Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogyan az elhangzott, a 47 tagállam részvételével működő Európa Tanács által létrehozott Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban a véleménynyilvánítás szabadsága körében a vörös csillag viselésével kapcsolatban Fratanoló kontra Magyarország ügyben elmarasztalta hazánkat. A Bíróság álláspontja szerint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 10. cikkében foglalt szabad véleménynyilvánítás jogát Magyarország megsértette, és a 2011. november 3-án hozott ítéletében a marasztaló ítélet úgy hangzik, hogy 4000 euró kártérítésre és 2400 euró költség megtérítésére kötelezte hazánkat.

Úgy, ahogyan azt az államtitkár úr is mondta, az ítélettel szemben a kormány kérte az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését. Sajnálatosan vettük tudomásul, hogy a bíróság öttagú tanácsa 2012. május 8-án hozott indokolás nélküli levelében jelezte, hogy nem fogadja el a kérelmünket, a bíróság 2011. november 3-án hozott ítélete így 2012. március 8-án véglegessé vált, és a megítélt összeget 2012. június 8-án rendelte megfizetni.

Az ügynek közvetlen uniós jogi kapcsolódása álláspontunk szerint nincs, azonban az Európa Tanács és az Európai Unió között 2007. május 23-án megkötött egyetértési nyilatkozat tartalmazza az emberi jogok és alapvető szabadságok területén folytatandó együttműködés általános keretét, és kiemeli az Európa Tanács szerepét az emberi jogok, a jogállamiság, valamint a demokrácia letéteményeseként Európában.

(22.10)

A nyilatkozat értelmében az Európai Unió az Európa Tanácsot tekinti az emberi jogok európai szintű forrásaként, tiszteletben tartja az Európa Tanács által felhasznált eszközök egységességét, érvényességét, eredményességét az emberi jogok helyzetének nyomon követése érdekében.

Ahogy azt államtitkár úr is említette, Magyarországon azonban az ötágú vörös csillag nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom jelképe, hiszen huszonkét évvel a rendszerváltás után is elmondhatjuk, hogy szinte visszaköszön a múlt, és Magyarország második világháború utáni történelme megváltoztatta e jelkép jelentését, hiszen a nemzetközi munkásmozgalmi jelképet nagymértékben sikerült a kommunista diktatúrának lejáratnia. Ugyanis ennek a jelképnek a jelentését - mint ahogy mondtam - a történelem megváltoztatta, hiszen ennek következtében egy olyan önkényuralmi rendszer szimbólumává vált, amit az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett. Ezért az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelent a kommunista diktatúrát jellemző önkényuralmi eszmékkel, illetve ezek propagálásával, ahogy azt államtitkár úr is nagyon helyesen megállapította.

Szükségesnek tartom továbbá felhívni a figyelmet az Európai Unió Bíróságának két ítéletére. Az ítéletekben foglalt megállapítások arra engednek következtetni, hogy az önkényuralmi jelképek viselése, használata az uniós jogi környezetben eltérő minősítést kap. A bíróság egy korábbi vörös csillag viselésével kapcsolatos ügyben - ez az úgynevezett Vajnai-ügy volt - megállapította, hogy az semmilyen módon nem kapcsolódik a szerződések rendelkezéseinek hatálya alá tartozó egyik helyzethez sem, és a bíróságnak nincs hatásköre a tagállami bíróság által feltett kérdés megválaszolására. A másik ilyen ügy volt a szovjet címer közösségi védjegyként történő lajstromozását megtagadó határozat felülvizsgálata, ugyanis ennek során az Európai Unió törvényszéke elfogadta azt a megállapítást, hogy a megjelölést bizonyos tagállamok - és itt külön kiemelte Magyarországot is - területén az emberek közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek tartanák, illetve hogy Magyarországon a szovjet címer jelentéstartalma nem halványult el, nem változott meg olyan mértékben, hogy azt az emberek ne politikai jelképként fognák fel. Mindezek alapján feltételezhető, hogy az Unió részéről nem várható olyan elvárás, hogy az említett büntető törvénykönyvi rendelkezéseket Magyarországnak módosítani kellene.

Megemlíteném a 61/2011. (VII.13.) alkotmánybírósági határozatot. Az Alkotmánybíróság általánosságban megjegyezte, hogy az alkotmány ugyanúgy fogalmazza meg az alapjog lényegi tartalmát, mint valamely nemzetközi szerződés, például a polgári és politikai jogok egyezségokmánya és az emberi jogok európai egyezménye. Ezekben az esetekben az Alkotmánybíróság által nyújtott alapjogvédelem szintje semmiképpen sem lehet alacsonyabb, mint a nemzetközi, jellemzően a strasbourgi bíróság által kibontott jogvédelem szintje. A pacta sunt servanda elvéből következik az alkotmány 7. § (1) bekezdése, valamint az alaptörvény Q. cikk (2), (3) bekezdése, ami a következőt tartalmazza, hogy "Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját" - itt a kettő összhangjára hívnám fel külön a figyelmet -, valamint "Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé." Azt hiszem, ez önmagáért beszél, amit az alaptörvényünk megfogalmaz. Tehát az Alkotmánybíróságnak akkor is követnie kell a strasbourgi joggyakorlatot, az abban meghatározott alapjogvédelmi szintet, ha saját megelőző precedens határozatából ez tényszerűen nem következne.

Tisztelt Országgyűlés! A jelenleg hatályos büntető törvénykönyv - ami az 1978. évi IV. törvény - 269/B. §-a kimondja: "Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő."

Nemzetközi kitekintésben - mint ahogy azt államtitkár úr is mondta - a magyar szabály nem kivételes Európában, hiszen több állam szabályozása bünteti a diktatúrák jelképeinek a használatát: Ausztria, Franciaország, Németország, Románia. Aztán említhetjük Litvániát is. Litvániában kifejezetten nevesítik a kommunista múlt szimbólumait a tiltott jelképek között. Litvániában két jogszabály tartalmaz szabályozást a tárgykörben, a gyülekezési jogról szóló, amit 1993. december 2-án hirdettek ki, ez a Law on Meetings, a horogkereszt, az SS-jelvény, a sarló és kalapács, valamint az ötágú vörös csillag viselését tilalmazza a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken általános jelleggel. A közigazgatási szabálysértésekről szóló törvény a fenti körbe sorolható szimbólumok viselésének tömegrendezvényen vagy demonstráción való használata esetében a megsértőket pénzbírsággal sújtja, nevezetesen 145 és 295 euró közötti pénzbírsággal.

Az Európai Unió törvényszéke a T/232/10. számú, 2011. szeptember 20-i ítéletében elutasította az uniós védjegyhatóság azon határozatával szemben emelt kifogást, amely a szovjet címer közösségi védjegyként történő lajstromozását megtagadta. A törvényszék elfogadta azt a megállapítást, miszerint a megjelölt bizonyos tagállamok területén az érintett közösség jelentős része közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek tartaná, illetve hogy Magyarországon a szovjet címer jelentéstartalma nem halványult el, nem változott meg oly mértékben, hogy azt az emberek ne politikai jelképként fogják fel.

A már hivatkozott büntető törvénykönyv 269/B. §-ának alkotmányosságával az Alkotmánybíróság 14/2000. (V.12.) alkotmánybírósági határozatában foglalkozott, és rámutatott arra, hogy a jelképek egy sor eszmét, elvet és gyakorlatot egyetlen tárgyba, személybe vagy piktogramba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. Magyarországon az ötágú vörös csillag nem csupán tehát a nemzetközi munkásmozgalom jelképe, a második világháború után a történelem megváltoztatta e jelkép jelentését, amely ennek következtében egy olyan önkényuralmi rendszer szimbólumává vált, amit az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását, gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett.

Az Alkotmánybíróság azt is megvizsgálta, hogy a korlátozásnak törvényes célja volt-e, bevezetését nyomós társadalmi szükség indokolta-e, és hogy a korlátozás arányban állt-e az elérni kívánt törvényes céllal. Tehát az arányosságot is vizsgálta, hiszen ez is nagyon sokszor kifogás tárgyát képezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai alapján a szóban forgó korlátozás nyomos társadalmi szükségletre adott válasznak tekintendő, a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében.

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a törvényes célok védelme büntetőjogi szankciónál enyhébb eszközt nem biztosít. Továbbá a korlátozás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának csak néhány pontosan körülírt formáját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulást, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének a szándékát tartalmazza.

A tiltás nem vonatkozik a jelkép tudományos és művészeti, oktatási vagy ismeretterjesztési célú használatára, ahogy azt az államtitkár úr is kiemelte.

(22.20)

A cselekmény vétséget képez, amelynek elsődleges szankciója a magyar jog alapján elrendelhető legenyhébb szankciót vonja maga után, a pénzbírságot.

Rámutatott az Alkotmánybíróság arra, hogy a demokratikus jogállami értékek védelme az állam minden szervének kötelessége, kötelessége az emberi személy méltóságának tisztelete is. Az erőszak, a gyűlölet, a szembenállás megnyilvánulásaival szemben pedig fel kell lépni a jog eszközeivel. A szóban lévő jelképek minden korlátozás nélküli, nyilvános, szabad használata a jelen történelmi helyzetben az emberi személy méltóságát tisztelő, ezért a gyűlölet és agresszió eszméit elítélő, a demokrácia értékei mellett elköteleződő minden személyt súlyosan sért, és különösen sérti a nácizmus és a kommunizmus üldözötteit. Magyarországon elevenen él mindkét eszme emléke és a jelképek használata mellett elkövetett minden bűn. Ezek nem merülnek feledésbe.

Közöttünk élnek a súlyos sérelmet szenvedett személyek és hozzátartozóik. A jelképek használata felidézi a még közeli múltat, az akkori fenyegetettségeket, az embertelen szenvedéseket, deportálásokat és a halált okozó ideológiát. A kommunizmus áldozatainak számára szakértők mintegy félmillióra teszik. Ennyi ember esett áldozatul a munkatáborokban, a málenkij robot során, a Rákosi rendszerben, az '56-os forradalom és az azt követő megtorlások következtében. A diktatúrához kapcsolódó jelképek használata sokakban rossz emléket és félelmet kelt. Sok esetben kegyeleti jogokat sért, ezért Magyarországon az ilyen magatartások alkalmasak lehetnek a közrend és a köznyugalom megzavarására.

Ezen elmondottak alapján azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a kormány által beterjesztett országgyűlési határozatot fogadja el, amely kimondja, hogy tudomásul veszi az Országgyűlés, hogy az ítélet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés valóságtartalmát megismerte, és állást foglal amellett, hogy a Magyarországot marasztaló ítélet végrehajtásával, továbbá a törvény módosításával nem ért egyet.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)