(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormány célként fogalmazta meg, hogy egységes, a társadalmi igazságosságot és szolidaritást egyszerre kifejező, továbbá az ország teherbíró képességét szem előtt tartó nyugdíjrendszert alakítson ki, megszüntetve a korábbi nem fenntartható és egyes rétegszakmák számára többletjogokat tartalmazó rendszert. Ennek keretében került bevezetésre a bírák tekintetében az általános szabályoktól eltérő szabály helyett a társadalom egészére vonatkozó irányadó általános nyugdíjkorhatár.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor úgy találta, hogy a cél eléréséhez vezető utat a törvényhozó túl gyorsan akarta végigjárni. A júliusi alkotmánybírósági döntést követően ezért a kormány úgy határozott, hogy az eredeti célkitűzésen - egy egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb rendszer bevezetésén - nem változtatva olyan szabályozás kialakítását kezdeményezi a Magyarország Alaptörvényének második módosításáról szóló alaptörvény-módosító javaslat benyújtásával, amely alaptörvényi szinten is egyértelműen rögzíti, hogy a bírói életpálya 30 éves kortól 65 éves korig tart.

Noha a szabályozás 2013. január 1-jétől kezdődően volna hatályos, az Alkotmánybíróság döntésére is figyelemmel, tiszteletben tartva a bírói függetlenséget és elmozdíthatatlanságot, a javaslat egy 12 hónapos átmeneti időszakot biztosít a bevezetésre. A kormány javaslata a fentieken túlmenően azt is rögzítené, hogy a bíráknak 62. életévük betöltésekor nyilatkozniuk kell, hogy tovább kívánnak dolgozni vagy pedig nyugdíjba kívánnak vonulni. Amennyiben a nyugdíjat választják, ez az ítélkezési tevékenység végét jelenti. Abban az esetben pedig, ha tovább kívánnak dolgozni, akkor megtehetik azt, azonban vezető beosztást ez időtől már nem tölthetnek be.

Annak érdekében, hogy az egyes igazságszolgáltatási szereplők között ne álljon fenn indokolatlan megkülönböztetés, a javaslat azonos tartalmú szabályokat állapítana meg az ügyészek tekintetében, valamint részben a közjegyzők és a végrehajtók vonatkozásában is.

(18.00)

A javaslattal biztosítottá válik, hogy alaptörvényi szintű szabályozás határozza meg a bírói és az ügyészi pálya lényeges sarokköveit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvényi szintű szabályozás mellett egyes jogintézmények tekintetében, azok megfelelő hatályosulása érdekében olyan szabályok megalkotása is szükséges, amelyek törvényi szinten helyezhetők el. Ennek okán terjesztette a kormány a tisztelt Ház elé az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szól törvényjavaslatot. A törvényjavaslat az alaptörvény-módosító javaslat rendelkezéseit alapul véve rögzít részletszabályokat az igazságszolgáltatás közhatalmi szereplőinek - a bíráknak, az ügyészeknek, a közjegyzőknek és az önálló bírósági végrehajtóknak - a jogállásáról szóló, továbbá más kapcsolódó törvényekben. A törvényjavaslat végigvezeti az alaptörvényi szintű változásokat annak érdekében, hogy a törvények egyrészt ne ismételjék az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek előírásait, másrészt összhangban álljanak azokkal, továbbá biztosított legyen az egyes törvények belső koherenciája.

A törvényjavaslat ennek megfelelően külön nem rendelkezik a szakmai, illetve vezetői felső korhatárról, illetve az ahhoz kapcsolódó jogviszony, illetve a vezetői tisztség megszűnési eseteiről. Ugyanakkor a vezetői tisztségnek az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek szabálya alapján történő megszűnése esetére tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyek a továbbfoglalkozást zökkenőmentesen biztosítják. Az alaptörvény-módosító javaslat egyebek mellett deklarálja, hogy nem állhat bírói, illetve ügyészi szolgálati jogviszonyban, aki saját jogán állami nyugdíjban részesül. A törvényjavaslat e rendelkezést jeleníti meg a bírák és az ügyészek jogállását szabályozó sarkalatos törvényekben, mint kinevezési akadályt, illetve összeférhetetlenségi okot. Egyidejűleg a törvényjavaslat azt is biztosítja, hogy amennyiben a bírói, illetve ügyészi pályáját kívánja folytatni az érintett, úgy szüneteltethesse nyugdíja folyósítását. A szabályozás teljessége érdekében a már említett 12 hónapos átmeneti időszakot biztosító, továbbá az új rendelkezések megfelelő alkalmazásához szükséges egyéb átmeneti szabályokat is tartalmazza a törvényjavaslat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva megállapítható, hogy a benyújtott alaptörvény-módosító javaslat és a törvényjavaslat a bírói függetlenséget és elmozdíthatatlanságot tiszteletben tartva egy igazságos és átlátható rendszert jelenít meg. A javasolt szabályozás az Alkotmánybíróság döntése nyomán kialakult helyzetre olyan válaszokat ad, amelyek egyszerre felelnek meg a jogállamiság követelményeinek, ugyanakkor az igazságszolgáltatás hatékony működését is elősegítik. Ezek megvalósításához kérem az önök szíves támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)