A javaslat előterjesztésének előzményei között említem, hogy Magyarország Alaptörvénye 26. cikke szerint a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Az Alkotmánybíróság 33/2012. Ab-határozatával megállapította, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 90. § ha) pontja, valamint a 230. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt a hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal, 2012. január 1. napjával megsemmisítette.

Az elsőként említett törvényhely szerint a bírót többek között fel kell menteni, ha a bíró a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt - a Kúria elnöke kivételével - betöltötte. A másodikként említett törvényhely azokra a bírákra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, akik a felső korhatárt 2013. január 1-jét megelőzően betöltötték.

Látható, hogy az alaptörvény szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, míg a jogállási törvény szerint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tarthat a bíró szolgálati jogviszonya.

A hivatkozott szabályok alaptörvény-ellenességének megállapítása vonatkozásában az alkotmánybírák véleménye igencsak megosztott volt. Ezt az igazolja leginkább, hogy a határozatot hozó tizennégy alkotmánybíró közül hét alkotmánybíró különvéleményt terjesztett elő. A különvéleményt előterjesztők kifejtették, hogy az adott határozattal nem értenek egyet.

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező, a kormánynak kötelezettsége volt a döntésnek megfelelő törvényjavaslatok előterjesztése.

Az adott alkotmánybírósági döntés nem érinti az ügyészeket, közjegyzőket és az önálló bírósági végrehajtókat, de célszerűnek tűnik az igazságszolgáltatás ezen szereplőire azonos szabályokat alkalmazni.

Rátérve a törvényjavaslatok szabályozási tárgykörére, először az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom tárgykörébe tartozó szabályozást érintem.

2012. november 1-jétől nem állhat bírói és ügyészi szolgálati viszonyban olyan személy, aki részére saját jogán állami nyugdíjat vagy olyan juttatást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésétől nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A szabályozásból következik, hogy azok, akik özvegyi jogon jogosultak járandóságra, bírói vagy ügyészi szolgálati viszonyban állhatnak.

Szintén nem lesz akadálya a bírói vagy ügyészi szolgálati viszony létesítésének vagy fenntartásának, ha a nyugdíj folyósítását szüneteltetik.

A javaslat az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit 2013. január 1-jétől akként módosítja, hogy 2022. január 1-jéig a bírói szolgálati jogviszony felső korhatára a betöltött 65. életév.

A javaslat rendelkezik a bírói szolgálati jogviszony megszűnésének módjáról is. Ezáltal az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben foglalt ezen szabályok végrehajtása a bírák tekintetében további törvényi előírást, szabályozást nem igényel. A szolgálati jogviszony felső korhatárának az Alkotmánybíróság döntését követő megállapítása a bíró rá irányadó nyugdíjkorhatárát nem érinti.

A javaslat 2013. január 1. napján történő hatálybalépéssel rögzíti: a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével bírósági vezetői tisztséget, az Országos Bírósági Hivatalban vezetői tisztséget, az Országos Bírói Tanácsban tisztséget 62. életévét betöltött bíró nem láthat el. A legfőbb ügyész kivételével ügyészségi vezető tisztséget 62. életévét betöltött ügyész nem láthat el.

A javaslat alapján egyes jogvitákban a kormány tagjának egyedi közhatalmi döntésével kinevezett nemperes eljárásban igazságszolgáltatási tevékenységet folytató személyek vonatkozásában pedig 2014. január 1-jétől érvényesülnek a jogviszony megszűnésére vonatkozó, bírákra és ügyészekre alkalmazandó előírásai.

Azok a közjegyzők és bírósági végrehajtók - merthogy az előző mondatban róluk volt szó -, akik a 65. életévüket 2014. január 1-jét megelőzően töltik be, jogviszonya 2013. december 31-én megszűnik.

Az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat tárgyköréből az alábbiakat emelem ki.

A javaslat kilenc törvény módosításával vezeti át az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek szabályait. Így módosul a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészségi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény és az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény.

A bírák vonatkozásában kiemelem, hogy a bírákra vonatkozó sarkalatos törvényi szabályozás módosítása átvezeti és konkretizálja az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek szabályait, illetve összhangot teremt a két szabályozási szint között. Így a javaslat kiegészíti az összeférhetetlenség eseteit. Eszerint megállapítható az összeférhetetlenség, ha a bíró nyugdíjként járó juttatásban részesül.

(18.30)

Tekintettel arra, hogy a javaslat az összeférhetetlenségi eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait rendeli alkalmazni, a javaslat a szolgálati bíróság feladatai között megjeleníti az összeférhetetlenségi eljárást. Az ügyészek tekintetében a korábbi, rá irányadó nyugdíjkorhatár felső határaként meghatározható szabályozást nem semmisítette meg az Alkotmánybíróság, erre figyelemmel a 62. életévet betöltött ügyészek szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én megszűnik. A 2013. január 1. napján hatályba lépő új szabályozás alapján azonban a 65. életévüket még be nem töltött érintettek ügyésszé újra kinevezhetővé válnak, amennyiben az egyéb törvényi feltételeknek megfelelnek. Egyebekben a bírák esetében rögzített jogkövetkezmények érvényesülnek az ügyészek tekintetében is.

A közjegyzők tekintetében a 2012. január 1-jétől hatályos szabályozás szintén nem került megsemmisítésre, azonban ezek a rendelkezések ténylegesen még nem is érvényesültek, tekintettel arra, hogy az átmeneti időszak a közjegyzők esetében a 2014. január 1-ig terjedő időszakban került meghatározásra. Erre figyelemmel az új szabályozás alapján a 65. életévüket 2014. január 1-je előtt betöltő közjegyzők szolgálata 2013. december 31-én szűnik meg. A javaslat rögzíti, hogy a megüresedő közjegyzői állásra pályázatot legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját fél évvel megelőzően kell meghirdetni.

Az önálló bírósági végrehajtók esetében a közjegyzők tekintetében leírtak érvényesülnek azzal, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos szabályok 2014. január 1-jéig meghatározott átmeneti időszak miatt még szintén nem léptek hatályba, ugyanakkor a jövőre nézve nem szükséges átmeneti időszakot biztosítani, mivel az önálló bírósági végrehajtók korhatára már 2001 óta a 65. életév. A javaslat a megüresedő önálló bírósági végrehajtói állások vonatkozásában a pályázat kiírását a közjegyzőkkel egyezően szabályozza.

Összegzésként elmondható, hogy a javaslatok szabályozása előremutató, megfelel az alkotmányossági kritériumoknak, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatok elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)