációs terhei és összege nincs arányban azzal, amilyen bevételre számíthatott ebből a kormány. Sokkal egyszerűbb, sokkal átláthatóbb adóbevételekből lehet a kiesett járulékot pótolni.
Hozzá kell tenni azt is azzal a fajta érvrendszerrel kapcsolatban, hogy egy már bevezetett adót módosítunk, illetve törlünk, veszünk ki a rendszerből, közvetlenül az esedékessége előtt, és ez micsoda skandalum, nem tudok másra utalni, mint arra, hogy én emlékszem: 2006-ban a szocialista többségű parlament elfogadott egy adócsökkentést tartalmazó javaslatot törvények formájában, behozta a Ház elé, elfogadták, majd amikor megnyerték a választásokat, első dolguk volt az ugyanezt a törvényt előterjesztőknek ezeket a törvényeket hatályon kívül helyezni, eltörölni azokat az adócsökkentéseket, amelyeket annak idején felmutattak a választópolgárok részére, hogy rájuk szavazzanak. Ezek után elég álságos erről beszélni, hogy micsoda skandalum, hogy egy éven belül egy járulékot a kormány eltöröl.
Hozzá kell tennem még egyszer, hogy ez az eltörlés a vállalkozók, illetve az érintett gazdálkodó szervezetek érdekeit is szolgálja, csökkenti az adminisztrációs terheiket, csökkenti az adóterheiket, és összhangban van a Széll Kálmán-terv 2.0 elnevezésű programmal, amely igen fontos adótételeket tartalmaz, és amely hosszú távon biztosíthatja az államháztartás fenntarthatóságát, amibe tartozik értelemszerűen a katasztrófavédelem finanszírozása is.
A visszautalás a sajnálatos kolontári balesetre, azt hiszem, nem sportszerű dolog. Pont a kolontári baleset tanulságai igényelték azt, hogy a katasztrófavédelmi törvényt teljes mértékben átalakítsuk. Álláspontom szerint az átalakított katasztrófavédelmi törvény beváltotta az eddig hozzá fűzött reményeket, új, egységes irányítású és egységes szemléletű katasztrófavédelemről van szó, szemben azzal a helyzettel, amivel találkoztunk a kolontári katasztrófa idején, hogy sokszor nem lehetett a vezetési pontokat meghatározni, nem lehetett tudni az árvízvédelemnél sem azt, hogy ki felelős az adott árvízszakasz védelméért. Ezzel szemben azt a káoszt ez a katasztrófavédelmi törvény helyre tette, tehát nagyon fontos volt, hogy ezt a tavalyi év folyamán elfogadjuk, és az is fontos, hogy az érintett vállalkozók terheit csökkentve ezt a járulékforrást kivezessük az adórendszerből.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)