Egyetértek az államtitkár úrral abban is, hogy itt gyakorlatilag volt ideje a kormánynak és a további tökéletesítése történt ezzel a javaslattal, vagy a további tökéletesítése történt annak a bizonyos 2006-os rendeletnek, és így egyre kiforrottabb szabályozással állunk szemben. Erre nagyon nagy szükség is van, hiszen tudjuk, hogy a tagállamok tekintetében, elhangzott ez a szám is, hogy a 27 tagállamból csak 10, tehát félig a pohár vagy tele a pohár, örüljünk annak, hogy 10 tagállam hozzánk hasonlóan gondolkodik és tiltja a GMO-k köztermesztését, de azért 17 még nem. Tehát ilyen értelemben egy szorítás van rajtunk, és hogyha megnézzük azt, hogy kik azok, akik még nem tartoznak a GMO-tiltók közé, akkor bizony ott igen erős tagállamokat tartunk, tehát résen kell lennünk.

Néhány gondolattal én sem akarok a törvényjavaslatnak a technikai részleteibe belemenni különösebben, hiszen azok mind helyes irányban megtett tökéletesítő lépések. A pufferzóna kapcsán az is örvendetes, tulajdonképpen az is dicséretes, hogy a korábbi pufferzóna meghatározása, fogalommeghatározása és annak a kezelése szempontjából szintén történt tökéletesítés. Itt tudjuk, hogy a MON 810-es kukoricánál éppen azon folyt a vita, azon tudtak az ellenérdekeltek vitatkozni velünk, hogy a kukoricának nehéz a pollenje, és minek kell ahhoz olyan nagy pufferzóna, ha néhány méternél messzebbre nem tudja a szél elhordani és a többi. Tehát itt ez a szigorítás, hogy pufferzónán belül, ami gyakorlatilag a szomszéd gazdáknak a területét is érinti, ott a termeszteni kívánóknak a kötelessége, hogy a saját költségén képzéseket tartson. Én meg fogom nézni azt, hogy hogy tud ezeken a gátakon átmenni az, aki ezt köztermesztésbe akarja vonni.

Ugyanakkor viszont a pufferzóna kapcsán én azt gondolom, hogy ez rögtön külpolitikai feladatokat is meghatároz az ország számára vagy a kormány számára, hiszen ahogy Gőgös képviselőtársam említette, nem volna jó, hogyha a szomszéd országokból történne egy olyan befertőződés, ami egyre inkább összeszorítja ezt a mi igyekezetünket. Tehát én azt gondolom, hogy külpolitikusainknak a kormány külpolitikájában ezt igenis fel kellene venni napirendre, és ha bármilyen határon átnyúló programról és annak mentén tárgyal a kormány, akkor ezt mintegy tárgyalási szempontnak fel kellene venni, hogy a jószomszédi viszony fenntartása érdekében kvázi az elvárható a szomszédtól, hogy tiszteletben tartsa a mi ilyen irányú törekvésünket, és akár a határaink mentén egy pufferzónát alakítson ki.

(11.00)

Tudom, a jelenlegi meghatározás nem erre terjed ki, de többek között az a javaslatunk, ami azt a bizonyos finomhangolást jelentené, amit már említettem.

Örvendetes az is, hogy a GMO-tól mentes övezetek önkéntes létrehozását is szabályozza, mondhatnám, bátorítja a törvény, hiszen tudjuk azt, hogy amíg még kérdéses volt, hogy a moratóriumot elfogadja-e az Európai Bizottság, vagy sem, addig már történtek a szomszédos kistérségek összefogásával olyan térségi lehatárolások, ahol a települések önkéntesen elhatározták és deklarálták magukat GMO-mentes övezetnek. Ezzel gyakorlatilag akkor is a civil oldal, a társadalom támogatni szerette volna a kormány ilyen irányú törekvéseit, tehát ebben az értelemben ez helyes, azonban nem rendelkezik ez a törvény arról - és megint a finomhangolásnál ezt érdemes lesz figyelembe vennie a kormánynak -, hogy most konszenzussal a gazdák, a termelők kezébe teszi ezt az önkéntes összefogást, míg korábban akár az önkormányzatok, akár a civil szervezetek is kezdeményezhették a GMO-mentes övezet létrehozását. Most tehát az előttünk fekvő javaslat a termelők jogának ismeri el ezeket az önkéntes társulásokat, amely szerint egy területre kiterjedően GMO-mentességet írjanak elő, de nem rendelkezik arról, hogy a feleknek ezt most konszenzussal vagy többségi véleménnyel kell-e, mi ennek a szervezete, mivé kell összeállniuk ezeknek a gazdáknak, ki koordinálja ezt, esetleg az önkormányzatok, a kistérségi társulások vagy a gazdaszervezetek. Bármi elfogadható, de azt gondolom, hogy itt még hagy egy kis rést, ami később akár társadalmi vitákhoz is vezethet, hiszen azért tudjuk, megjelennek a magyar sajtóban is olyan cikkek, amelyek megkérdőjelezik ennek a helyességét, hogy akkor az országban ilyen többpárti konszenzus van e tekintetben.

Egy másik, ilyen hasonlóan elgondolkodtató momentum az, hogy ott bizonyos kettős mérce azért van, hogy a takarmányokban lévő GMO-t elfogadjuk, azt mondjuk, azzal nincs mit tenni, amíg a fehérjeprogramunk nem fogja teljesértékűen biztosítani és helyettesíteni azokat a fehérjetakarmányokat, amelyek ma már nem kizárólagosan, de szinte többségében GMO-val szennyezett alapanyagokból tudnak bejönni, mint a legeklatánsabb példa, a szója. Azt hiszem, itt egy picit el kell gondolkodnunk valamin. Az ökológiai gazdálkodásban követelmény a GMO-mentesség, de ott a kimutathatóság határa alá már nem tudunk menni, gyakorlatilag csak a nulla az elfogadható, és nem az a bizonyos magasabban megadott százalék.

Egy példával hadd illusztráljam, mit értek a kettős mérce alatt. Miközben azt mondjuk, hogy jó, a takarmányokban el kell fogadnunk a GMO-val való szennyezettséget, de ez olyan, mintha mondjuk, most a drogok termesztéséről vitatkoznánk, és azt mondanánk, hogy mi azután tiltjuk az országban azt, hogy bármilyen drog alapanyagául szolgáló növényt lehessen termeszteni, de azzal, hogy ez a drog bejön különböző élelmiszerekben vagy más formában a dílereken keresztül az országba, sajnos nem tudunk mit csinálni. Itt hogyan szól a hasonlat? Hazánkban tiltjuk a köztermesztés bevonását a GMO-val szennyezett dolgoknál, de ha az éppen a takarmánnyal vagy az élelmiszereinkkel mégis bekerül az országba, azzal nem tudunk mit tenni. Erre csak azért ügyeljünk, mert esetleg akik majd ellenérvelni akarnak, azok ezt az esetleges következetlenséget fel tudják majd róni, fel tudják használni a saját érvelésükben, míg ha ott legalábbis azt mondanánk, hogy mindent megteszünk, kvázi ott monitoringkövetést folytatnánk, hogy milyen lépéseket tettünk, hogy ezeket is váltsuk ki, de semmiképpen ne mondjuk azt, hogy sajnos ezzel nem tudunk mit tenni. Csak erre akartam itt felhívni a figyelmüket.

Helyes a géntechnológiai testület és a géntechnológiai hatóság létrehozása és megfogalmazása is, azonban itt a javaslat egyértelműen egy ilyen hierarchikus rendszerbe rendeli betenni, hogy van a géntechnológiai testület, amelyben kutatóintézeteknek, kutatóknak és talán a civil szférának is lesz helye, ugyanakkor a géntechnológiai hatóság dönthet ellenkezőleg, az adott géntechnológiai testület véleményétől eltérően, akár a szigorítás, akár az enyhítés irányába. Itt mondjuk azért az ellenzéki reakciókat. Gyakorlatilag a mindenkori kormány az, amelyik a géntechnológiai hatóságot irányítja, létrehozza, itt esetleg gazdasági vagy más érdekek esetleg ellentétesen dönthetnek, mint ahogyan azt a tudomány és a civil szféra szeretné. Ez megint csak egy ilyen hibaforrás lehet.

A jelölések kérdéséről sokat vitatkoztunk, beszéltünk a bizottságban is. Azt gondolom, itt is mindannyian hasonló irányban gondolkodunk, hogy az a bizonyos Kánaán csak akkor jön el, ha megtehetjük az EU-s jogszabályok értelmében azt, hogy külön polcon tartjuk azokat, amelyekben bármilyen szinten GMO van, akár még az alapanyag-felhasználásnál is - itt az állati termékekre gondolok -, és egy másik polcon vannak azok, amelyek teljesen mentesek, tehát az alapanyag-előállítás, ha állati termék az alapanyag, akkor még az sem kapott GMO-t. Ez megint csak nem ördögtől való gondolat, hiszen megint az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket tudom ide példának behozni, hogy azokban ezt a nulla mentességet, a takarmányban is a nulla mentességet igazolni kell, tehát van ilyen. Kétségtelen, lehet azt mondani, hogy jó, jó, de itt a konvencionális termékeket az ökológia felé visszük el. Igen, az ökölógia felé visszük el, hiszen az ökológiai termékek iránt azért van kereslet, illetve azért van érdeklődés, mert meggyőződésük a fogyasztóknak, a társadalomnak, hogy azok többletértéket jelentenek. Azért tartjuk Magyarországot GMO-mentesnek a köztermesztés szempontjából, hogy ezzel kvázi gazdasági előnyhöz jussunk, ha ezt tehát kommunikálni is tudjuk a saját konvencionális termékeink vonatkozásában, akkor igenis lehet tanulni az ökológiai termékek szabályozásából, jelöléséből, egyebekből, és mindent meg kell tennünk, hogy ezeket az ott szerzett tapasztalatokat ide is be tudjuk vonni.

A gazdasági aspektusokról többször elhangzott, én magam is említettem már, hogy az országnak gazdasági előnyei származhatnak abból, ha GMO-mentesen tartjuk a területünket, hiszen akkor egy speciális fogyasztói réteget, mondjuk, igényesebb réteget tudunk megcélozni a magyar termékekkel. Miután egyértelmű, hogy a kormánynak is célja, akár a vidékfejlesztési stratégiában megfogalmazottak szerint, de másutt is, hogy minőségi élelmiszereket, ne csak alapanyagot állítsunk elő, amit tömegtermékként exportálunk, hanem a fogyasztásnál, az importkiváltásnál a magasabb hozzáadott érték felé menjünk el, egyértelmű, ha tudjuk deklarálni a megfelelő jogszabályokra hivatkozva az élelmiszerek mentességét, akkor az gazdasági előnyt jelent a piacon. Itt azonban arról a gazdasági aspektusról kevésszer beszélünk, amely egy másik szintről, egy elvontabb szintről hoz érveket. Nevezetesen, a géntechnológia egyértelműen a tőkekoncentráció egyik eredménye, hogy azok, akik az úgynevezett zöldforradalomban, amely többek között a DDT-ből is hatalmas profitra tett szert, utána pedig más mezőgazdasági vegyszerekből... - ezt a hatalmas profitot fordította arra, hogy géntechnológiai kutatásokat folytasson, hogy tovább tudjon lépni. Tehát amit gyakorlatilag elvont, elszívott a zöldforradalom során akár a fejlődő országoktól és máshonnan, azt az elszívott tőkét mentette be a géntechnológiai kutatásokba, és mivel csak néhány - a két kezünkön, de akár az egy kezünkön is meg tudjuk számolni - multinacionális cég birtokában és érdekében vannak, ezért egyértelmű, hogy a világ gazdasági függősége, nem csak hazánké, egyre inkább koncentrálódik ennek a néhány multinacionális cégnek a kezében, és ez a koncentráció, ez a kiszolgáltatottság, azt hiszem, a jelenlegi, mozgásban lévő, gazdasági problémákkal küzdő világban szintén egy olyan aspektus, amit ennek kapcsán érdemes elmondanunk.

Én tegnap a bizottsági ülésen felvetettem azt, hogy vajon a kormány, az előterjesztők figyeltek-e arra a jelenleg folyamatban lévő törvénykezésre az Európai Unióban, amelyik ezt tagállami szintre kívánja delegálni, legalábbis a javaslat szerint, hogy egy tagállam dönteni tudjon a tekintetben, hogy mentesen tartja-e a saját területét a GMO-s növények termesztésétől, vagy sem.

(11.10)

Én akkor, mert ezt kérdésként tettem fel az előterjesztőkhöz, ott is megfelelő választ kaptam, de a szövegben még inkább találunk erre olyat, hogy talán tudatosan, talán kevésbé tudatosan az előterjesztő betette azt, hogy veszélyes anyagként kezeli a GMO-val szennyezett termékeket. Miért nagyon jó ez? Azért, mert még a nyitva lévő javaslat is, amely a tagállami hatáskörbe utalná, még az is egy szemforgató javaslat, hogy ne mondjam, egy farizeus javaslat, hiszen megengedi a tagállamnak, hogy döntsön a köztermesztésről, de azt már nem engedi meg az áru szabad áramlására hivatkozva, hogy akkor a kereskedelméből, a forgalmából, a szállítmányokból is kitiltsa. Tehát akár az országon átutazva vagy ad absurdum ott lehet egy gazdabolt polcán... - megkérdezhetjük persze, hogy minek lenne ott, ha úgysem lehet termeszteni, de ott lehet elvileg. És azáltal, hogy veszélyes anyagként kezeli ez a rendelet, ez az előttünk lévő javaslat a GMO-val szennyezet vetőmagot, élelmiszereket s a többit, ezért azok egy sokkal szigorúbb követést tesznek szükségessé, és ez igenis egy előlépés vagy kvázi egy proaktív, megelőző lépés lehet abban az értelemben, ha az Unió ezt elfogadja és így fogadja el azt a rendeletet, hogy tagállam igen, de az áru szabad forgalmazásából nem vonhatjuk ki.

Tehát azt gondolom, hogy összességében tényleg egy üdítő kivétel ez a javaslat, amikor a finomhangolásáról tudunk vitatkozni, nem pedig az ellenállásunkat és az ellenvéleményünket kell kifejtenünk. Úgyhogy köszönöm szépen, és támogatni fogjuk a javaslat elfogadását. (Taps a Jobbik soraiból. - V. Németh Zsolt tapsol.)