HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem leszek ilyen hosszú, hiszen maga a határozati javaslat módosítása röviden egy határidő-módosítási kérés is.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2011-ben június 29-én hozott egy országgyűlési határozatot, amelyben feladatul tűzte ki a kormány számára a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásaira irányuló vizsgálatot. A feladathoz kapcsolódó szakmai munkát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapta meg. Ennek oka: előzetesen a 2010. október 4-ei sajnálatos kolontári ipari és természeti katasztrófa következményeit és tanulságait észlelve az Országgyűlés úgy döntött, hogy vizsgáljuk meg a privatizációs szerződéseket, elsősorban a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése okán. Amikor megkezdtük a munkát, akkor gyakorlatilag mindenki tudja, hogy az előző 20 év privatizációs szerződéseit kellett volna felülvizsgálnunk, illetve ez a munka indult meg, és szomorúan tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban az előző kormányok, illetve az előző kormányokhoz kapcsolódó ellenőrző szervek az átfogó, komplex privatizációsszerződés-felülvizsgálatot, azoknak a tanulságait nem végezték el, ezért azután, amikor elővettük az anyagokat, gyakorlatilag azt tapasztaltuk, hogy az előző 20 év privatizációs szerződéseivel foglalkozó jogelőd szervezetek, tehát az MNV Zrt. jogelőd szervezeteinek, ami az ÁVÜ, az ÁVRT, az ÁPV Rt. és a KVI volt, gyakorlatilag körülbelül 12 ezer szerződését kell felülvizsgálnunk egymástól eltérő számviteli, adatszolgáltatási rendszerében, ami annyit jelent, hogy ez óriási munka. Azt is tudni kell, hogy az elmúlt 20 év során a privatizációs szerződéseket megkötő szervezetek, gazdasági társaságok nagy része eltűnt az idők homályában, tehát sok olyan szerződés van, amely az időmúlás miatti elévülés lehetősége miatt sajnálatos módon már nem ellenőrizhető.

Amikor a szerződések felülvizsgálatát elkezdtük, egyrészt az országleltár kapcsán a szerződések nyilvántartásának rendszerezését kezdtük meg, és igyekeztünk elválasztani azokat a szerződéseket, amelyek ellenőrizhetők, végrehajtásuk során fellelhetők azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek egyébként részt vesznek ezeknek a privatizációs szerződéseknek a teljesítésében. Jelenleg körülbelül száz olyan élő szerződés van, amely környezetvédelmi kötelezettséggel terhelt, ellenőrizhető és vizsgálható. Ebből sajnálatos módon a legnagyobb szervezet a MAL Zrt., amelynek a vizsgálata és a MAL Zrt. kapcsán a különböző bírósági büntető- és polgári perek már folyamatban vannak. Ezért kértük a tisztelt Országgyűléstől, hogy tekintettel a feldolgozandó anyagok óriási mennyiségére, határidő-módosítást kérünk, és 2012. december 31-éig kérjük kitolni ennek a feladatnak a teljesítési határidejét.

A határozatnak volt egy másik pontja is, amely az önkormányzati privatizációs szerződésekkel kapcsolatos. Ez pedig nevezetesen azt mondta ki, hogy vizsgáljuk meg, hogy 1999-2010 között az önkormányzati szerződéseket célszerű-e megvizsgálni ebből a szempontból, és ha igen, akkor milyen körben. Most szintén nehéz helyzetben voltunk, hiszen úgy, ahogyan mondtam, a korábbi ellenőrző szervezetek sem vették a fáradságot, hogy bármilyen stratégia mentén átfogó ellenőrzés alá vegyék az önkormányzati privatizációt, ezért a Belügyminisztérium közreműködésével a 3200 önkormányzatot kerestük meg, hogy első körben önkéntes adatszolgáltatás keretében nyilatkozzanak számunkra, hogy mely privatizációs szerződések voltak azok, amelyek kapcsán bármilyen, tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem foglalkoztatási és egyéb kötelezettségük merülhet fel. Sajnálatos módon ez a feldolgozás még nem fejeződött be, illetve nagyon sok önkormányzat úgy értelmezte, hogy neki nem is voltak ilyen típusú szerződései. Azt azért már most látjuk, hogy az önkormányzati privatizációs szerződések közül kiemelt figyelmet érdemelnek a közműszolgáltató cégek privatizációi, amelyeket mindenképpen javasolni fogunk felülvizsgálatra.

Eddigi megállapításaink alapján azt elmondhatjuk természetesen, hogy azokban az esetekben, ahol jogkövetkezményei lehetnek a szerződés nem teljesítésének, akár polgárjogi, akár büntetőjogi következménnyel, azt érvényesíteni fogjuk, és a tanulságokat levonjuk. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a nagy munkára és a nagy munka időigényére tekintettel a 2012. december 31-éig történő meghosszabbításhoz hozzájáruljon.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage