DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítását elsősorban uniós jogharmonizációs kötelezettségeink teszik szükségessé. Ennek megfelelően az önök előtt fekvő törvényjavaslatban elsősorban az ehhez kapcsolódó jogalkotási feladatokat végezzük el, ezekre teszünk javaslatot, mindemellett további aktuális szabályozási kérdéseket is rendezni kívánunk a törvényjavaslatban.

A jogharmonizációval összeillesztjük a hajótulajdonosok tengerikár-igényére vonatkozó biztosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet a hazai jogrenddel. Ez az irányelv arra kötelezi a kereskedelmi célú hajók, tengeri hajók tulajdonosait, hogy biztosítással rendelkezzenek. Az intézkedés bevezetése a károsultak védelmét és a tengeri kereskedelmi hajózás minőségének közösségi szintű javítását célozza. Módosul a törvény hajózási bírságokra vonatkozó fejezete is. A módosítást követően a törvény kizárólag az általános elkövetési magatartásokat és a felső bírsághatárt tartalmazza. A kapcsolódó részletszabályokat és az egyes bírságtételeket a jogalkotó kormányrendeleti szinten fogja megállapítani. Ennek az általános szintű szabályozásnak köszönhetően hosszú távon rendezetté válik a szabályozási környezet.

A bírságokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata kapcsán indokolt a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása is. Ennek értelmében az engedélyköteles hajózási tevékenységre vonatkozó valamennyi rendelkezés megsértését a hajózási hatóság szankcionálja majd, az ellenőrzést végző vízirendészeti szervek értesítését követően.

Ugyancsak módosul az a légi-, vasúti és víziközlekedési balesetekkel, valamint egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatával kapcsolatos törvény, amely bírság kiszabását teszi lehetővé abban az esetben, ha az érintettek nem működnek együtt a közlekedésbiztonsági szervekkel. Ez a törvény eddig valamennyi közlekedési baleset és esemény tekintetében általánosságban határozta meg a felső bírsághatárt. A törvénymódosítási javaslatunk a hajózási szakterületre vonatkozóan speciális, alacsonyabb bírsághatárt kíván bevezetni, így a törvényjavaslat abban az esetben, ha a magánszemély hajózási vonatkozású közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a jelenleg hatályos 1 millió forint helyett maximum 50 ezer forintra bírságolható. Ugyanígy a törvényjavaslat a jogi személyek esetében az eddigi 20 millió forint helyett 200 ezer forint maximumban állapítja meg a kiszabható bírság mértékét. Ennek a mérséklésnek a legfőbb oka, hogy a vasúttal vagy a légi közlekedéssel ellentétben vagy a közúti közlekedéstől eltérően a hajózás Magyarországon ma sajnálatos módon lényegesen kisebb mértékű, így ennek szereplői is nehezebben terhelhetőek, legyen szó akár magánszemélyekről, akár hajózási vállalkozásokról.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az uniós kötelezettségünk végrehajtása mellett reményeink szerint nagyban hozzájárul a hajózási szakterületekre vonatkozó szabályok áttekinthetőségéhez, a bírságolási rendelkezések módosítása pedig, összhangban a kormányzati célkitűzésekkel, a hajózási vállalkozások terheinek mérséklését kívánja szolgálni.

Az elhangzottak alapján kérem a tisztelt Házat, hogy szíveskedjen a törvényjavaslatot megvitatni, a kormány törvényjavaslatban megfogalmazott szándékait támogatni.

Köszönöm a figyelmüket, elnök úr, önnek az időt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage