Ugyancsak megtárgyalta együttes általános vitában az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvényjavaslatról szóló T/8289. számú törvényjavaslatot, és azt ugyancsak 18 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Az alkotmányügyi bizottságban a vita mintegy másfél óráig tartott. Itt felvetődött a nyugdíjfolyósítás kérdése, már konkrétan az, hogy a bírói szolgálat alatt nyugdíjat nem kaphat, legalábbis saját jogú nyugdíjat. Kifejtésre került az, hogy ez azzal van összefüggésben, hogy aki biztosítotti jogviszonyban állt, a biztosítotti nyugdíjazását csak akkor kérheti - ha jól emlékszem, 2010-től -, ha biztosítotti jogviszonyban nem áll. Tehát aki gyakorlatilag folyamatos bírói szolgálati viszonyban van, 2010 óta nem mehet el nyugdíjba.

Az is szóba került, hogy ez az átmeneti rendelkezés 2022. január 1-jéig tart, amikor is a bírák nyugdíjazásának felső korhatára a 65. életév, ezt követően pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatárból következik majd a bírói nyugdíjkorhatár felső határa.

Az is szóba került emlékeim szerint az alkotmányügyi bizottságban, hogy ez természetesen nem jelenti a bírók részére azt, hogy nekik kötelező 65 éves korukig dolgozni, tehát amint betöltötték a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjra jogosultak, természetesen kérelmezhetik a nyugdíjazásukat, de ekkor a bírói tisztségről le kell mondani.

Az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének felvetéséről is tanácskozott a bizottság. A felvetés arról szólt, az OBH elnöke felvetette, hogy a 62. életév fölött esetleg tanácselnök lehessen a bíró, ez ugye, nem igazgatási vezető. Erről majd természetesen az Országgyűlésnek kell dönteni, ha erre vonatkozó módosító javaslat érkezik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, ennyit szerettem volna a vitából elmondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)