Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A korábbiakban több frakció részéről az EU-jogharmonizációt üdvözölték. Mi nem ezt tesszük, mi inkább az előttünk fekvő előterjesztés, nem is azt mondom, hogy vitás pontjait - mert nincs neki nagyon olyan, csak egy-kettő kisebb apró kifogásolnivaló van rajta -, de inkább azon pontjait emelném ki, amelyek egyértelműen támogatandók.
A biztosítással való rendelkezés kötelezettsége valóban a károsultak eredményesebb védelmét teszi lehetővé, és maga a bírsághatár kitolása is indokolt, bár hozzá kell tenni és ráerősíteni a korábbi hangokra, miszerint valóban, ha magyar felségterületen külföldi érdekeltség követi el azt az érintett cselekményt, akkor nemcsak hogy a mérlegelési lehetőség legyen széles, hanem valóban drákói, akár elrettentő mértékű bírságtételekre is lehetőség legyen.
(17.20)
Ugyanakkor kihasználom a lehetőséget a tekintetben, mivel ezen általános vita szerény számításaim szerint kevesebb mint fél órát vett el az önök életéből, hogy egy-két olyan kapcsolódó területet is felvetnék, amely azért kérdéseket vet fel, és nagyon remélem, hogy a zárszó esetében vagy a viszonválasz esetében válaszokat is kaphatunk arra, hogy milyen hosszabb távú kitekintéssel rendelkezik a kormányzat ezen a területen.
Mire is gondolok pontosan? Év elejével elvileg életbe lépett az új vízi közlekedési törvény, ahol olyan kitételekkel is találkozhatunk, amely a Balatonban használt hajókon lévő festék összetételével kapcsolatban is meghatározásokat tartalmazott, tehát hogy milyen méreganyagokat tartalmazhatnak azok és milyeneket nem. Olyan kitétellel is találkoztam, hogy a hajóhosszba sem a kormány, sem az orrsudár nem számít már bele. Tehát ilyen részletekig, amúgy nagyon helyesen, pontosan sikerült leszabályozni egy részterületet.
Ezzel kapcsolatban adódik a kérdés, hogy a nagy egésszel mi a helyzet. Példának okáért, távol álljon tőlem, hogy az uniós tagságunkat bármennyire is szeressem, frakciótársaim nagy többségére is ez természetszerűleg igaz, de az EU-elnökség egy kiváló lehetőséget biztosított volna arra Magyarország részére, hogy az úgynevezett Duna-stratégia kimunkálásában komoly eredményeket érjen el. Adódik a kérdés, hogy az EU-elnökség elmúltával a Duna-stratégia tekintetében milyen hosszú távú kitekintéssel rendelkezik a kormányzat. Ez egy abszolút konstruktív, építő kérdés, tehát ebben semmiféle kötözködés nincs, egész egyszerűen tudnunk kell, hogy az önök szándékai szerint merre menne tovább Magyarország ezen a téren, és ehhez képest nyilvánvalóan a saját irányvonalunk meghatározásának az artikulálását sem fogjuk elmulasztani, de jó lenne legalább azon alapvetéseket tudni, hogy önök merre indulnának el ezen a területen.
Akkor egy még szélesebb kitekintésben ide lehetne hozni a Duna és a Balaton helyzetét, az ezeket övező úgynevezett irányított ingatlanberuházásokat, ahol nagyon jól tudjuk, hogy belterületek esetében is olyan kisajátítások folytak az utóbbi időben, amelyek szinte az egész balatoni üdülőövezetet érintik, vagy a főváros környékén és az agglomerációban a Duna-partnak mind a két oldalát érintik, és legalábbis gyanús, legalábbis visszás, úgynevezett ingatlanberuházások, fejlesztések zajlanak, zajlottak.
Nyilvánvaló, hogy ha tudjuk szabályozni azt, hogy a Balatonba merülő hajók alján milyen festékanyag lehet, és ez milyen összetételben állhat rendelkezésre, és ez milyen veszélyeket hordoz természetesen, ami nagyon fontos a környezeti károk elhárítása szempontjából, akkor tudnunk kell azt is, hogy ezen területek környékét adott esetben milyen gazdasági fejlesztésekkel lehet megkínálni, milyenekkel nem, milyen kilátásokkal rendelkezhet Magyarország a tekintetben, hogy ne legyen végre kettős mérce ezen gazdasági fejlesztésekkel kapcsolatban, mire várhat például a Duna-Tisza köze, ahol az elsivatagosodás már olyan fenyegető méreteket ölt, hogy az egyszerre jelent mezőgazdasági, közlekedési és már-már nemzetbiztonsági kérdést is.
Tehát nagyon sokfelé lehetne erről a területről elkalandozni vagy elevezni, ha úgy tetszik, de a helyzet az, hogy a kormányzat megkönnyíthetné a dolgunkat azzal, hogy adott esetben a válasz során egy rövidebb kitekintést biztosítana számunkra a tekintetben, hogy merre kíván továbbhaladni ezen a területen. Nyilvánvaló, hogy két év eltelt a kormányzásából, és a maradék kettőt azért nagyon hatékonyan ki lehetne használni ezen a területen. Én erre biztatom, erre próbálom önöket rábírni valamilyen úton-módon, nyilvánvalóan amellett, hogy a Jobbik folyamatosan hangoztatja az ezzel kapcsolatos programpontjait.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)