Azért sajnos ne legyenek illúzióink, annak, hogy az elmúlt 20 év privatizációja így történt, sajnos a jogszabályi keretek is megadták a lehetőségét. Tehát jelenleg, amikor a szerződéseket vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy egyébként a szerződésszegéseknek nem túl szigorú következményei vannak. Nevezetesen az, hogy bárkitől vissza tudjuk venni adott esetben a privatizált vagyont, sajnos nem realitás. Viszont egy büntetés minden esetben, akár egy büntetőjogi felelősségre vonás is megtörténhet.

Hogy miért nem előbb kértük a határidő-módosítást? Mi júniusban jeleztük ezt, de a parlament feszített ütemére való tekintettel úgy gondoltuk, hogy elég lesz az őszi időszakra benyújtani a határidőmódosítás-kérést, hiszen elég sokáig és nagyon komoly témákban dolgozott a parlament.

Magyar Zoltán úr kérdésére a válasz igen, a Fertő tavi Nádgazdaság benne van a vizsgálatunkban. Sőt, a nemzetivagyon-törvény tárgyalása kapcsán éppen ön hívta fel a figyelmet arra az anomáliára, amit igyekeztünk a nemzetivagyon-törvény végrehajtásánál is figyelembe venni, nevezetesen, hogy ez a nádkitermeléssel kapcsolatos korlátlan jogokra vonatkozik. Tehát benne van ez a cég.

Egyébként a vizsgálatunk során azt is néztük, hogy melyek azok a cégek, amelyeket más szervezet vizsgál, hiszen tudjuk, hogy a Kehi vizsgálja az alumíniumipar teljes privatizációját, nyilván a MAL okán, illetve a MÁV-Cargo privatizációját, vagy parlamenti vizsgálóbizottság a Malév privatizációját. Tehát ezekhez szintén, miután mi szolgáltatjuk az adatokat, és egyébként folyamatos vizsgálat alatt vannak, úgy gondoltuk, hogy ezeket ebbe a körbe nem vonjuk be, hogy a párhuzamosságokat elkerüljük.

A tiszavasvári Alkaloida kérdése. Bár ez nem napirend előtti kérdés, de szívesen válaszolok rá. Járt nálam nyáron Fülöp Erik polgármester úr Karakó László fideszes országgyűlési képviselővel, hogy találjunk a problémára megoldást. Ugye, sajnos itt a környezetvédelmi kötelezettségek egy speciális megoldását választották, nevezetesen azt, hogy néhány milliárdot visszahagyott az MNV Zrt.-nél a privatizőr a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére. Ezt vállalta az önkormányzat, illetve az önkormányzatnak egy cége, és ez az összeg sajnos 2010-re elfogyott. Tehát nem a költségvetési támogatást vagy finanszírozást vontuk meg, hanem egyszerűen az az összeg, amit visszahagytak erre, amit valószínűleg akkor rosszul számítottak ki, ez az összeg elfogyott.

Ezzel együtt mindenképpen megoldást kell találni, már csak a vízbázis miatt is a problémára, ezért ültünk le a helyi képviselő és polgármester úrral, hogy milyen megoldást tudunk. Hát sajnos egy megoldás körvonalazódik, hogy visszavenni állami tulajdonba, és az állam kötelezettsége lesz, illetve valamilyen pályázat útján gondoskodni ennek további rekultivációjáról. Nincs más megoldás, hiszen látjuk, tudjuk, hogy az önkormányzatnak nincs pénze.

A határidő-módosításokkal kapcsolatban azt is szeretném még elmondani, hogy a problémánk az tulajdonképpen az ellenőrzések során, hogy amikor a környezetvédelmi vagy bármi egyéb kötelezettséget vizsgálnunk kell, akkor két lehetőség van. Vagy az illető jelentette, hogy teljesítette a kötelezettségét, vagy egyáltalán nem is adott adatokat. Abban az esetben, ha adatokat nem szolgáltatott, felhívjuk adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére, ami idő. Ezt utána le kell ellenőrizni. De adott esetben nekünk nincs jogunk bármilyen hatósági vizsgálatra; abban az esetben, ha ellenőrzésre kerül sor, természetesen a környezetvédelmi vagy egyéb hatóságokat kell bevonnunk a helyszíni ellenőrzésbe. Abban az esetben pedig, ha szolgáltatott adatot, akkor meg kell néznünk, hogy ki az, aki ellenőrizte, megfelelő módon ellenőrizte-e, és egy felülvizsgálatot a jelenlegi környezetvédelmi vagy egyéb hatósággal meg kell ejtenünk.

Ez egy nagyon hosszú és bonyolult folyamat, de amint korábban elmondtam, a meglévő és egyébként ellenőrzésben együttműködésre fogható cégekkel kezdtük, ami azt is jelenti, hogy aki eltűnt az idők homályában sajnálatos módon, azzal már nem fogunk tudni mit kezdeni. És ahogy mondtam, a jelenlegi vizsgálatok is azt mutatják, hogy a környezetvédelmi kötelezettségek nem teljesítése sok esetben maximum pénzbüntetést vonhat maga után.

A szerződésből más következmény nem lehet. Sajnos azt is látjuk, hogy a jelenlegi jogkörnyezet sem kedvez annak, hogy ha a magyar állam bármilyen módon pert indít privatizált társaságok ellen, akkor jó esélye van arra, hogy nyerjen. Sajnos ezt egy más területen, mondjuk, a PPP-konstrukciók területén is elmondhatom.

Tehát ahogy mondtam, a jogszabályi környezet és annak nagy tanulságai azok, amelyek szintén azt mutatják, hogy az elmúlt 20 év egy sajnálatos folyamatot indított el. Épp az Országgyűlés tárgyalta a cukoripar privatizációját, amelynek során gyakorlatilag a föld színével egyenlővé váltak Magyarországon sajnálatosan a cukorgyárak. És tulajdonképpen a tanulságok levonásán kívül semmilyen más következményt már nem tudunk tenni. Én bízom benne, hogy lesznek olyan következmények, és lesznek olyan tanulságok, amelyek a jövő okulására szolgálnak, és lesznek végrehajtható következményei ennek, akár büntetőjogi, akár polgári jogi is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)