DR. ÁNGYÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdem a végén: a mezőgazdasági bizottság a tegnapi ülésén a törvénymódosítási javaslatot megtárgyalta, és a javaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte. Azért ennél, ha megengedik, néhány gondolattal többet mondanék a tegnapi vitáról, annál is inkább, mert kevés olyan téma van manapság a politikai színtéren - és nemcsak a politikai színtéren, hanem egyáltalán a társadalomban -, ahol egyetértés van, és ezek közé tartozik az a kérdéskör, hogy országunkat a génmódosított termékektől szabaddá kívánjuk tenni, mentesíteni szeretnénk.
(10.40)
Ennek egyik szelete természetesen csak a köztermesztésben használt fajták kérdése. Emellett nagyon fontos kérdés, és ez is fölmerült a bizottsági ülésen, hogy tudniillik a takarmányokban és az élelmiszereinkben ezek a komponensek megjelennek, milyen módon tudunk ezen úrrá lenni. De ez a kérdéskör nem ehhez a törvényhez kapcsolódik, itt kifejezetten a köztermesztésben forgalomba hozott fajták kérdésköréről és az együtt-termesztés problémájáról van szó.
Magyarországon 2005 óta - amikor moratóriumot hirdetett az ország a MON 810-es méregtermelő kukoricával kapcsolatban, vagyis nem engedélyezte Magyarországon a forgalomba hozatalát a védzáradéki eljárásra hivatkozva - egységesen egyetértés van a tekintetben, hogy ezeket a fajtákat távol kívánjuk tartani az országunktól.
Ennek egy fontos állomása volt a 2006-os év, amikor is részben egy országgyűlési határozat született, ugyancsak ötpárti egyetértéssel, ami a stratégiát meghatározta: milyen irányba kíván Magyarország továbbmenni. Ez volt az az országgyűlési határozat, ami ezt a fő irányvonalat nagyon határozottan kijelölte, és Magyarország azóta is ehhez tartja magát, kormányoktól és pártoktól függetlenül egységesen föllépve ebben a kérdésben. Azt hiszem, nagyon fontos, hogy ebben egységes föllépés legyen, hiszen az Európai Közösségben is jelentős viták zajlanak, és így tudunk egységesen csatlakozni ahhoz a körhöz, ami egy minőségi mezőgazdaságot és élelmezés- és élelmiszer-biztonságot akar, figyelembe véve a fogyasztóknak azt az elvárását, hogy genetikailag módosított szervezetektől mentes termékeket kívánnak 80-90 százalékban az európai fogyasztók fogyasztani, és elutasítják azokat az élelmiszereket, amelyekben genetikailag módosított komponensek vannak.
Nos, ebben a folyamatban 2006-ban történt egy jelentős módosítás, a géntechnológiai törvény módosítása. De akkor fölmerült jó néhány olyan kérdés, amelyeket közvetlenül nem lehetett átvinni a törvénymódosításba, hiszen ezek a kérdések, amelyek nagyon fontos elemei a szabályozásnak, egyeztetést igényeltek az Európai Közösséggel. Notifikációs eljárásra kellett bocsátani őket, és azzal a szándékkal vittük ki az Európai Közösségbe, hogy egy következő fázisban beépítjük ezeket a módosító javaslatokat a géntechnológiai törvénybe.
Ezek mind-mind olyan feltételeket szabályoznak, amelyek fontosak és szigorító feltételek. Néhányat hadd emeljek ki, amelyek különösen fontosak. Az együttműködési kötelezettség fölmerült a bizottsági ülésen is. Eddig a multinacionális fajtatulajdonosok megtehették azt, hogy egyszerűen kijelentették: nem fűződik érdekük ahhoz, hogy mintát biztosítsanak a független vizsgálatokhoz ezekből a termékekből. Nos, ez a mostani módosítással megszűnik.
De ugyanígy nagyon fontosnak lehet ítélni a kutatással kapcsolatos szabályozás módosulását. Munkatervet kell mindazoknak a műhelyeknek ezentúl most már közzétenniük, mielőtt belevágnak egy genetikai módosítási akcióba. Vagyis jobban belelátunk abba a boszorkánykonyhába, ami a tudomány területén ez ügyben folyik. A kutatás és a tudomány szabadságát nem sértve, de mindenképpen kontroll alatt kell tartsuk azokat a folyamatokat, amelyek a kutatás területén zajlanak. Annál is inkább, mert vannak magyar cégek is, amelyek nagy multinacionális konzorciumok részeként együttműködnek ilyen kutatásokban, és bizony-bizony, talán ezen a területen még érdemes lenne tovább is szigorítani majd a törvényt, hiszen van olyan kutatóintézetünk, amelyik Dél-Amerikában dolgozik együtt ilyen konstrukciók előállításán. Ráadásul ez egy közpénzből fönntartott intézmény, ahol bizony jó, ha tudjuk, hogy mire költjük a közpénzünket, és milyen érdekeket szolgál az a kutatás, ami ott zajlik.
Summa summarum, hogy talán még két-három kérdést gyorsan kiemeljek: a fehérjeprogramunk kérdése fölmerült, a tagállami döntés lehetőségének a kérdése fölmerült, amelyeket érdemes lesz majd itt a vitában is megvitatni, és ebben az irányban továbbmennünk.
Összességében tehát: a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és javasolja a törvényhozásnak, hogy a vita lefolytatása után fogadja el ezeket a módosításokat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)