Felszólalás

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon gyorsan Szabó Timeára reagálnék. Azt, hogy a Btk. szabályozza a bűncselekményekkel kapcsolatos dolgokat, ezt egy percig sem vitattuk, de ha itt romaintegrációról beszélünk, azért ne folytassunk már annyira struccpolitikát, hogy pontosan a magyar társadalmat szétszakító legnagyobb problémáról nem beszélünk. Ha a romaintegráció szóba jön, én úgy gondolom, azért a bűnözésről és annak kezeléséről igenis helye van beszélni.

Továbbá nagyon gyors reakciókat próbálok: minden program annyit ér, amennyi abból megvalósul. Itt néhány, főleg kormánypárti hozzászólásokból előre, olyan szinten fényezték ezt a stratégiát, mintha ez világmegváltó lenne. Várjuk meg, kívánom, hogy sikerüljön, de semmi olyan elem nincs benne, ami garanciája lenne annak, hogy nem az fog történni, ami az elmúlt 22 évben történt. Erről beszélünk. Amikor azt mondom, hogy a cigányság legnagyobb ellensége a saját politikai elitje, főleg az elmúlt 22 évben, de a jelenlegiben sem látunk hú de nagy fordulatot, akkor azt gondolom, mindenki pontosan tisztában van azzal, hogy miről beszélek. Arról beszélek, hogy ki a felelős azért, hogy folyamatosan struccpolitikát folytatunk, pont a lényegről nem beszélünk, pontosan az őszinte szavak helyett mismásolunk, különböző polkorrekt programok és kifejezések mögé bújunk, és semmi az égadta világon nem garantálja azt, még csak elő sem mozdítja, hogy a tényleges problémák megoldódjanak.

Amikor a rendszerváltás legnagyobb vesztese egyes felszólalások szerint a cigányság, ezzel nem akarok különösebben foglalkozni, de azért az 1,2 millió hiányzó munkahellyel kapcsolatban azért elmondanám, hogy a szociológia az 1990 előtti időszaknak ezt a jelenségét úgy hívja, hogy kapun belüli munkanélküliség. Semmi szükség nem volt az adott munkára, de mivel törvény szabályozta (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), ezért megvolt.