Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam az előterjesztésben foglalt módosítások lényegét, és szóljak néhány szót a szükségességének okairól.

A nemzetközivé vált bűnözés térhódítása egyre súlyosabb mértékben fenyegeti az államokat és azok társadalmát. A bűnözéssel szembeni harc, a bűncselekmények megelőzése és felderítése, a büntetőeljárások lefolytatása, a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtása hosszú idő óta elképzelhetetlen az államok, illetve azok igazságügyi hatóságainak szoros és hatékony együttműködése nélkül. Az amszterdami szerződés az Európai Unió céljai közé emelte a szabadság, biztonság és jog térségének létrehozását, ezzel radikális változások előtt nyitotta meg az utat a nemzetközi bűnügyi együttműködés terén.

E folyamat egyik első lépéseként az Európai Tanács tamperei ülésén döntött az Európai Unió tagállamai között a formális kiadatási eljárás eltörléséről és egy gyors átadási eljárással történő felváltásáról. Ekkor határozták el azt is, hogy a bírói határozatok és az ítéletek kölcsönös elismerésének kell a büntetőügyekben is az igazságügyi együttműködés alapkövévé válnia. A kölcsönös elismerés elve a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra épül, amelynek eredményeként az Európai Unióban meghozott valamennyi bírósági határozatot, noha az Unión belüli büntető-, igazságszolgáltatási rendszerek eltérőek egymástól, egyenértékűnek kell tekinteni.

Az Európai Unió tanácsa 2002. június 13-án ezen elv megvalósítása érdekében egy kerethatározatot fogadott el az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról. Az európai elfogatóparancsot az Unió tagállamainak 2004. január 1-jétől kell alkalmazniuk. Az európai elfogatóparancs alapvető gondolata az volt, hogy ha valahol egy tagállam igazságügyi hatósága az általa kibocsátott jogi aktus alapján valamely büntetőeljárás alatt álló vagy már elítélt személy átadását kéri, e határozatát az Európai Unió egész területén végrehajtják, és a személyt a legrövidebb időn belül az őt kereső tagállamnak átadják.

Magyarország 2003-ban fogadta el azt a törvényt, amely az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szól. Az európai elfogatóparancsot szabályozó II. fejezet az elfogadás óta 13 alkalommal módosult, emellett a törvény elfogadása óta 5 olyan kerethatározat elfogadására került sor, amely az Európai Unió tagállamaival kapcsolatos bűnügyi együttműködést érinti. Ezért a gördülékenyebb alkalmazhatóság érdekében, a gyakorlati tapasztalatokra is figyelemmel, a javaslat tartalmazza az európai elfogatóparancsra és az átadásra vonatkozó rendelkezéseket.

A javaslat harmadik része a tagállamokkal büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélyekre, a felügyeleti intézkedést elrendelő határozat végrehajtására irányuló jogsegélyre, a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog és a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzését biztosító határozat végrehajtására irányuló eljárási jogsegélyre és a tagállamok joghatóságának gyakorlásával kapcsolatos összeütközések megelőzésére és rendezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A hatályos rendelkezések kiegészítése az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegélyforgalom felgyorsulását, a hatékonyság növelését, illetve a hazai eljárások rövidülését eredményezhetik.

A harmadik rész esetében két új kerethatározat végrehajtási szabályainak megalkotását tartalmazza a javaslat. Egyrészt az előzetes letartóztatás helyett alkalmazandó felügyeleti intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személlyel szemben elrendelt bizonyos kötelezettségek vagy tiltások Magyarországon is, illetve a magyar büntetőeljárás során elrendelt ilyen intézkedések egy másik tagállamban is végrehajthatóak legyenek. Másrészt a joghatósági összeütközések kiküszöbölése érdekében a javaslat két új eljárás bevezetésével, információcsere és konzultációs eljárás, lehetővé teszi a tagállamok közötti közvetlen, gyors és folyamatos párbeszédet.

A javaslat negyedik része két új kerethatározatnak megfelelő szabályrendszert alakít ki. Először is megteremti a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítéletek végrehajtásának átvételét, illetve átadását. Továbbá megalkotja a feltételes szabadság, valamint a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályok és egyéb alternatív szankciók részletes végrehajtási szabályait.

A javaslat ötödik részében átültetésre kerül a Eurojust megerősítéséről szóló 2009-es kerethatározat. A Eurojust fő feladata a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés és koordináció megerősítése és fokozása. A javaslat a testületként eljáró Eurojust által megtehető intézkedéseket állapítja meg, a büntetőeljárásról szóló törvénnyel összhangban.

Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy Magyarország az e jogi aktusokban foglalt kötelezettségét teljesíteni tudja, szükséges a felsorolt jogszabályok magyar jogba történő átültetése, a megfelelő végrehajtási szabályok megalkotása. A törvényjavaslat elfogadásával az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegélyforgalom felgyorsul, a bűncselekmények felderítése hatékonyabbá válik, és ennek eredményeként az ilyen irányú megkereséseket igénylő hazai büntetőeljárások várhatóan gyorsabban befejeződnek majd. Ezért a módosítás támogatását a magam és a Fidesz-KDNP frakciószövetség nevében is támogatásra alkalmasnak találom, és elfogadásra javaslom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)