Ugyanakkor számtalan más törvény foglalkozik a költségvetés előkészítéséhez kapcsolódó témakörrel, és sajnos ez olyan, mint egy bozót, ember legyen a talpán, aki átlátja ezeket a jogszabályokat, ezek egymáshoz való kapcsolódását. No nemcsak amiatt, hogy a normaszöveg nehéz és bonyolult lenne, hanem az időtényező miatt is, hiszen immáron lassan hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy pár óra áll a képviselők rendelkezésére, hogy ilyen fontos törvényeket át tudjanak tekinteni.

Ugyanakkor a költségvetés előkészítése nyilvánvalóan egy komplex feladatot jelent. Mi jelenti, mi jelentheti a költségvetés megalapozását? Kétségtelen, hogy az első dolog a jogi környezet, a szabályozás áttekintése, a költségvetés által érintett különböző területeken bekövetkezett változások tükröztetése a költségvetési tervezésben. Ez az egyik dolog. De a másik, talán még ennél is fontosabb: magának a költségvetés előkészítésének a reális, áttekinthető, a reálfolyamatokkal köszönő viszonyban lévő összhangjának a megteremtése. Nyilvánvalóan, hogy ez utóbbi a valódi fundamentuma a költségvetés előkészítésének.

Itt szeretném elmondani magam, mint a Demokratikus Koalíció képviselőjének az álláspontját, hogy a 2013-as költségvetés nincs jól megalapozva. Nézzük, hogy mire alapozzuk ezt az álláspontunkat. Az egyik ilyen dolog az időtényező. Turi-Kovács képviselő úr már felvetette ezt a kérdést, azt feszegette, hogy helyes-e, hogy itt most nyár folyamán tárgyalja a Ház a költségvetést, és erre a dilemmára ő úgy válaszolt, hogy szükségszerű, hogy a költségvetés most kerüljön a Ház elé.

Nyilvánvaló, hogy ez így nem állja meg a helyét, a költségvetés előkészítése kutyafuttában történt, zártan, nem voltak komoly egyeztetések e tekintetben különböző érdek-képviseleti szervekkel, és pláne nem értesülhetett a társadalom ezekről az elképzelésekről. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy bizony ebből a szempontból ez egy koraérett költségvetés, és ahogy itt többen érintették: nyilvánvaló, hogy az ősz folyamán a módosítók kapcsán önök még nagyon sok új javaslattal fognak előállni.

Mi a következő, ami alátámasztja ezt az állításunkat? Azt gondolom, hogy a 2012. évi költségvetés módosítása, ami ugyancsak itt a Ház előtt van, azt mutatja, hogy még a 2012-es gazdasági folyamatok, költségvetési gazdasági folyamatok sem kerültek a helyükre, számtalan fontos változás várható a tekintetben. Azzal a törvénnyel kapcsolatosan a Költségvetési Tanács azt írja, hogy a folyamatok kedvezőtlenebbek, mint amit a törvény beterjesztője fölvetett, nincsen számszaki levezetés, nincsen megalapozó számítás, valószínűleg növelni fogja a hiányt, vagy legalábbis ennek a kockázata fennáll.

Jól tudjuk, ez a törvénytervezet azzal számol, hogy az áfabevételek növekednek durván 100 milliárd forinttal.

(14.50)

Ez a növekmény nem egy valós növekmény, ez egy pénzügytechnikai növekmény, ugyanis a 45 napos áfa-visszatérítést fölemelik 75 napra, miközben tegnap éppen a miniszterelnök terjesztett elő egy olyan javaslatot, hogy bizonyos körben a vállalkozásoknak mindaddig nem kell befizetni az áfát, amíg a kibocsátott számlájuk ellenértékét nem kapják kézhez. Tehát már az idei költségvetésnek ez a 100 milliárdos bevételi növekménye is bizonytalan; ugyanígy bizonytalan, hogy ez a törvény azzal számol, hogy az állami vagyonkezelésből 47 milliárd forintos többlet keletkezik. Ugyanakkor egy 50 milliárdos európai uniós önerőalapot képeznek a költségvetésben meglévő 10 milliárddal szemben mindenfajta egyéb felmérés nélkül.

Ez a törvény, a 2012-es költségvetés megalapozását szolgáló törvény nagyon sok hasonlóságot mutat a mostani költségvetési megalapozást előkészítő törvénnyel, nevezetesen, hogy például az önkormányzati finanszírozás számtalan területét érinti, például szabályozza az illetékbevétel jövő évbeli sorsát, de nyilván már ezt nem kapják a megyei önkormányzatok, meg fogja szüntetni azt, hogy a megyei jogú városok részesüljenek ebből a dologból. Számtalan olyan átmeneti feladatot érint, mint például a megyei önkormányzatok konszolidációja vagy a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények költségvetésének rendezése. Változtatja a normatívákat, aminek eredményeképpen az egyházak 30 milliárd forintos többletforráshoz jutnak; itt azt mondja a törvénytervezet, hogy becslésekre és számításokra alapozza ezt, de gyanítom, hogy inkább a becslés a meghatározó és az a szándék, hogy az egyházi szervezeteknek még további támogatást biztosítsanak ennek köntösében. Egy szó mint száz, a 2012. évi költségvetés módosításáról szóló, ugyancsak a Ház asztalán fekvő törvény is számtalan olyan szöveget tartalmaz, amely érinti a 2013-as költségvetés előkészítését, de itt, ebben nem szerepel.

De itt sajnos nem áll meg a dolog, hosszú lenne nyilván ennek a felsorolása, hiszen itt említhetném az oktatási törvényt; vita van a tekintetben, hogy az iskolák üzemeltetője akkor most ki legyen, a 3000 lakosnál nagyobb településeknek ez kötelező feladata legyen-e, amely kötelezettségről egyébként lemondhatnának ezek az önkormányzatok a javaslat szerint, a többi önkormányzat önként vállalhatná ezt, ugyanakkor például a köznevelési törvénynek a módosítása nem emlékezik meg arról, hogy ehhez az önkormányzatok kapnak-e valamifajta támogatást. Hús-vér módon összekapcsolódik például ez a kérdés is a költségvetés előkészítésével, és semmifajta választ nem kaptunk rá.

Aztán újabb és újabb meglepetések is érik az embert, hiszen azért a világ is változik. A hétvégi európai uniós miniszterelnöki értekezleten hihetetlen erős irányt vett ez a szervezet egy erősebb együttműködés irányába, ennek elmélyítése irányába, erről kaphattunk egy tájékoztatást, és eközben a miniszterelnök egy grandiózus csomaggal állt elő a foglalkoztatás tekintetében, amelyet itt már a vita során is többen érintettek és vitattak. Ennek a lényege mégis az, hogy 300 milliárd forintot igényelne, és hogyha a költségvetési törvény előkészítéséről beszélünk, akkor bizony az lett volna a helyes, és az lett volna a korrekt, hogy ezek a szabályok itt szerepelnek, ebben a törvényben, hogy tudjuk, hogy mi a csudát kell figyelembe venni és betervezni a költségvetésünkbe. De ezek fényévnyi távolságra vannak még a parlament asztalától, és nyilvánvaló, hogy nagyfokú bizonytalanságot okoz a költségvetés előterjesztését illetően, nem beszélve azokról az egyéb ötletekről, ami például a Magyar Nemzeti Bankra vagy a Magyar Fejlesztési Bankra különböző járulékokat terhel.

Tehát a pénzeket teszik az egyik zsebből a másikba, az állami források köre nem bővül, semmi olyan intézkedést nem hoznak, ami a gazdaság növekedését jelenti. A kormánynak az elmúlt időszakbeli gazdaságpolitikája aláásta a befektetéseket, a munkahelyeket nem lehet szelektív módon védeni, ahogy tegnap a miniszterelnök úr itt, az ország nyilvánossága előtt elővezette, de mégis azt lehet hallani, hogy valamire készülnek, nem tudjuk pontosan, hogy mire, ugyanakkor a költségvetés előkészítéséről beszélünk. Azt gondolom, hajmeresztő, hogy a költségvetés tárgyalásának időszakában egy 300 milliárd forintos, a költségvetést érintő elképzelést vázolnak föl, és se híre, se hamva annak, hogy mit akarnak ezzel kapcsolatosan csinálni és tenni.

Ez a törvény azért vérszegény tehát a véleményünk szerint, mert ehhez képest rettentően kevés szabályozási tárgykört tartalmaz, de nem is a tárgykörök száma a perdöntő, hanem a szabályozás mélysége. Vegyünk itt egyet, az önkormányzati szabályozás témakörét. Nemcsak az önkormányzati rendszer alakult át, hanem ennek a finanszírozása is átalakul az elkövetkezendő időszakban. Sokat hallottunk arról, hogy itt áttérnek a normatívalapú finanszírozásról a feladatalapú támogatásokra, de nem tudom, hogy van-e ember itt, ebben a teremben, aki látott egy olyan dokumentumot, egy olyan papírt, törvényjavaslatot vagy bármit, amiben a kormány átfogóan felvázolta volna, hogy mit ért ez alatt a finanszírozási rendszer alatt, hogyan fog ez működni, és melyek lesznek az átmeneti szabályok.

Ez a törvény egyébként nem tartalmazza ezeket a szabályokat, tehát nem lehet megtudni, innét-onnét találunk tükörcserepeket, ezekből próbálhatjuk összerakni, hogy milyen lesz ez a finanszírozási rendszer, de azt gondolom, hogy igazából még nem alakult ki senkinek a fejében, hogy mi is lesz itt, nem beszélve arról, hogy az átmeneti szabályok bonyolultsága is óriási, és ezek rögzítése is hiányos.

Ez a törvényjavaslat is azt írja le, hogy feladatalapú támogatással biztosítja majd a költségvetés a kötelezően ellátott, törvényben rögzített feladatait az önkormányzatoknak, amelyekről jól tudjuk, hogy egyre kevesebb, hiszen az önkormányzati törvény sok fontos, lényeges önkormányzati jellegű, az önkormányzatiságot kifejező feladatot elvitt. Tehát úgy tűnik, minthogyha a még maradó feladatokra az állam aztán garanciát vállal, és finanszírozni fogja, de nyilvánvaló, hogy nincs így. Elvárható saját bevételekről beszél, de ennek a mértékéről, kiszámítási módjáról, figyelembevételi körülményeiről nagyon keveset ír. Azt gondolom, hogy ez a kis, nyúlfarknyi szabályozás nem erősíti az önkormányzatoknál e tekintetben meglévő bizonytalanságot, azt továbbnöveli, nem tudják, hogy milyen lesz a gazdálkodásuk, milyen lesz az állami és az önkormányzati igazgatási feladatok szétválasztása, mi lesz az oktatásban.

Sajnos ez egy nagyon hosszú téma lenne, de hadd említsek meg a törvényből egy másik fontos részt, ez az innováció. Nem azért vált ez itt a vita egyik fő tárgyává, merthogy olyan sokat foglalkozik ez a törvény vele, hanem azért, mert a gazdaság teljesítőképességének növelése szempontjából úgy látom, hogy ezt mindenki fontosnak tartja, a növekedés egyik lehetséges motorjának, és jól tudjuk azt, jól látja ezt mindenki, hogy ezekkel kapcsolatosan komoly probléma van. Áltatják magukat a kormánypárti képviselők, hogy itt csak arról van szó, hogy a kormány nem rak az innovációs járulékhoz még támogatást, de rakhat - nyilvánvaló, hogy nem fog rakni -, baj van az innovációval, kevés az állami támogatás.

(15.00)

Itt inkább az a probléma, hogy nem látunk semmifajta olyan szabályozást, ami gazdasági növekedést hozna Magyarországon, amely munkahelyteremtést hozna Magyarországon, ami az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának valós, lényegi korrekcióját jelentené. Úgy érzem, hogy ez a vélemény tükröződött az innovációval kapcsolatos vitában. Ezt a törvényjavaslatot a Demokratikus Koalíció képviselői nem támogatják.

Köszönöm szépen.