ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Arra biztatom, hogy minden konkrét üggyel bátran forduljon a miniszter úrhoz. Azonban azt gondolom, hogy a konkrét ügyek fölött van itt egy vita közöttünk, amit nem érdemes palástolni. Mindannyian tudjuk, hogy a Magyar Szocialista Párt a nagybirtok pártján áll. Egyesek szerint azért, mert a volt kommunista agrárvezetők mára nagybirtokosokká lettek, és ezért nem történik más, mint hogy az MSZP segíti az övéit. Szerintem azonban ennél jóval komolyabb dologról van szó. Ugyanis a Magyar Szocialista Párt meggyőződésből áll a nagybirtok pártján. Az a politikai és szakmai meggyőződésük, hogy Magyarországon csak akkor lehet sikeres a mezőgazdaság, ha a nagybirtok keretei között zajlik a földművelés.
A mi meggyőződésünk ezzel szemben az, hogy a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha a kisbirtok megerősödik, a középbirtok uralkodóvá válik, a nagybirtok pedig kiegészítő elemmé szorul vissza, marad belőle, ahol szükséges, de csak kiegészítő jelleggel. Ezért a kettőnk közötti vita, bár látszólag konkrét ügyekről szól, valójában a nagybirtok és a középbirtok vitája. Ez érhető tetten, ez a nézetkülönbség a földbérleti pályázatoknál is. Mi arra törekedtünk, hogy a helyben lakók jussanak földhöz, maximum 1200 hektár terület lehet egy kézben a korábbi magánföldekkel egyetemben, és állattartást is előírtunk a földbérletekhez. Korábban ilyen előírások nem voltak.
Hasonlóképpen a közöttünk meglévő különbség az oka annak, hogy míg az önök kormányzásának idején megkötött bérleti szerződések közül számos nulla és száz forint közötti hektáronkénti vagy aranykoronánkénti bérleti díjat írt elő, most a közkassza javára egységesen 1250 forintot kell fizetni a bérlőknek aranykoronánként. Ahol korábban egy bérlő volt, most pedig 20-25-30 és 35 bérlő kapott lehetőséget. Ez a mi politikánk, és ezt kívánjuk folytatni, tisztelt államtitkár úr, a jövőben is.
Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)