Az egyik ilyen probléma, hogy akik most jelentkeztek a felülvizsgálatra, akár jövő év végéig is várhatnak arra, hogy megtudják azt, miszerint befogadja-e őket az új rendszer. Addig nem tudják, lesz-e ellátásuk; nem tudják, hogy ez milyen összegű lesz; és nem tudják, hogy utcára kerülnek-e. De még akinek meg is oldódik valahogy a sorsa, az se nyugodhat meg, hiszen már nem számítanak majd nyugdíjasnak, sőt az eddigi rokkantnyugdíj-jogosultságuk nem fog beleszámítani a majdani öregségi nyugdíjukba. Ezt erősítette meg a miniszter úr egy írásbeli kérdésünkre adott válaszában is, idézem: "A rehabilitációra nem javasolható személyek rokkantsági ellátásra lesznek jogosultak, amely akár élethosszig folyósítható részükre." Tehát nem fognak nyugdíjat kapni.

Korábban, 2011 végéig lehetőség volt arra, hogy a korhatár betöltése előtt rokkantsági nyugdíjban eltöltött éveket figyelembe vegyék a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Ez például az előrehozott nyugdíjazásnál jelentett lehetőséget.

Az önök nagy átalakítása után azok, akik eddig hosszú évek óta rokkantsági nyugdíjban részesültek és így érték volna el a nyugdíjkorhatárt, az idei évtől elvesztették ezt a lehetőséget, így sem nyugdíjasok, sem rokkantnyugdíjasok nem lehetnek. Azok, akik korábban rokkantnyugdíjasok voltak, tavaly év végéig nyugdíjas státusban voltak, így megkapták a nyugdíjaskedvezményeket is, mint például az utazási kedvezmény vagy a kedvezményes adózás.

Mindez főként azok esetében jelent problémát, akik fiatalon, régóta megrokkantak. Hiába mondják, hogy a rokkantellátás mellett is lehet szolgálati időt szerezni munkával, ez nem tűnik nagyon életszerűnek a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet tekintve. Hogyan gyűjthetne magának szolgálati időt például egy 55 éves rokkant ember, amikor az egészséges munkavállaló sem kell senkinek ebben az életkorban? Ráadásul van egy keresetkorlát is a rokkantellátás melletti munkavégzés esetén, miközben a korbetöltött nyugdíj mellett nincsen ilyen korlátozás.

Többen már végzetes lépésre szánták el magukat elkeseredettségükben: egy 55 éves asszony kivetette magát az ablakon, amiért folyamatosan elutasították a rokkantnyugdíj iránti kérelmét. Öngyilkos lett egy negyed tüdővel, csípőprotézissel élő kőműves, akinek egy év alatt hétszer tört el a csontja, a bizottság mégis rehabilitálhatónak ítélte. Úgy gondoljuk, senki nem akarhatja, hogy ilyen vagy ehhez hasonló tragédiákba torkolljanak a kormány intézkedései. Ezek az emberek dolgozókként a munkába rokkantak bele; most még az egyetlen szalmaszálat is elveszik tőlük, hogy biztonságban élhessék le nyugdíjas éveiket.

Mindezek miatt kérdezem államtitkár úrtól: egyetért-e ön személy szerint azzal, hogy a rokkantsági ellátáson lévő emberek nem lehetnek sohasem nyugdíjasok, és hogy azok sem számíthatnak rendes öregségi nyugdíjra, akik tavaly év végéig rokkantnyugdíjasok voltak?

Egyetért-e ön személy szerint azzal, hogy ezek az emberek sosem fognak tudni élni semmilyen, egyébként a korbetöltött nyugdíjasoknak most járó kedvezménnyel?

Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.)