DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/8288. számú törvényjavaslat az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit akként módosítja, hogy a bírói szolgálati jogviszony felső korhatára a betöltött 65. életév legyen. A fenti vonatkozásban a 65 éves korhatár azt az időpontot jelenti, amikor a bíró nyugdíjba vonul. Hazánkban a nyugdíjba vonulás feltételeit az alaptörvény és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vonatkozó rendelkezései határozzák meg. Magyarországon az általános öregségi nyugdíjkorhatár 62 év. Az Európai Unió tagországaiban általában 65 éves életkorban határozzák meg a nyugdíjkorhatárt. Természetesen az általános korhatártól az európai uniós tagországokban is vannak eltérések. Számos nyugdíjrendszerben alacsonyabb a nők nyugdíjkorhatára, mint a férfiaké, azonban ezekben az országokban is előirányozták, illetve már végre is hajtották a két nem nyugdíjkorhatárának az egységesítését.
A nyugdíjkorhatár - csak példálózóan felsorolva - az egyes európai országokban az alábbiak szerint alakul. Ausztria: nők 60 év, 2024 és 2033 között fokozatosan 65 évre emelkedik; férfiak tekintetében 65 év. Belgium: nők 65 év, férfiak 65 év. Dánia: nemzeti nyugdíj esetében 65 év, 67 év azok esetében, akik a 60. életévüket 1999. július 1-jéig betöltötték. Egyesült Királyság: nők 60 év, 2010 és 2020 között fokozatosan 65 évre emelkedik; férfiak 65 év. Svájc: 63 év, 2005-től 64 év, férfiak esetében 65 év. És ahol nincs semmi átmenet, hanem egységesen szabályozzák a férfiak és a nők esetében: Finnország, Hollandia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország és Ciprus 65 év, Írország 66 év, Izland, Németország és Svédország pedig 67 év.
A fentiekből egyértelműen megállapítható az, miszerint nemcsak hazánkban, hanem a magukat jóléti társadalomnak nevező nyugat-európai országokban is egyre hosszabb éveket kell dolgozni az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséért. A tengerentúlon is, így például az Egyesült Államokban az 1960. január 1-je után születetteknél a nyugdíjkorhatár már 67 év. A teljes nyugdíjhoz ezenkívül még legalább 35 év járulékfizetés is szükségeltetik.
A fenti trendek alapján, valamint az Alkotmánybíróság 2012. július 16-án kihirdetett döntése értelmében a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló törvényjavaslatot terjesztett elő a közigazgatási és igazságügyi miniszter a tisztelt Ház elé. Az Alkotmánybíróság szerint a bírák jogviszonyának megszűnését minden bíróra egységes, kétharmados törvényben rögzített korhatárral kell meghatározni. A fentiekre tekintettel a KIM az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával az Európai Unió tagállamainak többségében alkalmazott 65 éves korhatárt kívánja bevezetni.
Az alaptörvény-módosítás 2013. január 1-jén lépne hatályba, azonban a 65 évnél idősebb bírák 2014. január 1-jéig maradnának hivatalban. A bíróságvezetői tisztségre ennél alacsonyabb, 62 éves korhatárt állapít meg a törvényjavaslat annak érdekében, hogy olyan pályázókat nevezzenek ki ezekre a posztokra, akik a hatéves vezetői megbízatás legalább felét ki tudják tölteni. A KIM törvényjavaslata a hatályos nyugdíjszabályokkal összhangban megszünteti azt a lehetőséget, hogy a bírák egyidejűleg nyugdíjban és bírói illetményben is részesüljenek. A jövőben a bíróknak választaniuk kell az aktív és a nyugdíjas státus között.
A törvényjavaslat az ügyészek esetében is hasonló szabályokat tartalmaz, továbbá 2014-től a közjegyzőknél és az önálló bírósági végrehajtóknál is bevezetik a 65 éves szakmai korhatárt. Mindezekkel világos keretet kap az a jogalkotói cél, hogy az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló részvevője számára egységes nyugdíjkorhatár legyen hatályban.
A KDNP támogatja a T/8288. és a T/8289. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)