Hangsúlyozni szeretném, hogy a közös képviselők munkája ma már egy összetett tudást, felkészültséget igénylő új és önálló szakma. Igényel pénzügyi, jogi, műszaki, de sok esetben pszichológiai ismereteket is. A társasházi lét az emberi közösség, az összetartozás egy speciális formája, amelyet Magyarországon több mint másfél millió ember gyakorol nap mint nap. A rendszerváltás óta a lakásprivatizáció során létrejött tulajdonosi közösségek egy nagyon nehéz tanulási folyamaton mentek keresztül, sokaknak sokáig nehéz volt belátni azt, hogy a lakással, a lakásvásárlással együtt a ház egészét, az épületet is birtokba vették, amellyel egyrészt közös tulajdoni kötelmek, felelősségek, költségek és közösen kialakított együttélési szabályok járnak. A lakókkal együtt természetesen a házak működtetésében szerepet vállaló szakemberek is nagy utat tettek meg a kezdeti laikus képviseleti munkától a mai, vizsgával alátámasztott, szakmailag felkészült közös képviselői tevékenységig. Közben a társasházak egy jó része megújult küllemében, műszaki paramétereiben és hőszigetelésében is korszerűsödött. Ehhez meghatározó mértékben hozzájárultak a helyi megtakarítások, az önkormányzati támogatások, a központi pályázati lehetőségek, az a bizonyos panelprogram. Ennek eredményeit a nagyvárosainkban vagy akár a fővárosban a lakótelepeken láthatjuk is.

A társasházak működésének szabályozási környezete is sokat változott, azonban az említett országos tanácskozáson kiderült, hogy van egy jó pár dolog, probléma, amiben a jogi szabályozás nem tudta követni a gyakorlatot. Sok olyan felvetés hangzott el, amely nem kerül pénzbe, csupán a jogszabályok módosítását igényelné, és rugalmasabbá, pontosabbá tehetné a társasházak működését, segítené a közös képviselők munkáját. Tehát nem a pénzről szól a probléma, hanem a szándékról.

Két ilyen kérdésben korábban már én is feltettem kérdést a szaktárcának, azonban nem sikerült érdemi választ kapnom. Az egyik a társasházak jogi felügyeletének a kérdése volt, a másik ilyen kérdés pedig a visszaélésekre lehetőséget adó tulajdonosi hozzájárulás, a meghatalmazások szabályozásának a kérdése, amelyben szintén nincs kormányzati elszánás, pedig a közös képviseletnek, a társasházaknak van javaslatuk arra, hogy ezt hogyan lehetne megoldani.

A tanácskozás felszólalói még a következő kérdéseket vetették fel, amelyek szintén, mint mondtam, szabályozással megoldhatók. Ilyen kérdés, hogy a haszonélvezők is tölthessenek be egy társasházban működtetői feladatokat, vezetői tisztségeket, ne csak a tulajdonosok, hiszen a haszonélvezők azok, akik mindennap ott laknak. Vagy például, hogy vita esetén a tartozással, a végrehajtással ne kelljen megvárni a másodfokú döntést, hanem az elsőfokú döntés után lehessen a behajtást elindítani. Vagy hogy bírósági eljárás esetén a bíró ne csak az szmsz-nek megfelelő döntéssel, hanem valódi, érdemi döntéssel is segíthesse a társasház működését. A hátralék kezelése is fontos kérdés volt, és igen sokat szóltak róla. S az is felvetődött, hogy egyértelműen kellene szabályozni a társasház jogi személyiségét, ami hitelfelvételben segítene. Igénylik azt is, hogy a társasházakat érintő törvénymódosítások, kormányzati döntések esetén a kormányzat kérje ki a társasházak szakmai érdekképviseleteinek a véleményét. Megjegyzem, ez annál is inkább jogos kérés, mert a közös képviselőkön csapódik le egy-egy állami, sőt szolgáltatói döntés, annak a hatása, legyen az áremelés, a méretlen szakaszok díjának a beszedése, vagy éppen a közművezeték adóemelése, amit a múlt héten tárgyalt a parlament, tehát bármilyen szabályozás. Ha már ők a villámhárítók, ők viszik el a balhét, ahogy szokták mondani, akkor hadd szóljanak bele a döntésekbe.

Tisztelt Országgyűlés! A társasházak speciális életvitelt élő kis falvak a városok, a lakótelepek környezeteiben. A közös képviselők, akik ezt a hivatást választják, minden tiszteletet megérdemelnek. Úgy gondolom, az államnak, a kormánynak is meg kell tisztelnie őket és a társasházban élőket azzal, hogy a munkájukhoz szükséges jogi környezetet a gyakorlati elvárásoknak megfelelően alakítja, a törvénymódosításokat beterjeszti. Ezt kérem most igazából a kormánytól. Mint már mondtam, ez nem pénz kérdése, hanem szándék kérdése. Arra kérem a kormányt, hogy ha pénze nincs is, de legalább a törvénymódosításra szánja már végre el magát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)