Bő másfél hete érkezett a hír a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetéséről, és ahogy ez várható volt, a bejelentés óriási megdöbbenést váltott ki a szakmában, még talán kormányoldali körökben is. Ezen az sem segített, hogy azóta nyilvánosságra került a KÖH utódjának számító Förster (sic!) Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtal kapcsolatos elképzelés is. Tehát a megszüntetés végül is átszervezéssé finomodott. Az átszervezés lényege, hogy az építészeti és régészeti hatósági feladatok, engedélyezések átkerülnek első fokon a járási, másodfokon pedig a megyei kormányhivatalokhoz. Az új intézménynél pedig csak a tudományos munka, a műtárgyak védetté nyilvánítása, adat- és térképtárak, világörökségi, gyűjteményi és más funkciók maradnak.

Így egy rendkívül súlyos probléma keletkezik az örökségvédelemben, a műemlékeknek egyszerűen nem lesz független szakmai védelme, a nevükben is a kormány kiszolgálását jelző hivatalok meggyengített szakmai háttérrel pedig nem lesznek képesek ellenállni a különböző beruházói érdekcsoportok lobbierejének. Hiába védi az államtitkár úr azzal az átalakítást, hogy annak oka részben a gördülékenyebb döntéshozatal, részben pedig éppen a műemlékek hatékonyabb védelme, felújításuk lehetőségének meggyorsítása, egyszerűbbé tétele, azért a lóláb kilóg. Más nyilatkozatokban egyenesen KÖH-re állítólag jellemző hivatali korrupció, pazarlás jelenik meg indokként, vagy az, hogy az örökségvédelem teljesíthetetlen feladatokat szab a beruházásoknál.

De ha voltak is nehézségek a működő rendszerben, vajon az egyetlen megoldás-e a rendszer teljes megszüntetése vagy pedig annak okosabb átalakítása? A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal napi aprómunkája mellett látványos és nagyon komoly szakmai eredményeket is elért az elmúlt időszakban. A KÖH-nek köszönhető, hogy megmaradt a régi pesti zsidónegyed több tucatnyi értékes, védett épülete és a régi gettófal, vagy az, hogy a belváros történelmi városszövetébe nem éktelenkedik bele a Csipak-féle léghajó formájú óriási irodaház. A KÖH bontatta le a gellérthegyi Citadella tövébe engedély nélkül épített, trendinek szánt magánteraszt, de emellett a KÖH engedélyezett és szakmailag felügyelt számtalan igényes műemléki felújítást, amelyek közül tíz azóta a rangos Europa Nostra-díjban részesült.

A régészet és a műemlékvédelem lényegéből fakadóan a KÖH olykor bizony komoly akadálya volt egyes fejlesztéseknek. Sajtóhírek szerint éppen ez lett a veszte, a kecskeméti Mercedes-gyár építése kapcsán kiadott régészeti feltárás lehetett az egyik ok, ami bizonyos körökben kiverte a biztosítékot. De hasonló folyamatok állhatnak a hivatal korábbi térvesztésének hátterében is, az idén július 1-jén elfogadott törvénymódosításnak ugyanis éppen az a Borkai Zsolt, Győr polgármestere volt a benyújtója, aki éppen a győri Dunakapu téren előkerült, egyedülálló reneszánsz kori szögleterőd feltárt alapjai fölött tervez mélygarázst építeni. A sor nyilván hosszan folytatható még, a KÖH "bűnei" számosak. Már ha bűnnek nevezzük azt, hogy egy hivatal teszi a dolgát, védelmezi a nemzeti kulturális emlékeinket, óvja és elősegíti a feltárásukat, és gondoskodik az előkerült leletek fennmaradásáról és bemutatásáról.

Ez egyébként az alaptörvényből adódó kötelessége is. Az elmúlt két évben tapasztalt örökségvédelmet fokozatosan kizsigerelő folyamat mögül azonban egészen más kép sejlik föl, mint amit például az alaptörvényben is olvashatunk. Ahogy a Magyar Régész Szövetség is fogalmaz közleményében: "A műemléki és régészeti hatósági ügyek szakmai kontroll nélküli kezelése olyan ország képét rajzolja elénk, ahol az állam értékrendjében nem a nemzeti értékek, hanem az aktuális helyi gazdasági és politikai érdekek állnak az első helyen."

Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök tulajdonképpen az előző polgári kormány által lefektetett örökségvédelmi intézményrendszerrel szakítanak és azzal a fajta politikával, amit méltán nevezhetünk konzervatívnak, és éppen ezért az örökségvédelem szempontjából nagyban találkozik azzal az értékrenddel, amit az LMP képvisel. Önöknek kell eldönteniük, hogy Winston Churchill vagy pedig Hunvald György szellemi társai lesznek az elkövetkező években.

Köszönöm a figyelmet.