HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Itt az előttem szóló ellenzéki képviselők majd' mindegyike elmondta, hogy az előttünk fekvő költségvetési törvényt megalapozó törvényjavaslat mennyire keretjellegű, előkészítetlen, mennyi bizonytalanság van benne, csakúgy, mint magában a költségvetési törvényben. Ez kétségtelen, gyakorlatilag csak további kérdéseket vet fel, csak további bizonytalanságot teremtett ezen törvényjavaslatok benyújtása.

Egy dolog azonban, amiről most szeretnék önöknek szólni, egészen biztos, megmondom, hogy mi. Az, hogy a feladatfinanszírozás rendszere megbukott. Tehát az az új önkormányzati finanszírozási rendszer, amit az új önkormányzati törvény elfogadása kapcsán harangoztak be, és amelyben, az új önkormányzati törvényben még csak említésszerűen jelent meg a feladatfinanszírozás fogalma, az most kiderült, egyrészt a költségvetési törvényből, hogy mit is jelent, másrészt ebben az előttünk fekvő, a költségvetést megalapozó törvényjavaslat-csomagból, hogy ez az elgondolás gyakorlatilag megbukott.

Miért is mondom ezt? Azért, mert kiderült a költségvetés tervezésekor, hogy az élet számtalan feladatát, amelyet az önkormányzatok felvállaltak, nem tudják belekényszeríteni a feladatfinanszírozás elég merev rendszerébe, tehát egyszerűen kénytelenek tágítani ezen a rendszeren. Erről szól az előttünk fekvő törvényjavaslatnak két paragrafusa is. Két paragrafus ugyan, de vallom, hogy az önkormányzataink életét merőben befolyásolják, nagyon sok minden kérdésben teremtenek további bizonytalanságot, illetve igen kilátástalan helyzetet.

Miért mondom, hogy bizonytalanságot teremtenek? Például azért, mert csak ebben a két rövid paragrafusban - az egész nincs egy fél oldal se talán összességében - további négy jogszabályra utalnak, amelyben gondolják majd a későbbiekben meghatározni, hogy tulajdonképpen melyek is azok a feladatok, amelyeket az egyes önkormányzatoknak el kell majd látni, tehát konkrétan melyik település milyen feladatot kell hogy ellásson kötelező jelleggel, hogy mi az a közszolgáltatási szint, amelyet elvárnak az önkormányzatoktól, hogy melyek azok a jellemző mutatószámok, amelyek alapján majd fognak kapni bizonyos értelmű normatívákat, hogy a saját bevételek köre mit jelent, és a mértéke, az elvárt saját bevétel mértéke mit jelent, illetve az önhiki felhasználását is egy további jogszabály, fölteszem, ez a költségvetési törvény és annak a végrehajtási utasításai fogják majd szabályozni.

Tehát sikerült megint olyan értelemben egy keretjellegű jogszabályt alkotni, amelyben elég nehéz majd szerintem a későbbiek során tájékozódni. Már csak azért is, mert magában a költségvetési törvényben is, a IX. fejezetben, ami az önkormányzatokról szól, mondjuk ki, egy forradalom zajlott le bizonyos értelemben, az eddigi 140 különböző normatíva helyett most négy nagy "zsákot" kapnak az önkormányzatok. Hogy az egyes önkormányzati normatívák, feladathoz rendelt normatívák hova is kerültek a négy zsákon belül, azt nem tudhatjuk. Szó szerint mondhatjuk, hogy zsákbamacskát árul a kormány az önkormányzatoknak, de mondom, ezt nemcsak én nem tudom, hanem sok esetben a kormánypárti politikusok, polgármesterek sem tudják.

Tehát csak ennyit lehet egyelőre biztosan tudni, hogy a bizonytalanság tovább nőtt, de egyetlen dolog azonban vegytisztán egyértelmű, nevezetesen az, hogy mi az, ami nem került ki, pontosabban először arról beszélek, hogy mi az, ami kikerült az eredeti törvényből, mert ez a 12. §, amiről beszélek, az új önkormányzati törvényt módosítja valójában.

Az egyik pont, ami kikerült belőle, az az, hogy - idézném - "törvényben meghatározott feladatok fedezetét feladatalapú támogatással biztosítja az Országgyűlés". Ez egy eléggé konkrét mondat volt, azzal együtt, hogy persze hozzá volt téve, hogy az elvárható saját bevételt biztosítani kell és így tovább. De az, hogy a fedezetet biztosítja az Országgyűlés, én úgy gondolom, hogy minden esetben azért egy kapaszkodó lehetett volna az önkormányzatoknak, na ez kikerült.

Még mi került ki? Az került ki, kérem tisztelettel, hogy önként vállalt feladatokhoz támogatást biztosíthat az önkormányzatoknak az állam. Miért? Ezen túl, ha önként vállalt feladatot teljesíteni akar egy önkormányzat, akkor nem fog semmilyen módon hozzájárulni az állam ezen feladatok ellátásához? Nem tudom, az itt lévő képviselőtársaim, akik esetleg még településekben dolgoznak, tudják, hogy ez egy nagyon súlyos érvágást fog jelenteni a településeink számára.

(14.40)

Ez egy megdöbbentő megszorító csomag gyakorlatilag, amit az önkormányzatok kapnak a nyakukba. Na, és ami benne maradt, az pedig az önkormányzatok jogszabályon alapuló elvárható saját bevétele. Ez az a - mondjuk így - Damoklész kardja, amely minden önkormányzat feje felett lóg, tudniillik ez a következőkről szól. Van egy kötelező feladat. Ebből igen sok van, egy feladatcsomagot kaptak gyakorlatilag az önkormányzatok az új önkormányzati törvényben, 24 különböző pontban sorolja fel a törvényhozó, hogy mely feladatokat gondol a településeken keresztül ellátni, és ebben még nincs is benne az, hogy a közoktatás esetében az iskolák működtetése is az önkormányzatok feladata. Ezt majd valamikor egyszer rendbe kellene tenni, jelentem tisztelettel.

Tehát 24 különböző feladat van, amelyekhez az állam bizonyos mértékű támogatást nyújt. Ezt kötelező ellátni az önkormányzatoknak valamilyen jogszabályban meghatározott módon, és mivel kötelező ellátni, ezért kötelező hozzá is tenni ezt a bizonyos elvárt bevételt. Megkérdeztük a bizottsági ülésen, hogy hogyan kell hozzátenni. Ezek szerint az elvárt bevétel azt jelenti, hogy kötelező lesz helyi adókat bevezetni? Erre az volt a főosztályvezetői válasz - hiszen a mi önkormányzati bizottságunk nem érdemli meg azt, hogy legalább államtitkári szinten legyen képviseltetve a tárca, amikor a költségvetést tárgyaljuk -, tehát az volt a főosztályvezetői válasz, hogy nem, nem lesz kötelező bevezetni a helyi adókat, de kötelező lesz hozzátenni ezt a bizonyos elvárt részt. Miből? Hát, például a helyi adókból.

Már bocsásson meg a világ, de meglehetősen gyermeknek nézik az ott ülő képviselőtársakat, tehát egy egyszerű formállogikai következtetést nem hajlandóak levonni, és igen, egyértelműen szólni hozzánk, hogy igen, sajnos nem tudunk mást csinálni, csak kötelezővé tenni gyakorlati értelemben a helyi adókat. Azaz, lefordítom magyarra: ezentúl minden magyar településen, mind a 3200 magyar településen nagyon valószínű, hogy kötelező lesz az építményadó bevezetése, kötelező lesz a telekadó bevezetése és így tovább. Tehát az összes olyan jellegű, ingatlan jellegű adó, amelyet önkormányzatok eddig nem vetettek ki, hiszen nem tudják behajtani a településen lakóktól, gyakorlatilag arra lesznek kényszerítve, hogy igenis, valamilyen úton-módon kivessék, valamilyen úton-módon behajtsák, mert különben maga az önkormányzat mint olyan lesz fenyegetve, az önkormányzat fennmaradásának a lehetősége.

Hiszen, ha ezt nem teszi meg az adott önkormányzat képviselő-testülete, sebaj, majd aktuspótlás keretében megteszi helyette a kormányhivatal. Hiszen azért van a kormányhivatal, hogy betartassa a településekkel a törvényt, és ha az elvárt bevételt nem hajlandóak például helyi adóból hozzátenni az egyes feladatok finanszírozásához a települések, akkor majd a kormányhivatal vezetője az egyes települések helyett megalkotja a helyiadó-rendeletet, amely azt fogja jelenteni, hogy építményadót kell fizetni, telekadót kell fizetni és így tovább. Tudjuk Rogán Antal módosítója után, tavaly december óta, hogy ez azt jelenti, hogy az egyes épületek, az egyes ingatlanok forgalmi értékének akár a 3 százaléka is lehet. Ezt mindenki számolja ki szépen odahaza, hogy mit jelent a saját ingatlana tekintetében, hogy hány százezer forintnyi, adott esetben hány százezer forintnyi pluszköltséget jelenthet ez az egyes családok életében.

No, tehát ez az, amelyet biztosan tudunk, amelyet biztosan tartalmaz ez a törvényjavaslat. Természetesen az a kérdés, amit itt fölvetettek a képviselőtársaim korábban, hogy ez a sok bizonytalanságot jelentő, gyakorlatilag koraszülött törvény vajon a végső változata-e ennek a törvénynek, és őszig mit hoz az élet még, milyen további módosításokat, erre nagyon kíváncsiak vagyunk. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az önkormányzatokat és rajta keresztül a kisembereket nem tarthatják tovább ennyire bizonytalanságban. A kormányzatnak megvan a felelőssége abban a kérdésben, hogy nyíltan, egyértelműen beszéljen, mert az emberek költségvetéséről van szó, mindannyiunk életéről van szó. Ezért követeljük, hogy tiszta vizet a pohárba, öntsenek végre tiszta vizet, legyen egyértelmű a beszéd!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage