KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzetközi hosszú távú energetikai trendek előrejelzései alapján a Távol-Kelet országaiban az atomenergia egyre nagyobb szerepet fog játszani az elkövetkezendő húsz-harminc évben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legfrissebb előrejelzése szerint a világ nukleáris kapacitása a fukusimai atomerőművön tavaly történt baleset ellenére folyamatosan bővülni fog, és stabilan emelkedni fog az atomerőművek száma is. A növekedés jelentős része nyilván azokban a térségekben várható, ahol jelenleg is üzemelnek atomerőművek. A legnagyobb növekedés a Távol-Keleten várható, míg a legpesszimistább előrejelzést az erőteljes atomellenes hangulatúvá váló Európai Unióban lehet érzékelni. Bár hozzátenném, hogy Franciaországban hagyományosan és továbbra is az atomenergia lesz a meghatározó forrás és olyan, példaként környezettudatosként beállított országokban, mint Finnország is, új atomerőművi blokk építését tervezik.
Németország a tavalyi évben döntött arról, hogy legkésőbb 2022-ig bezárja atomerőműveit. Az Angela Merkel vezette kancellár vezette konzervatív-liberális koalíció hosszú vita után állapodott meg ebben, módosítva azt a hónapokkal ezelőtt hozott döntést, amellyel az ország 17 atomerőművének működési idejét még átlagosan 12 évvel meghosszabbította volna.
De nem ők voltak az egyetlenek. A 2011. márciusi földrengés és szökőár által előidézett japán atomerőmű-baleset sorsdöntő hatást fejtett ki az egyes európai országok atomenergetikájára. Tisztán vagy túlnyomóan politikai motiváció következtében többen is megindították, illetve felgyorsították a leépítést. A helyette előtérbe kerülő megújuló energia ugyan támogatandó alternatíva, de jelenleg még sokkal drágább is. Kérdés, hogy ezek az országok milyen forrásokból tervezik pótolni a kieső energiát. Azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a jelen technológia mellett nagyságrendileg megoldás lehet a nap- vagy a szélenergia. Erőműtelepeket ugye, nem lehet napcellákra bízni, és nem is tekintendő környezetbarát alternatívának. Az egyes országok... - az energiapiac hálózatos iparági tulajdonságai miatt elkerülhetetlen az összeurópai energiaárak akár drasztikus növekedése, ezt viszont a mostani és a közeljövőbeni válságos szociális helyzet miatt nem engedheti meg sem Európa, sem a magyar kormány.
Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy mi a kormány álláspontja a fokozatosan leépülő atomenergiáról, különösen a paksi atomerőmű-bővítés tükrében. Hogyan érintheti a magyar árampiacot az energiaárak európai atomerőművek kiesése miatti emelkedése? Kialakulhat-e elektromos áram hiánya a közeljövőben Európában, illetve hazánkban? Mi a kormány stratégiája ennek kivédésére?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)