Véleményünk szerint a benyújtott javaslat nem kellően átgondolt, sok kérdést, problémát vet fel, amire nem ad választ és amire a bizottsági ülésen sem kaptunk választ. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy ez év márciusában a fogyasztóvédelmi bizottság napirendre vette a MÁV Általános Biztosító Egyesület alkotmánybírósági határozatot követő helyzetének megtárgyalását.

Az ülésen akkor megjelent és elmondta véleményét Pintér György, az Indra képviseletében, és Nátrán Roland helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében. Ennek előzményeként annyit kell tudni, hogy az Alkotmánybíróság 83/2011. határozata kimondja, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta 2010. január 1-je előtt a felszámolás alá került biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érdekérvényesíthetőségét.

Éppen ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatainak 2012. június 30-áig tegyen eleget. A kormány ezt követően tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján a szóban forgó előterjesztést, ami a 63. §-ban tartalmazott egyfajta szabályozási szándékot a MÁV Általános Biztosító Egyesület helyzetére vonatkozóan, a most előttünk lévő előterjesztésben azonban ez nincs benne.

Kérdésünkre, hogy miért nem szerepel az előterjesztésben, azt a választ kaptuk, hogy önálló indítványként kívánják beterjeszteni a parlament elé. A fogyasztóvédelmi bizottság elnöke ezt követően levélben fordult a nemzetgazdasági miniszter úrhoz, illetve a házelnökhöz, hogy milyen módon kívánják szabályozni a MÁV Általános Biztosító Egyesület ügyét. A házelnök a házbizottsági ülésen azt mondta, hogy nem érzi, hogy jogalkotói kötelezettsége lenne az érintett témával kapcsolatban. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy érdemi megoldás nélkül nem maradhat az ügy, mert a kár sok milliárd forint, és több tízezres vagy akár százezres nagyságrendű érintetti kört is jelent ebben a helyzetben. Ezt az aggályunkat jeleztük több fórumon is.

(17.20)

Egy másik megjegyzésként felmerült, hogy látván az előterjesztést, és látván azt is, hogy az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek végrehajtásában jelentős szerepet játszik ezek átvezetése, úgy látjuk, hogy jelen esetben is néhány kodifikációs hiba és hiányosság van az előterjesztésben, jeleztük, hogy ezt érdemes volna korrigálni a későbbiek során.

A bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacán ez a változtatás megosztja a szakértőket. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy éppen az átláthatóság veszik el ezáltal, és a fogyasztó szempontjából ez azt jelenti, hogy ami egyébként az ő érdekében eddig többletlehetőséget jelentett, az csorbulni fog. Az internetes felületen meglévő kialakult, ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat is érinti ez a döntés. Ez erősen megosztja a szakértői hátteret, hogy ez helyes, szerencsés-e, hogy így alakul, vagy sem.

Ugyancsak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a rendeletalkotással összefüggő hatáskörbővítésénél is figyelembe ajánlottuk, hogy egyrészt csökkenti a kormány szabályozási mozgásterét, ugyanakkor költségvetési szempontból úgy látjuk, hogy nincsen eléggé alátámasztva ez a beterjesztés.

A javaslat fogyasztóvédelmi részével egyetértünk, bár nem látunk garanciákat arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók az érdekeiket hogyan tudják érvényre juttatni. Nem látjuk azokat a pontokat, amelyek a fogyasztók érdekeiben valós, érdemi javaslatokat tartalmaznak, a felmerült problémákra adnának megoldásokat.

A fentieket figyelembe véve a törvényjavaslat általános vitára ajánlását nem támogattuk. Köszönöm szépen, elnök úr.