DR. STAUDT GÁBOR, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottság részéről csak többségi álláspont bemutatására kerül sor, mert engem kért fel a bizottság. A bizottság nagy többséggel támogatta a kormányzat határozati javaslatát és a jelentést. Több érv is elhangzott ezt alátámasztandó. Az érvek közt szerepelt, amit itt az expozéban is hallhattunk, a bizottság úgy gondolta, hogy a vörös csillag itt Közép-Kelet-Európában nem azonosítható a munkásmozgalommal, oly mértékű volt a szenvedés és az emberáldozat, amit a kommunizmus itt végzett, és ezekben az országokban végzett, ahol ez valójában a gyakorlatban működött, hogy ez összehasonlíthatatlan azzal a kívülről való szemléletmóddal, amely a Nyugatot jellemzi ebben a kérdésben.
A bizottság úgy gondolta, Magyarországnak szemben kell mennie ezzel a döntéssel, és Magyarországnak nyilvánvalóvá kell tennie, hogy nem engedi, büntetőjogilag is üldözi a diktatúra jelképeinek a használóit, ugyanúgy, ahogyan Ausztria, Franciaország és Litvánia esetében is ez bevált gyakorlat. Felmerült véleményként, hogy azok a nyugat-európai vezetők, akik annak idején voltak fiatalok, amikor nálunk még a kommunizmus a fénykorát élte, jelen pillanatban egyfajta nosztalgiával tekintenek a munkásmozgalmakra, a kommunizmusra. Tehetik ezt, hiszen nem élték át fizikai valójában, és a bizottságban megfogalmazódtak olyan álláspontok, hogy nekik, akik ott kint, Nyugaton szemlélték az eseményeket, teljesen mást jelent, és nemcsak elfogadott, hanem pozitív színben tűnhet fel úgy a munkásmozgalom, mint a kommunizmus.
Elhangzott a bizottság ülésén, hogy Európában kettős mérce működik, mert a baloldal bűneit mindig relativizálják, a baloldal jelképeivel szemben megengedők, és fellépnek, akár olyan áron is, hogy egy országot arra kényszerítsenek, hogy igenis engedje, vagy büntetőjogilag ne üldözze, legalábbis a szólásszabadságra hivatkozva enyhébben ítélje meg ezeket a jelképeket, hozzátéve, hogy itt a munkásmozgalmi megközelítés csalóka lehet. A bizottságban elhangzott az is, hogy különböző sörmárkákra utalva bemutatni a képet elferdíti, és nem kellőképpen emeli ki Magyarországon a legalább 500 ezer áldozatot, amelyet a kommunizmus évtizedei alatt el kellett szenvednie ennek az országnak. Elhangzott az is, hogy ez mélyen sérti azoknak a honfitársainknak az érzékenységét, nem kevés honfitársunk érzékenységét, hiszen ha belegondolunk, akkor majdnem minden családba jut olyan ember, akit akár elhurcoltak, akár a háborúban vagy a kommunizmus egyéb bűnei miatt halálozott el, vagy egész életére rokkant lett, vagy pszichológiai és egyéb sérüléseket szenvedett el. Ezeknek az embereknek védelmet kell nyújtani, és nem engedhetjük meg azt, hogy a vörös csillag használatával az érzékenységüket bántsuk.
Oly sokszor hivatkoznak a jobboldali diktatúrákra, de valahogyan akik itt, Keleten élnek, vagy a volt kommunista tömbben élnek, ők tudják megérteni, hogy mit jelentett a kommunizmus. Ne a Nyugat mondja meg nekünk, hogy milyen módon álljunk ehhez a kérdéshez, és álságos, ahogyan ehhez viszonyulnak. A bizottság ezért meghatározó többséggel azon az állásponton volt, hogy a kormánynak ezt a határozati javaslatát támogatni lehet és támogatni kell, ezzel tudjuk, ahogyan említettem, azoknak az állampolgártársainknak a méltóságát megőrizni, akik vagy akiknek a családjuk oly sokat szenvedett a kommunizmus évtizedeiben.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)