Mint ahogy azt Potápi elnök úr is megemlítette a bizottsági felszólalásában, a bizottság ülésén még április 23-án Ékes Ilona képviselőtársam és magam is éltünk kifogással Glatz Ferenc elnök úr, a magyar-szerb történész vegyes bizottság elnökének munkájával és egyes nyilatkozataival kapcsolatban. Engedje meg, hogy egy-két idézettel éljek ezzel kapcsolatban. Ékes Ilona képviselőtársam akkor azt mondta: "Tapasztalom, és információk többször jutottak el hozzám felháborodásokról, hogy a magyar társelnök úr elég erősen megkérdőjelezhető stílusban beszél erről az időszakról, illetve hogy a kutatás nem történik olyan ütemben, ahogy ez elvárható lenne. Elnök úr, tervez-e valamilyen lépést, tud-e egyáltalán valamilyen lépést tenni, hogy vagy ne forduljon elő többé ilyen kijelentése az elnök úrnak, amiben kifejezetten a magyar oldal hitelét rongálva, nem megalapozottan nyilatkozik, vagy pedig lehet-e gondolkodni abban, hogy új elnöke, társelnöke legyen ennek a vegyes bizottságnak?" Ékes képviselő asszony nem említette ugyan név szerint Glatz elnök urat, ezt megtettem magam, jóval konkrétabban fogalmazva.

Elnök úr ezzel kapcsolatban egyrészt azt válaszolta: "Arról, hogy a kutatás lelassult vagy nem is indult el elég lendülettel, hogy ezt a szót használjam itt még egyszer, erről van tudomásom, az elnök úrral, mármint ennek a bizottságnak az elnökével, Glatz Ferenc akadémikussal, a Történettudományi Intézet korábbi igazgatójával beszéltem erről. Az itteni visszajelzések alapján újra elő fogom venni ezt a kérdést én magam is, és én magam megnézem azt, hogy mi a bizottság munkája és a kutatás lelassulásának az oka, ugyanis én is konkrét eredményeket várnék."

Az én felvetésemre válaszolva Pálinkás elnök úr még leszögezte: "Még egyszer mondom, a dolognak utána fogok nézni, és az elnök urat arra fogom kérni, hogy egyrészt a kutatások gyorsuljanak föl." Szeretném kérdezni Pálinkás elnök urat, hogy április 23-a óta történt-e ilyen utánanézés, beszélt-e elnök úrral, illetve hogy milyen következtetésre jutott ezzel kapcsolatban. Azt is megemlíti Pálinkás elnök úr: "Arról, hogy az elnök úr - mármint Glatz Ferenc - tett-e olyan kijelentést, amely mondjuk, magyar érdekeket sértene, nem tudok, utána fogok nézni, és amennyiben így történt, akkor erre föl fogom hívni az elnök úr figyelmét." Szeretném kérdezni, hogy elnök úr ezzel kapcsolatban is utánajárt-e.

Amennyiben igen - de amennyiben nem, akkor is -, engedjen meg egy-két vonatkozó idézetet ezzel kapcsolatban. Nem akarok túl sokat citálni, csak mégis, hogy világos legyen, milyen problémáink vannak nekünk is és kormánypárti képviselőtársaimnak is ezek szerint. A tortenelemportal.hu történészportál hozta nyilvánosságra, illetve közölte Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a XX. században című történészkonferencián - ez 2011. szeptember 30-án történt - Glatz Ferenc elnök úr kijelentéseit, amikor például arról beszélt, idézem őt: "Valószínűleg amikor nagyapáink, az enyém nem, az egy régimódi ódivatú szocdem volt, aki nem ment a háborúba, az első világháborúba kutya Szerbia kiáltással mentek bele, akkor nem gondoltak arra, hogy mi lesz ennek a háborúnak a vége." Hát nem hiszem, hogy egy katonának azon kellett volna gondolkodni, amikor parancsot kapott, hogy mi lesz a háború vége. Glatz elnök úr ezután pedig azt fejtegette, hozzátette Bácska 1941-es visszatérésére utalva, hogy az ő apja, hála istennek, nem ment el a Délvidékre.

(12.10)

Később arról beszél, hogy most, 2011-ben, amikor nekünk, unokáknak kellene megbékélnünk, akkor a történészek elkezdik azt keresni, hogy ki kezdte, ki szúrta először hasba a másikat. Úgy gondolom, ha felállítunk egy akadémiai vegyes bizottságot, akkor mondjuk, fontos kérdés az előzmények tisztázása. Szép dolog és fontos dolog a megbékélés, de azért a megbékélés iránti vágy nem kellene hogy elhomályosítsa a pontos történelmi tények kutatásának és ennek megalapozásának igényét.

Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a nagy megbékélésben az elnök úr a második világháborúra utalva azt is elmondta, hogy a csehek megszenvedték a második világháborút a sziléziai németek miatt, de megszenvedték a szerencsétlen szlovákok is miattunk, magyarok miatt, akiknek egy jottányit sem voltak hajlandóak engedni. Azt hiszem, ennyi idézet elég, de ezekkel lehet, hogy az elnök úr találkozott.

Tehát az lenne egyrészt a kérdésem, hogy a kutatások lassulása vagy nem kellő ütemben való haladása kapcsán az elnök úr tájékozódott-e, és milyen következtetésre jutott, illetve az idézetről vagy más kijelentésekről az elnök úrnak mi a véleménye. Szeretném konkrétan feltenni ismét azt a kérdést, amit Ékes képviselőtársam is feltett, hogy ezek alapján elégedett-e Pálinkás elnök úr az akadémiai vegyes bizottság munkájával, és tervez-e esetleg személyi változásokat vagy bármilyen más változást ezzel kapcsolatban.

Emellett két dolgot a beszámolóval kapcsolatban engedjen meg, hogy megjegyezzek. Elég terjedelmes maga a beszámoló, és számos színes szemléltető ábra található benne. Annyit hiányoltam, egy kicsit örültem volna, ha konkrétabban olvashattam volna arról, hogy az egyes intézetek konkrétan milyen munkát végeztek az adott időszakban, illetve arról, hogy mekkora költségvetéssel gazdálkodtak, illetve ehhez képest ugye milyen eredményeket sikerült elérniük, felmutatniuk. Ez lehet, hogy csak nekem történészként hiányzik egy picit, de azért az előző hozzászólásomhoz hadd tegyem hozzá, hogy Glatz elnök úr felszólítatta a politikusokat arra, hogy ne beszéljenek történelemről; úgyhogy akkor az előző hozzászólásomat tekintse az elnök úgy is, mint amit nemcsak politikusként, hanem történészként tettem. Szóval, a beszámoló számomra erősen lejt a műszaki és a természettudományok irányába, és a többi tudományterület egy kicsit kevesebb említést kapott. Jó szívvel venném, ha a későbbi beszámolók ebből a szempontból a többi tudományterületre is egy kicsit jobban koncentrálnának.

Az intézethálózat átalakításáról már szóltak a képviselőtársaim előttem is. A Tudományos Akadémia az alapfinanszírozás javítása nélkül hajtott végre intézmény-összevonásokat, intézménykoncentrációt, amely összevonások sokak szerint kevésbé voltak szakmailag megalapozottak. Számos kiválóan teljesítő intézet, komoly kapcsolatokkal és komoly eredményekkel rendelkező intézet - mint például a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, de más intézeteket is lehetne említeni - viszonylag nehéz helyzetbe került, és a mozgásterük erősen korlátozódott. Szeretném ezzel kapcsolatban kérdezni az elnök úrtól, hogy tervezi-e az elnök úr az intézménykoncentrációnak bizonyos szakmai szempontok szerinti felülvizsgálatát vagy legalábbis finomhangolását a közeljövőben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)