OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy még vitába is szállhatnék önnel, ha nem lenne a mondatában olyan kemény sztereotípia, amire nem vagyok hajlandó válaszolni. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Tapasztalatok alapján!) Nem minden cigány családban alkoholisták a szülők. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Ki mondta ezt?) Nem minden család tudja, hogy mit jelent az, hogy uzsorázás, de ugyanakkor szegény. Tudja maga, mit jelent az, hogy tisztes szegénység? Amikor én a 800 lelkes Csengersima általános iskolájába jártam, az én szüleim sem voltak gazdagok, tisztes szegények voltak, nem volt magas iskolai végzettségük, és nekünk se volt fürdőszobánk, és így voltam a csengersimai általános iskola legjobb tanulója. Általánosít, ezekben a dolgokban általánosít! Nem arról beszélünk, hogy hogyan lehetne a magyar közoktatás rendszerét minőségivé tenni, és hogyan lehetne ezeket a gyerekeket lépéselőnybe hozni.
És itt a válaszom, képviselő asszony: lépéselőnybe kell hozni ezeket a gyerekeket, pont azért, mert nem mindegy, hogy honnan jön, sajnos nem mindegy, hogy honnan jön.
(16.20)
Az ön gyereke biztos nem úgy fog felnőni, hogy nem látja a Révai nagylexikont a polcon. Lehet, hogy sajnos Edelényben úgy nőnek fel gyerekek, hogy nem látják a Révai nagylexikont a polcon. Azt gondolom, ha valamit fel lehet róni az elmúlt kormányok gondolkodásának, akkor mindig az a hiba, hogy nem egyenrangúan próbálták ezt elindítani. Igenis, kell lépéselőnyt adnunk ezeknek a gyerekeknek. És továbbra is azt gondolom, győzzenek meg róla, mondják meg azt, hogy a higiéniás körülményeken túl mi biztosítja ezt.
Miből gondolja ön azt, hogy ha én kiveszek 8 edelényi gyereket a cigánytelepről, és beviszem egy bentlakásos iskolába, ezekből a gyerekekből orvos lesz? Mutasson nekem garanciákat a rendszerben, amelyek biztosítják ezt. Mondja meg nekem!