DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt köszönöm, hogy egy rendkívül fontos kérdést vetett fel, hiszen nagyon sok embert érint a társasházak szabályozása, a társasházak működése és a közös képviselet helyzete.
(13.30)
Viszont nagyon sok olyan technikai kérdést is felvetett és olyan technikai javaslatot, amit úgy gondolom, hogy ebben az 5 percben és ebben a formában most nem nagyon tudunk áttekinteni.
Két kérdésre azért kitérnék. Ön előtt is, gondolom, ismert, hogy az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a társasházi törvénynek az ügyészségi törvényességi felügyelet létrehozásáról szóló rendelkezését. Tette ezt egyrészt azért, mert nem áll összhangban a társasházi jogviszony jellegével, és tette ezt azért is, mert az ügyészségi törvényességi felügyelet alkotmányjogi funkciójával sem egyeztethető össze.
Az ügyészségi törvényességi felügyelet alapvetően a közhatalom gyakorlásának körében hozott jogi aktusokra és eljárásokra terjed ki, a társasházak esetében azonban egyenrangú felek által meghozott, a közös tulajdon használatát, hasznosítását érintő döntésekről van szó. A közös tulajdon más formái esetében sem avatkozik be az állam egyik vagy másik fél jogait védve. Az ügyészségi törvényességi felügyelet, úgy gondoljuk, nem alkalmas arra, hogy a magánjogi alapon létrejött szervezetek, mint amilyen a társasház is, belső jogvitáival kapcsolatban megoldást nyújtson. Egyben ez azt is jelenti, hogy ezt a feladatot magánjogi viszonyokban a bíróság látja el.
Felhívnám a figyelmét arra is, hogy Magyarország alaptörvénye és az Alkotmánybíróság irányadó határozata értelmében az alanyi jogok érvényesítése nem állhat ellentétben az önálló, szabad döntési, önrendelkezési joggal. Éppen ezért az állami vagy hatósági szerv felügyeleti jogköre nem hozható létre a társasházak felett, mivel ez éppúgy alkotmányellenesen sértené a társasházak működésének önállóságát, mint az ügyészségi felügyelet.
A társasházak esetében a tulajdonostársak alanyi joga dönteni a közös tulajdon működtetésének kérdéséről, a közös képviselet ellátásának módjáról, és alanyi joguk annak eldöntése is, hogy jogvita esetén kérik-e a bíróság segítségét vagy sem. Súlyos érdeksérelem veszélye esetén egyébként a bíróság az azonnali jogvédelem érdekében a kritikus döntés végrehajtását még az eljárás kezdeti szakaszában is felfüggesztheti.
Tisztelt Képviselő Úr! Rátérve a másik, ön által említett fő kérdésre: a társasházi törvény a polgári törvénykönyv rendelkezéseire utal vissza a közgyűlésen a tulajdonostárs által adható meghatalmazás szabályainak alkalmazása terén. A Ptk. nem szab korlátot a meghatalmazás lehetősége, a meghatalmazó személyi kör, illetve az egy személynek adható meghatalmazások száma tekintetében. A korlát mindössze annyi, hogy kizárólag cselekvőképes személy képviselheti a meghatalmazót. Álláspontunk szerint a társasházi törvényben a meghatalmazást érintő, az általános polgári jogi rendelkezésektől eltérő korlátok előírása alkotmányossági problémákat vetne fel.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)